1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3225
Part
2001 X | rápillantott, s mélyen ráhajlott a varrására.~Törökné szeme
2002 X | lakkozva beszélt tovább:~- Hát a doktorné megvan, de az anyja
2003 X | Eljön néha ide. Az ősszel a doktorné is járt itt. Én
2004 X | is járt itt. Én igazítom a kalapjait. De nem sokat.
2005 X | kalapjait. De nem sokat. A férje jól keres. Telik neki
2006 X | Csak Lidi néni kalapjai a régiek. Az sohse vesz újat.
2007 X | sohse vesz újat. Fösvény. A szalmakalapja már másfél
2008 X | szalmakalapja már másfél fontos a sok lakktól.~És nevetett.~
2009 X | látszólag egykedvüen odavetette a kérdést:~- Szegény kis doktorné.
2010 X | Berta elpirult s ráhajlott a munkájára.~- Kérdezte, -
2011 X | gyermekkori.~Mert abban a pillanatban megmozdult a
2012 X | a pillanatban megmozdult a lelke, mint mikor szél támad
2013 X | mikor szél támad az erdőn, s a néma és a mozdulatlan fáknak
2014 X | támad az erdőn, s a néma és a mozdulatlan fáknak egyszerre
2015 X | Törökné másik kalapot vett a kezébe, körülforgatta, ollóval
2016 X | ollóval csipegette róla a tolldíszt.~- Berta igen
2017 X | mégis amikor először kiment a szobából, egyszer csak meglepődve
2018 X | csak meglepődve látta, hogy a Zöldfa-utcában van.~Ha már
2019 X | az utcán s rápillantott a házra. Szinte jólesett neki,
2020 X | Szinte jólesett neki, hogy a doktor címtábláját nem látja
2021 X | árvaszomoruságot érzett a szivében.~Átment a Múzeum-kertbe.
2022 X | érzett a szivében.~Átment a Múzeum-kertbe. Elsétált
2023 X | Múzeum-kertbe. Elsétált a fák közt. Rápillantott a
2024 X | a fák közt. Rápillantott a padra a Kisfaludy-emlék
2025 X | közt. Rápillantott a padra a Kisfaludy-emlék közelében.
2026 X | fiatalember olvasta ott a Pesti Naplót. Odább meg
2027 X | elmosolyodik majd azzal a finom mosolygásával, és
2028 X | kezét:~- Ah igen, igen. Csak a neve nem jut az eszembe.
2029 X | harmadik napra tanította a történelmet.~- Új életet
2030 X | új szántást, új vetést. A sors letörülte a multat
2031 X | vetést. A sors letörülte a multat a táblámról. Új jegyek
2032 X | sors letörülte a multat a táblámról. Új jegyek kerülnek
2033 X | Vasárnap mégis eszébe jutott a Szervita-templom. Vajjon
2034 X | egykicsit szeretné látni, csak a fejét hátulról, csak a kezét
2035 X | csak a fejét hátulról, csak a kezét amint fordít az imádságos
2036 X | szeretné látni, mint azt a kardot, csákót, falovat,
2037 X | vele.~Vajjon ha odaállana a régi helyére, megérkezne-e
2038 X | helyére, megérkezne-e az a gyöngéd érintés?~De nem
2039 X | már oda! Hogy is járna! A gyermekének az arca az imádságos
2040 X | Törökné, - köznap mindig a szobában ülünk. És ma különösen
2041 X | Ábel hozzájok csatlakozott. A téren virágárus kofák orgonát,
2042 X | csokor nárciszt Bertának.~A leány kedves mosolygással
2043 X | sonypántok diszitették a ruhát a vállán és a mellén.
2044 X | pántok diszitették a ruhát a vállán és a mellén. A virág
2045 X | diszitették a ruhát a vállán és a mellén. A virág jól illett
2046 X | ruhát a vállán és a mellén. A virág jól illett a kék szinhez
2047 X | mellén. A virág jól illett a kék szinhez a mellére.~Sétáltak
2048 X | jól illett a kék szinhez a mellére.~Sétáltak a Dunaparton.
