Part
1 I | lesz: az a két gyászruhás nő, akit a mult vasárnap látott.~-
2 II | hanem valami jómondást.~- No ja, - mondotta a német, -
3 II | rázva. - Az már akkor nem nő és nem szépség.~- Ez az
4 II | A húst boncoltam? Hát a nő nem hús? Ha ön beleszeret
5 II | A szentek közt is több a nő, mint a férfi.~- De egy
6 II | amilyenre millió meg millió nő képes, de férfi egy se!~
7 II | arról beszéltem, hogy a nő értéke - mult bankó. Én
8 II | valamennyinek más. Nohát a nő is ilyen. Önöknek arany,
9 III | Eszter kezét.~S nézett rá. A nő is nézett bús édes mosolygással.~-
10 III | csend következett. A három nő szeme Eszter arcára fagyott.
11 III | kosárba és elmosolyodott:~- No megfogadom Károly tanácsát:
12 III | egyetértésben. De a három öreg nő három sötét felhőként borongott
13 III | a konyhán, de a két öreg nő alig engedett valami munkát
14 III | tudatlan, pazarló városi nő, és semmihez máshoz nem
15 III | be. Nem látta meg a két nő arcát.~Kardosné aztán csillapítóan
16 IV | a három feketeruhás öreg nő egymással beszélgetett.~
17 V | Mily boldog lehet az a nő, aki anya! A levélnek az
18 VI | szülnie és mindefféléket.~- No és aztán?~- Aztán az lett
19 VI | kérlek, a hetvenéves agg nő! Legyen nálad a kulcs, legyen
20 VII | Nyéky úr itt lakik?~A nő némán mutatott az ajtóra.~-
21 VII | Mindig gyanus, ha fiatal nő magányosan kószál. Temp
22 VII | És a nyakába borult.~- No, - mondotta Ábel - hát most
23 VIII| folyosóján pogányul káromkodott.~No sohse hittem, hogy a menydörgősménkü
24 X | Ábel megmozzant, amikor a nő rápillantott. A szeme nézése
25 XI | hallgatták. Berta rá se nézett.~- No persze: a doktorné, - szólalt
26 XI | folytatta:~- Azt hiszem egy nő tisztességének sem árt az,
27 XII | mekkora bilincscsel köti a nő lelkét, testét a férjéhez.
28 XII | ami asszonykézért kiált. No tartsd ide.~És míg a gombot
29 XII | zsemlyemártásról. Hogy mind a két nő folytonosan érintkezett
30 XII | maga ment a találkozóra.~- No te jól felzavartad a vizet,
31 XIII| hogy minek az a bozót!~- No azt rosszul mondta. Neked
32 XIII| Hát akkor meghagyom.~- No és jól mulattatok? Nem történt
33 XIII| mondva a vagyongyüjtésnek.~- No majd meglátjuk, - mondotta
34 XIV | de aztán beleegyezett:~- No jó. Délután elmegyünk. Dehát
35 XIV | szoba szögletébe nézett.~- No eredj, eredj, mit tünődöl!~
36 XIV | fogva megszünt minden!~- No azt nem engedem.~És akkor
37 XIV | héten elmagyarázza, hogy a nő mennyivel alacsonyabb rendü
38 XIV | Ábel a fejét rázta:~- A nő nő és a férfi férfi. A nőnek
39 XIV | Ábel a fejét rázta:~- A nő nő és a férfi férfi. A nőnek
40 XIV | kiberetvált állal tért haza.~- No itt vagyok: hogy tetszik?~
41 XIV | vendég, - hogy volna?~- No ideje is, egye meg a farkas
42 XIV | ránézett a barátjára:~- No, nekem befütöttél!~A társ
43 XIV | Ruhát varrtak lámpásnál.~- No mondd el mi ujság? - szólt
44 XV | látta őket tisztán.~Az egyik nő fölemelkedett:~- Ábel! Ábel!~
45 XVI | Soha nem nézett az a nő úgy reá! Máskor ha haragudott,
46 XVI | lakáj lehetett az az úr! No de én is visszanéztem ám...~
47 XVII| Választmányi tag vagyok.~- No jó hát akkor nem tartóztatlak.
48 XVII| út mellett?~- Bizonyosan. No ez kedves gondolat Eszter.
|