Part

 1 I   |       tartotta a kezében a leány kezét, és esdőn nézett rá:~- Nem
 2 I   |   köszönöm.~S megragadta a leány kezét.~- Ide jöjjek?~A leány csak
 3 I   |      felelte:~- Nem.~S elvonta a kezét.~- Hát hol, Esztike, hol?~-
 4 I   |         megragadta ismét a leány kezét.~- Köszönöm. Ott leszek.
 5 I   |         is illik...~És kivette a kezét a fiatalember kezéből. Beljebb
 6 I   |     nekem messze semmi.~Eszter a kezét nyujtotta, és eltünt a lombok
 7 I   |        úgy az élet útján, hogy a kezét meg ne szorítsam.~- Köszönöm, -
 8 I   |          felelte Ábel.~S a leány kezét a két tenyerébe szorította,
 9 I   |      Hallgatott. Aztán rátette a kezét Ábelnak a vállára:~- Hiszen
10 I   |        dallamot is dúdolt. A két kezét szétterjesztette. A haja
11 II  |         Egyszer megfogta a leány kezét. A leány nem vonta vissza.
12 II  |        Eördögh fölemelte a leány kezét és megcsókolta.~Ábel nem
13 II  |    hallgatott.~A leány rátette a kezét Ábel karjára:~- Szegény
14 III |     kezével megszorította Eszter kezét.~S nézett rá. A nő is nézett
15 III |       hely...~Megszorította Ábel kezét, ránézett, hosszan, melegen
16 III |       Ábel meg­fogta Eszternek a kezét, és tartotta a kezében hosszan,
17 III |   lángoló zsircsepp: megégette a kezét. Befut nagyijedten a férjéhez:~-
18 III |    Milyen más szemmel nézte az a kezét! Milyen más hangon mondotta:~-
19 III |        jönni? ha üdvözli őt és a kezét nyújtja a szeretet bizalmas
20 IV  |      mosolyoghatott a szemébe. A kezét odaadta megcsókolásra, -
21 IV  |           Ábel szótlanul nézte a kezét. Milyen gyengéded formás
22 IV  |     haladt. Eszter megfogta Ábel kezét és édes-búsan szólott:~-
23 IV  |        ajkához emelte az asszony kezét és csókot lehelt reá. ~Hallgattak.
24 IV  |           És Ábel kezére tette a kezét.~Ábel elborult szemmel nézett
25 IV  |  reménység.~Ábel megfogta Eszter kezét és az ajkához emelte.~-
26 V   |    mögött.~Eszter megérintette a kezét, s elhaladt mellette. Negyedórát
27 V   |          megcsókolta Eszternek a kezét:~- Köszönöm Eszter, hogy
28 VI  |   gondolkodtam.~Eszter rátette a kezét Ábel kezére, és könnyes
29 VI  |     szemmel nyújtotta mind a két kezét:~- Kérlek, ne haragudj! -
30 VI  |   maradhat.~Eszter megcsókolta a kezét:~- Nem, anyám. De fizessük
31 VII |    felelősségemre!~Megfogta Ábel kezét. Olyan volt az, mint a tűz.
32 VII |       mégrémültebbé változott. A kezét összecsapta:~- De az Isten
33 VIII|         is az asztalkára teszi a kezét, s néz a többire: várja,
34 IX  |       Köszönt neki.~- Csókolom a kezét.~Kardosné fagyosan nézett
35 X   |  hazatért.~Törökné összecsapta a kezét amikor betoppant.~- Szent
36 X   |          arccal nyujtotta neki a kezét.~- Nem ismer meg?~- Berta?
37 X   |   tétován nyújtja mindig-keztyüs kezét:~- Ah igen, igen. Csak a
38 X   |         a fejét hátulról, csak a kezét amint fordít az imádságos
39 XII |          eszes!~És megcsókolta a kezét.~- Nem, ez nem érdemem, -
40 XII |      lehet, - mondotta Ábelnak a kezét megszorítva, - hiszen két
41 XII |          szeme megnedvesedett. A kezét Ábel kezére tette:~- Szegény
42 XII |          S megszorította a leány kezét.~És szótlanul sétáltak tovább.~~
43 XII |     Aztán megragadta Eszternek a kezét, és sokszor egymásután megcsókolta:~-
44 XIII| hátrahanyatlott.~Ábel megfogta a kezét.~- Dehát Eszterkém, hiszen
45 XIII|    Eszter görcsösen szorította a kezét: nem bocsátotta el. S fájdalmasan
46 XIII|          Hát csak eredj.~És Ábel kezét a két kezébe fogta. A szemébe
47 XIII| megcsókolta Eszternek mind a két kezét.~Eszter gondolkodó arccal
48 XIV |         A doktorné összecsapta a kezét:~- Milyen okosak vagytok!
49 XIV |          És a doktorné odaült: a kezét kinyujtotta a meleg felé.
50 XIV |  mellette elment, megsimította a kezét, a haját. A maga teás csészéjéből
51 XIV |      sóhajtott Ábel, Eszternek a kezét a kezébe véve, - hát miben
52 XIV |          mondta.~Ábel megfogta a kezét, és a szemébe nézett, amely
53 XIV |    jelenet meg­ujuljon.~Eszter a kezét nyújtotta, s nem szorította
54 XIV |       nem szorította vissza Ábel kezét. Nem is intett utána mégegyszer
55 XV  |           Gyakorta megcsókolta a kezét és az arcát, és meleg szavakat
56 XV  |      Ábel megcsókolhatta volna a kezét, elsietett.~S nem is találkoztak
57 XV  |       csendesen.~Ábel megfogta a kezét:~- A tied vagyok.~- Csak
58 XV  |         Ábel némán csókolgatta a kezét, mosolygott:~- Lásd, érzem
59 XV  |         csókolta meg Eszternek a kezét.~- Milyen jó vagy! Milyen
60 XV  |           Eszter megszorította a kezét. A szeme könnyel telt meg,
61 XV  |       benne sovány arcát, sovány kezét, apadt halántékát. Végre
62 XVII|       Leszálltak. Ábel elől, s a kezét nyujtotta az asszonynak,
63 XVII|         reá tapasztotta fázó két kezét. Közben bekandikált a másik
64 XVII|        tipegett be, s mind a két kezét nyujtotta Ábelnak:~- Isten
65 XVII|         Eszter azonban lefogta a kezét:~- Várj, várj. Nálam is
66 XVII|          karosszékben, rátette a kezét a kezére.~Eszter megfogta
67 XVII|        kezére.~Eszter megfogta a kezét és szomorú mosolygással