2049 X | szinhez a mellére.~Sétáltak a Dunaparton. Fölmentek a
2050 X | a Dunaparton. Fölmentek a Lánchidig, a Lánchidon túl
2051 X | Fölmentek a Lánchidig, a Lánchidon túl is. Megnézték
2052 X | éktelenkedik.~Aztán visszafordultak a Váci-utcának, hogy lássák
2053 X | Váci-utcának, hogy lássák a divatos ruhákat. Ahogy a
2054 X | a divatos ruhákat. Ahogy a Nagy Kristóf szobrához érnek,
2055 X | menjünk-e be egy percre a Szervitatemplomba?~Berta
2056 X | elmosolyodott:~- Lássa mama: a litániánk elmaradt a séta
2057 X | mama: a litániánk elmaradt a séta kedvéért. Most a mi
2058 X | elmaradt a séta kedvéért. Most a mi lelkiismeretünk szólalt
2059 X | lelkiismeretünk szólalt meg a Nyéky úr ajkán. Mink a belvárosi
2060 X | meg a Nyéky úr ajkán. Mink a belvárosi templomba szoktunk
2061 X | szoktunk járni.~És betértek a templomba.~A litánia javában
2062 X | És betértek a templomba.~A litánia javában folyt: zúgott
2063 X | orgona, zengett az ének. A Mária-oltár föl volt diszítve
2064 X | diszítve gyöngyvirággal. A hölgyek is tavaszias tarka
2065 X | tavaszias tarka ruhában. A tömjénfüsttel egybekeveredett
2066 X | tömjénfüsttel egybekeveredett a sok virág illata.~A hölgyek
2067 X | egybekeveredett a sok virág illata.~A hölgyek beültek a padba.
2068 X | illata.~A hölgyek beültek a padba. Ábel állva maradt.~
2069 X | kereste: mi maradt belőlük?~A hátulsó padokban csakúgy
2070 X | ott seppegnek-sóhajtoznak a szegényes öltözetü anyókák,
2071 X | anyókák nem fogynak el soha.~A szeme egy divatos ruháju
2072 X | feltünő volt, amint arccal a két imádkozó kezére hajolt.~
2073 X | imádkozó kezére hajolt.~Ez a nyak! Ez a haj! És éppen
2074 X | kezére hajolt.~Ez a nyak! Ez a haj! És éppen ott ahol azelőtt!
2075 X | lássa.~Ő az, Ő, Ő, Ő!~S a szive nagy lökkenetekkel
2076 X | nagy lökkenetekkel vert. A szeme káprázott. A templom
2077 X | vert. A szeme káprázott. A templom aranyozott angyalai
2078 X | szentjei zavarogva táncoltak a szeme előtt.~Tehát idejár!
2079 X | mindig eljön minden vasárnap! A vallás hozza-e ide? vagy
2080 X | hozza-e ide? vagy az emlék?~A templomnak gyertyavilágos
2081 X | És végigzendült-zúdult a szívén valami édes érzés,
2082 X | valami édes érzés, mint mikor a tavasz első meleg lehellete
2083 X | meleg lehellete száll át a téli világon, és minden
2084 X | át elkísérje.~De kirázta a szívéből ezt az ábrándot.
2085 X | tudjanak semmit.~Visszavonult a templom homályába, s onnan
2086 X | mozdulata édes sajgást keltett a mellében.~A litánia véget
2087 X | sajgást keltett a mellében.~A litánia véget ért. A hivek
2088 X | mellében.~A litánia véget ért. A hivek megindultak kifelé.~
2089 X | botlik, akkor se ismer reám. A szakál elváltoztatta az
2090 X | elváltoztatta az arcomat.~S a templom elé állt, közel
2091 X | egymásután kifelé férfiak, nők. A levegőben pacsuli illat
2092 X | Ábel arca izgalomtól piros, a lába remeg.~- Gondolkodjunk
2093 X | rebesgeti.~De mégis úgy ver a szíve, mint a kallós malom.~
2094 X | mégis úgy ver a szíve, mint a kallós malom.~Ime előtünik
2095 X | Ime előtünik Eszter is. A régi édes finom arc, csak
2096 X | teltebb. Templomi nyugalom a vonásain. Kilép. A szeme
2097 X | nyugalom a vonásain. Kilép. A szeme megáll Ábel arcán.
