Part

 1 I   |       gazemberek!~Az utolsó szót halkan mondta, s aggodalommal pillantott
 2 I   |                 küzdelmet.~- Szegény! - mondta a leány.~Két sz-szel mondta
 3 I   |             mondta a leány.~Két sz-szel mondta a szegényt, s a hangja zengő
 4 I   |                S Kegyed még csak azt se mondta volna:~- Szegény.~Pedig
 5 I   |               lett volna, ha valaki azt mondta volna neki:~- Ejnye kisasszony,
 6 I   | nekitámaszkodott a kapufélfának.~Mintha mondta volna:~- Várlak!~Már akkor
 7 I   |               már olyan bizalmas hangon mondta, mintha gyermekkoruktól
 8 I   |                   Esztike!~Esdő szemmel mondta, olyan szemmel, mint ahogy
 9 I   |                 mondanivalója, de sohse mondta meg, mi. Csak nézett a fiura
10 I   |                a maga titkolódzása. Azt mondta, hogy a mamája nem csekélyli
11 I   |         gondolkodott.~- Nem bizonyos, - mondta a fejét rázva.~- Mi nem
12 I   |           felelte Ábel, - hiszen tegnap mondta, hogy vasárnaponkint ide
13 I   |                  Sokat evett szegény, - mondta aggodalmasan.~Más gyermekek
14 I   |        andalgott.~- Phü de meleg van! - mondta Eszter.~- Gyerünk beljebb, -
15 I   |            Eszter.~- Gyerünk beljebb, - mondta Ábel.~Egy mohos fatörzsökre
16 II  |           ügyvéd.~- Nem hallgathatom, - mondta a hölgy.~És ismét odább
17 III |                Hol lakol? - De egyik se mondta ki.~Ábel azt gondolta: Bizonyára
18 III |             rajta.~- Meg kell szokni! - mondta, - orvosnénak nem szabad
19 III |                 a kulcsok karikája. Azt mondta, hogy csak addig, míg a
20 III |             papiros­kát meg tollat. Azt mondta, hogy telegrammot ír.~És
21 IV  |               Megfeledkeztünk.~Szomorún mondta. Ábel válaszul az ajkához
22 V   |            tavaszon Bécsbe utazott. Azt mondta, hogy valami nevezetes operációra
23 VI  |             természetű. És Eszter el is mondta, hogy ezzel vagy azzal az
24 VI  |                 ott volt szegény. Akkor mondta, hogy valahányszor felindul
25 VI  |                boszorkányra, az meg azt mondta, hogy ha ő egy cseléd miatt
26 VII |         fehérhajú felelt:~- Ő maga. Azt mondta, hogy nyilallik a baloldala,
27 VII |              erszényéből öt forintot, s mondta, hogy holnap ismét hoz pénzt.
28 VII |                a válságon. Az orvos azt mondta, hogy meg fog gyógyulni.~
29 VII |               bizonynyal jőjj el.~- Nem mondta meg.~- Nem? Csodálom. Ámbár
30 VIII|           férjemnek is megmutattam. Azt mondta: Szamárság! De ő minden
31 IX  |               Nincs.~- Hát akkor van, - mondta Ábel.~S elsietett.~- Ha
32 X   |                egy asszony­tól, aki azt mondta neki, hogy vesse a szemétbe.
33 X   |               nem bácsizza.~De egyik se mondta ki, amit gondol.~- Vizet
34 XI  |                  Bocsánat Török néni, - mondta, s leült, - a doktornéról
35 XIII|               falak, amint a pap eléjök mondta az eskü szavait: „Szeretvén
36 XIII|             Eszter? Ki kell jönnie: azt mondta, hogy a férje rossz időben
37 XIII|                  Nevetett.~- Az asszony mondta, hogy minek az a bozót!~-
38 XIII|                 bozót!~- No azt rosszul mondta. Neked igen illett a körszakál
39 XIV |                   A szivar a férjemé, - mondta a pillantás, - s neked semmi
40 XIV |                 szereti?~És a szeme azt mondta:~- Egyszer vendégelhetlek
41 XIV |                 elmentem?~- Semmit. Azt mondta, kedves vagy. Tegnap igazán
42 XIV |                  De ezt már fájdalmasan mondta.~Ábel megfogta a kezét,
43 XIV |                 De kérlek a borbély azt mondta, hogy vétek lenne: nekem
44 XV  |             mindholtig. Egyszer meg azt mondta, hogy ő soha életében nem
45 XV  |              arcomról mit gondolok. Azt mondta: Azt se! És kiment a szobából.
46 XV  |        kisasszony elhagyta Esztert. Nem mondta meg, hogy miért, de a tekintetéből
47 XVII|                és leült.~- A Ligetbe, - mondta a kalauznak.~Napközi ujságot