Part

 1 I   |         az volt a divat.~- Milyen szép! Milyen tiszta! Mint azok
 2 I   |          elkísérte őket csaknem a Szép juhásznéig.~A fiatalember
 3 I   |      mondogatta magában:~- Milyen szép! Milyen bájos! Csak két
 4 I   |      pillogott.~- Könyvkereskedő? Szép pálya.~- Nem éppen, de kénytelen
 5 I   |          borzongások jártak át.~- Szép lehetett.~- De az még szebb
 6 I   |        csöndesség.~- Nézze milyen szép a harmat, - mondotta a leány, -
 7 I   |          holdat látom! Csak éjjel szép az élet Ábel! Éjjel mikor
 8 I   |         más volna a világ. Minden szép! Ugy érzem mintha nem volna
 9 I   |      Esztike?~- Lehet. Az álom is szép, ha szép. Tudja-e hogy mióta
10 I   |        Lehet. Az álom is szép, ha szép. Tudja-e hogy mióta kijár
11 I   |           kellene járniok. Mennyi szép formás láb lepleződik el
12 I   |           krinolinban. Magának is szép a lába Esztike.~És sohajtott.~-
13 I   |            Nem is képzeli, milyen szép most maga!~A leány fölemelt
14 I   |          az arcához.~- Szeress ha szép vagyok! Mindig!~- Örökké.~-
15 I   |           nézett Ábelra.~- Milyen szép a lába, - mondotta Ábel. -
16 II  |        volt az a leány?~- A leány szép volt, de a házasság... Annyi
17 II  |     tudnák mi a szépség! Semmi se szép, csak a szemünk tetszése
18 II  |          a szépség, akár nem, ami szép, az szép. Az alma pirossága
19 II  |            akár nem, ami szép, az szép. Az alma pirossága is tetszik,
20 II  |         csillagász. Valamennyinek szép, de valamennyinek más. Nohát
21 II  |           ott sugárzott az érzés: Szép az élet!~És ők is bizonyosan
22 III |     először öltött tavaszi ruhát. Szép rózsaszínü volt az, éppen
23 IV  |    édes-búsan szólott:~- Látod ez szép, hogy mióta asszony vagyok,
24 V   |         nem birja egy hétig. Állt szép fekete atillában, a szokott
25 X   |         ajándéknak, - mondotta, - szép, hogy nem feledkezett meg
26 X   |   szobában ülünk. És ma különösen szép az idő.~Május első hete
27 XI  |  haragszom.~- Délutánonkint mikor szép idő van, kimegyek a Városligetbe
28 XII |           Megszoktam.~- Dehát van szép jövedelmed. Lakhatnál szebben
29 XII |    társaságba. Csodálom is. Annyi szép lány van Pesten. Hogyan
30 XII |           Bertának:~- Ugye milyen szép? És ördög a neve!~A doktorné
31 XIV |         lelkesít semmi, nekem nem szép semmi. Ha valamit szépnek
32 XIV |            agyongondolom. Semmise szép, semmi, semmi!~- Hát a gyermeke?
33 XIV |   átsugárzott a tűzfény.~- Milyen szép a kályhátok! Félig kandalló!
34 XIV |       nevetett, s nem azért, hogy szép fehér fogait láttassa. Eszter
35 XIV |          ő feje nem üres. Semmise szép, csak a pénz szép amit a
36 XIV |         Semmise szép, csak a pénz szép amit a betegek fizetnek.
37 XIV |            Tegnap igazán csodásan szép voltál. Tudod-e mi jutott
38 XV  |         föl neki. Már bámulta. Uj szép­ségeket fedezett föl az
39 XV  |          bizták meg. Utközben egy szép sárga selyem-napernyőt pillantott
40 XV  | gondolattól, hogy tovább fonnyad! Szép akart lenni, még szebb mint
41 XV  |          ujságot, amelyben valami szép novella volt, vagy vers,
42 XV  |         Hazamenet veszek neki egy szép kis falovat.~És nevetett.
43 XV  |          most ő özvegy, fiatal és szép. Ha most ő ragadná meg Ábelt
44 XV  |           hiszen még fiatal vagy, szép is vagy. De kihez?~Végig
45 XVI |         kis utálatos!~Egy tavaszi szép estén a felesége haragtól
46 XVII|           Annak sincs itt a képe. Szép fiu volt, csak kissé hebegett.
47 XVII|           ugy-e? Délben. Aztán ha szép napos idő lesz, kocsikázzunk