2098 X | Kétszerakkorára nyilik, mint szokott. A következő percben egy megrázkódó „
2099 X | Ábel!” kiáltással omlik a mellére.~Összeesett volna,
2100 X | volna, ha Ábel el nem kapja.~A tolongók bámulva állják
2101 X | susogják az asszonyok.~De Ábel a karját erősen az Eszter
2102 X | karon fogva, hogyan emeli be a bérkocsiba.~Berta elsápadtan
2103 X | elsápadtan nézett utánok. A keblére tüzött nárciszt
2104 XI | Most már nem él az anyád! A családi tekintetnek vége!~
2105 XI | azonnal! Ki se szálljunk ebből a kocsiból! Menjünk el bárhova!
2106 XI | akarod messze! Ki külföldre! A férjednek levelet írsz,
2107 XI | Elválok tőled! Indítsd meg a válópert! És elválsz. És
2108 XI | válópert! És elválsz. És a magunk boldog fészkében
2109 XI | mámorosan az asszony.~S Ábelnak a mellére dőlt:~- Amint akarod!~-
2110 XI | ebben az órában elutazunk! A pénzem nálam van. Csak egy
2111 XI | Csak egy percig fog állani a kocsi a lakásom előtt. Ha
2112 XI | percig fog állani a kocsi a lakásom előtt. Ha most nem
2113 XI | pihenünk. Aztán ki Berlinbe! A kis kerti szobámat talán
2114 XI | nézett rá mámoros szemmel. A szivét szinte sodorta a
2115 XI | A szivét szinte sodorta a láng, amely Ábel szivéből
2116 XI | szivéből fölcsapongott. Itta a szemével az arcát. A mondatok
2117 XI | Itta a szemével az arcát. A mondatok végét csókkal pontozta.~
2118 XI | Aztán egyszercsak letágult a karja Ábel nyakáról. A szeme
2119 XI | letágult a karja Ábel nyakáról. A szeme elborult.~- És a leányom?~-
2120 XI | A szeme elborult.~- És a leányom?~- Visszük magunkkal!~
2121 XI | asszony Ábel vállára hajtotta a fejét! Fájdalmas mély sóhajtás
2122 XI | mély sóhajtás szakadt föl a melléből:~- Szegény Ábel!~
2123 XI | mindig van, ami erősebb a mi szeretetünknél?~- A leánykám... -
2124 XI | erősebb a mi szeretetünknél?~- A leánykám... - felelte nedves
2125 XI | asszony szeméből leperdült a könny az arcára:~- A gyermekemtől
2126 XI | leperdült a könny az arcára:~- A gyermekemtől hogy váljak
2127 XI | Elhallgattak. Ábel elővette a zsebkendőjét és fölitatta
2128 XI | És ha úgy gyülölném is a férjemet, mint a varangyos
2129 XI | gyülölném is a férjemet, mint a varangyos békát, a gyermeket
2130 XI | mint a varangyos békát, a gyermeket nem lehet megfosztani
2131 XI | te nem tudod, mi az. Az a gyermek egyik kezével az
2132 XI | És ha mégis megteszem, a gyermek fel fog nőni és
2133 XI | elszorult szívvel sülyedt a kocsi belsejébe. Ime egy
2134 XI | Ime egy újabb ellenség. A régi meghalt, született
2135 XI | asszony folytatta:~- És a gyermekem szemében itélet
2136 XI | minden vasárnap elmentem a templomba, és imádkoztam
2137 XI | boldogítson ahol élsz. De a gyermek! A gyermek az anyjának
2138 XI | ahol élsz. De a gyermek! A gyermek az anyjának élő
2139 XI | Mádi Mózes. Kezdődik ismét a sétálás a Paradicsomkert
2140 XI | Kezdődik ismét a sétálás a Paradicsomkert kerítése
2141 XI | mondani, hogy Eszter elájult a tolongásban, és ő az idegen,
2142 XI | kelt gyanút.~Az asszony a Kerepesi-úton a Nemzeti
2143 XI | asszony a Kerepesi-úton a Nemzeti Színház közelében
2144 XI | közelében lakott. Mikor a kocsi odaért, mégegyszer
2145 XI | mikor szép idő van, kimegyek a Városligetbe a kislányommal.
2146 XI | kimegyek a Városligetbe a kislányommal. Négykor szállunk
2147 XI | kislányommal. Négykor szállunk le a Lövőház-téren, és onnan
2148 XI | és onnan kifelé sétálunk a fasoron.~Ábel kezet csókolt
2149 XI | ismerősöm, - mondotta, - elájult a tolongásban. Haza kellett
2150 XI | se nézett.~- No persze: a doktorné, - szólalt meg
2151 XI | Ábelnak nem tünt fel sem a hidegség, sem az, hogy nem
2152 XI | kinálják meg leüléssel. A kedvetlenségüket arra vélte,
2153 XI | néni, - mondta, s leült, - a doktornéról valami görbét
2154 XI | leány-korában sokan vágyakoznak a kezére. Én is vágyakoztam.
2155 XI | vágyakoztam. Hogy mennyit nyomtam a szíve fontján, láthatják
2156 XI | és hidegen nézett reá, de a szeme kételkedést fejezett
2157 XI | nem mondtunk semmi rosszat a doktornéról.~- De én azt
2158 XI | is kötelesség megvédeni a gyanutól, hát még azt, aki
2159 XI | Hát hogy folytassam: ő a doktorhoz ment nőül. De
2160 XI | szerettem volna elvenni. A nők képzelődése nála is
2161 XI | képzelődése nála is erős. Mikor az a tüdőgyulladásom volt, azt
2162 XI | barátommal fogok vacsorázni a Kékszőllőben. De hallgasson
2163 XI | közöttünk. Ez volt az oka a levélváltásunknak is. Az
2164 XI | levélváltásunknak is. Az a templomi véletlenség meg
2165 XI | hogy épp akkor szédül el a hőségben és tolongásban,
2166 XII | az epedés végtelen éneke.~A doktorné minden délután
2167 XII | minden délután kocsira ült a kisleányával és levegőre
2168 XII | volt az idő, leszálltak a fasor végén és Ábel csatlakozott
2169 XII | volt az idő, Ábel beült a kocsiba.~A leányka már akkor
2170 XII | idő, Ábel beült a kocsiba.~A leányka már akkor három
2171 XII | barnabőrü, mint az apja, csak a szeme és az ajka olyan mint
2172 XII | reá, sőt gyülölettel. De a leányka a gyermekek ártatlan
2173 XII | gyülölettel. De a leányka a gyermekek ártatlan bizal
2174 XII | mingyárt az első találkozásnál a térdére mászott és vékonyka
2175 XII | Eszternek könnybe lábadt a szeme:~- Nézd, hogy szeret.
2176 XII | hogy szeret. Hogyan eggy a szive az én szivemmel!~És
2177 XII | akkor Ábel is megmelegedett a gyermek iránt: magához ölelte
2178 XII | mint mama?~- Úgy, - felelte a gyermek.~És azután is mindennap
2179 XII | mindennap találkoztak ottan. Az a hely látszott legbiztosabbnak.
2180 XII | többnyire néptelen volt. A kocsistól se kellett tartaniok.
2181 XII | kocsistól se kellett tartaniok. A doktornak csak kocsija volt,
2182 XII | bérelt. Más-más ló került a kocsi elé és más-más kocsis
2183 XII | kocsi elé és más-más kocsis a bakra. Hogy másutt is találkozzanak,
2184 XII | és akkor se párizsiasan. A francia irodalom még akkor
2185 XII | fordult szó köztük arról, hogy a házasság mekkora bilincscsel
2186 XII | mekkora bilincscsel köti a nő lelkét, testét a férjéhez.
2187 XII | köti a nő lelkét, testét a férjéhez. Eszter leánykorában
2188 XII | Ábel ajkán egyszer kitört a panasz:~- Lánykorodban egyszer
2189 XII | te oly megadással tetted a fejed alá a hetedik szentség
2190 XII | megadással tetted a fejed alá a hetedik szentség párnáját.~
2191 XII | tudok?~- Mit tudod te azt a lelki harcot, amit én harcoltam.
2192 XII | eresztett útnak, mint ahogy a tyúkot kiröpítik a ketrecből.
2193 XII | ahogy a tyúkot kiröpítik a ketrecből. És még rá a menyekző
2194 XII | kiröpítik a ketrecből. És még rá a menyekző estéjén bort ittam,
2195 XII | folytatta az asszony, - mikor a gyermekem megszületett,
2196 XII | megszületett, megmondtam a férjemnek kereken, hogy...
2197 XII | levelet? Igaz: mi lett abból a Lachapelle-ügyből?~- Semmi.
2198 XII | többet.~- Sohse rántottad elő a férjednek?~- Nem lehetett.
2199 XII | csimborasszói hazugságot kapok, s a végén ő fogja tudakolni,
2200 XII | miképpen kerültem ismeretségbe a kisasszonynak az öccsével
2201 XII | tudja, hogy mennyire ismerem a multját, hát óvakodik, nehogy
2202 XII | hát óvakodik, nehogy azt a kényes húrt megpendítse.
2203 XII | Lachapelle kisasszonynak a testvére! egyszerre megnémult.
2204 XII | milyen eszes!~És megcsókolta a kezét.~- Nem, ez nem érdemem, -
2205 XII | nem érdemem, - mosolygott a fejét rázva Eszter, - nem
2206 XII | amelyről nem tudtam, hogy a fejemben van. Elvillant.
2207 XII | égi lélek sugalta abban a feszült pillanatban.~Padon
2208 XII | egy ákácfa alatt. Irénke a gyepen kocsikát húzgált.
2209 XII | gyepen kocsikát húzgált. A melegben elálmosodott. Ábel
2210 XII | Ábel aztán az ölében vitte a kocsiba. Mikor betette az
2211 XII | Eszternek az ajka érintette a homlokát.~~Egy szeptemberi
2212 XII | Ábelnak:~- Ősz szál van a hajadban, nem is egy Ábelkám.~-
2213 XII | Már három napja lóg ez a gomb itt a kabátodon. Mindig
2214 XII | napja lóg ez a gomb itt a kabátodon. Mindig látok
2215 XII | kiált. No tartsd ide.~És míg a gombot varrta, tovább csevegett:~-
2216 XII | csevegett:~- Még mindig abban a nyomorult szobában lakol?~-
2217 XII | tudom gondozni, rendberakni a fehérnemüimet. Én nem tudok
2218 XII | nem tudok olajat önteni a lámpásomba. Nekem kell ő,
2219 XII | Nekem kell ő, mert ösmeri a gyengeségeimet.~- Éppen
2220 XII | egyszercsak ráncos arcot mutat a tükör és fehér hajat. Ma
2221 XII | Pesten. Hogyan nem akad meg a szemed eggyen? Hozzánk vasárnaponkint
2222 XII | elmosolyodott. Látta Ábelnak a szeméből mit mond tovább.
2223 XII | Hiszen ismerték egymásnak a gondolatait.~- Ilyen mint
2224 XII | lehet, - mondotta Ábelnak a kezét megszorítva, - hiszen
2225 XII | sóhajtott:~- Hagyjuk abba ezt a kérdést Eszter. Az én életem
2226 XII | én életem már olyan, mint a keletlen tészta. Ha már
2227 XII | lássalak. Olyan része vagy a napomnak, mint az ebéd,
2228 XII | tudom.~- Elvégre elmúlt az a regényes idő, mikor a holdfényben
2229 XII | az a regényes idő, mikor a holdfényben gyönyörűségtől
2230 XII | borulva sirdogáltunk, hogy a sors milyen kegyetlen. Minden
2231 XII | és lefolyása, - ezt már a férjemtől tanultam. A lázunk
2232 XII | már a férjemtől tanultam. A lázunk elmúlt Ábel, és te
2233 XII | józanul az életet.~Ábel a fejét csóválta:~- Óh Eszter!~-
2234 XII | bocsáss meg.~- Igaz az a mondás, hogy a házastársak
2235 XII | Igaz az a mondás, hogy a házastársak gondolkodása
2236 XII | hidegjózan kezdesz lenni, mint a férjed,~Akkor Eszter szeme
2237 XII | Eszter szeme megnedvesedett. A kezét Ábel kezére tette:~-
2238 XII | Képzelheted hogy megrőkönyödtem.~A férjem rám-néz:~- Ki az?~-
2239 XII | feleltem egykedvűen, - aki a menyasszonyával szokott
2240 XII | menyasszonyával szokott sétálni a Ligetben. A gyerekkel nyájaskodnak.~
2241 XII | szokott sétálni a Ligetben. A gyerekkel nyájaskodnak.~
2242 XII | lesz. Az is lehet, hogy a férjem. Lehet, hogy az arcom
2243 XII | Gondolj hát arra, hogy ha a férjem netalán kijönne,
2244 XII | hogy másnap kimenjenek a Városligetbe.~Néha esténkint
2245 XII | is szokott velök sétálni a Dunaparton. Olyan bizalmas
2246 XII | volnának.~És kedves is volt a társaságuk. Berta iskolát
2247 XII | Lehetett vele beszélni nemcsak a zsemlyemártásról. Hogy mind
2248 XII | zsemlyemártásról. Hogy mind a két nő folytonosan érintkezett
2249 XII | folytonosan érintkezett a felsőbb társadalmi körrel:
2250 XII | parfön.~Hát másnap kimentek a Városligetbe.~Már sárgultak
2251 XII | Városligetbe.~Már sárgultak a fák. A vadgesztenye-fasor
2252 XII | Városligetbe.~Már sárgultak a fák. A vadgesztenye-fasor már el
2253 XII | vadgesztenye-fasor már el is hullatta a levelét. Októberi napfény
2254 XII | Októberi napfény melengette a levegőt.~A fasorban a doktornéval
2255 XII | napfény melengette a levegőt.~A fasorban a doktornéval találkoztak.
2256 XII | melengette a levegőt.~A fasorban a doktornéval találkoztak.
2257 XII | találkoztak. Kocsiban ült a kisleányával. A lovak lépésben
2258 XII | Kocsiban ült a kisleányával. A lovak lépésben haladtak.~
2259 XII | lovak lépésben haladtak.~A doktorné örömmel intett
2260 XII | üdvözlést. Megállította a kocsit, és kiszállt:~- Milyen
2261 XII | viszonozták az örömét, s hogy a doktorné hozzájuk csatla
2262 XII | vele sétáltak tovább.~- Ez a kegyed kisleánya nagyságos
2263 XII | Ugye milyen szép? És ördög a neve!~A doktorné a kislányához
2264 XII | milyen szép? És ördög a neve!~A doktorné a kislányához hajolt:~-
2265 XII | ördög a neve!~A doktorné a kislányához hajolt:~- Ez
2266 XII | Meglássák, hogy nem feledi el.~A kisleány néhány perc múlván
2267 XII | megszólalt:~- Ábel bácsi, gyerünk a hattyukhoz!~A tóparton voltak.
2268 XII | bácsi, gyerünk a hattyukhoz!~A tóparton voltak. A kisleány
2269 XII | hattyukhoz!~A tóparton voltak. A kisleány perecet kapott
2270 XII | kisleány perecet kapott és a hattyuknak dobálta. A hölgyek
2271 XII | és a hattyuknak dobálta. A hölgyek leültek a padra.~
2272 XII | dobálta. A hölgyek leültek a padra.~Ebben a pillanatban
2273 XII | hölgyek leültek a padra.~Ebben a pillanatban feltünt a tóparton
2274 XII | Ebben a pillanatban feltünt a tóparton egy kacsajárásu,
2275 XII | fekete-bajszos úri ember.~- Nini a férjem! - mondotta Eszter.~
2276 XII | férjem! - mondotta Eszter.~A doktor sietve kacsázott
2277 XII | hozzájuk:~- Itt vagytok? A kocsiért jöttem lelkem:
2278 XII | haza majd fiakeron.~S hogy a társaságra nézett, a doktorné
2279 XII | hogy a társaságra nézett, a doktorné megnevezte őket:~-
2280 XII | megnevezte őket:~- Törökné, a lánya Berta, Nyéky úr, Berta
2281 XII | úr, Berta kisasszonynak a vőlegénye.~Berta elpirosodott:
2282 XII | olyanná vált az arca, mint a ribizli.~A doktor kezet
2283 XII | az arca, mint a ribizli.~A doktor kezet szorított Ábellal.
2284 XII | kezet szorított Ábellal. A nőket csak mosolyogva üdvözölte.~-
2285 XII | nekem sietnem kell.~Felkapta a kisleányát. Kétszer megcsókolta.
2286 XII | kínos csend fagylalta át a társaságot.~A doktorné csak
2287 XII | fagylalta át a társaságot.~A doktorné csak akkor sápadt
2288 XII | ült mellette. Nyékynek még a bokája is megmerevedett.~
2289 XII | is megmerevedett.~Aztán a doktorné szólalt meg erőltetett
2290 XII | Bocsánat, hogy elcsúszott a nyelvem. Néha szórakozott
2291 XII | vagyok. De mindennek megvan a magyarázata, - folytatta
2292 XII | folytatta aztán visszanyerve a nyugalmát. - Hogy önöket
2293 XII | elvörösödve nézett Bertára, akinek a szeme könnybe lábadt.~-
2294 XII | szabad tréfálni, - rebegte a leány.~- Mért volna ez tréfa? -
2295 XII | volna ez tréfa? - mondotta a doktorné. - Különben hagyjuk
2296 XII | Sétáljunk talán tovább.~És a kisleányát kézenfogta. Megindult
2297 XII | Bertácska, - mondotta, - a doktorné nyelvén néha az
2298 XII | venném magát, ha ez csak a szív kérdése volna. De hogyan
2299 XII | házasságra, amikor olyan csekély a fizetésem, hogy magamnak
2300 XII | nem kerülök költségébe a férjemnek.~- Mi a manó?~-
2301 XII | költségébe a férjemnek.~- Mi a manó?~- Tízezer forintom
2302 XII | álmom.~Ábel csak nézte. A leány lesütötte a szemét.
2303 XII | nézte. A leány lesütötte a szemét. A hangja remegett.
2304 XII | leány lesütötte a szemét. A hangja remegett. Ha nem
2305 XII | hangja remegett. Ha nem a Ligetben vannak, idegen
2306 XII | járókelők között, bizonyára a nyakába omlott volna Ábelnak.
2307 XII | rebegte Ábel.~S megszorította a leány kezét.~És szótlanul
2308 XII | aztán Ábel ismét maga ment a találkozóra.~- No te jól
2309 XII | No te jól felzavartad a vizet, halacskám, - mondotta
2310 XII | érez irántad?~- Dehát nekem a te gondolatod oly képtelen
2311 XII | hogy te egyedül-uralkodója a szivemnek, átadod csupán
2312 XII | átadod csupán egy ötletből a hatalmadat, birtokodat,
2313 XII | birtokodat, egy másik nőnek!~- A szíved?... Mi köze a szívnek
2314 XII | A szíved?... Mi köze a szívnek a házassággal? Én
2315 XII | szíved?... Mi köze a szívnek a házassággal? Én csak arra
2316 XII | te árvaéletet élsz, hogy a te ruhádon, a te lakásodon
2317 XII | élsz, hogy a te ruhádon, a te lakásodon nincs rajta
2318 XII | rajta egy gondozó kéznek a nyoma. Mi lesz veled, ha
2319 XII | mint egyszer?~- Bemegyek a kórházba.~- És ha megvénülsz?
2320 XII | lopja, csalja. Csak lézeng a világban, mint a gazdátlan
2321 XII | lézeng a világban, mint a gazdátlan kutya.~Ábel elgondolkodva
2322 XII | elgondolkodva rajzolgatott a porba a botjával.~- Igaz, -
2323 XII | elgondolkodva rajzolgatott a porba a botjával.~- Igaz, - mondotta, -
2324 XII | van?~- Annál jobb. Annak a kamatja fizeti a ruháit.~
2325 XII | Annak a kamatja fizeti a ruháit.~Ábel nevetve rázott
2326 XII | ruháit.~Ábel nevetve rázott a fején.~- Nekem valami bolond
2327 XII | Aztán megragadta Eszternek a kezét, és sokszor egymásután
2328 XII | De csak most látom, hogy a te angyali jóságodat nem
2329 XII | vont:~- Hogy? Hát Berta a feleséged lesz testileg.
2330 XIII | XIII.~A következő hetek fészekrakással
2331 XIII | fészekrakással teltek el. Ábelék a Zöld-udvar mellett egy új
2332 XIII | volt az. Az anyós megmaradt a régi helyen, mert oda volt
2333 XIII | helyen, mert oda volt szokva a közönsége. Berta helyett
2334 XIII | kisasszonyt fogadott, kettőt is.~A lakás bebútorozásában a
2335 XIII | A lakás bebútorozásában a doktorné is segített. A
2336 XIII | a doktorné is segített. A városligeti jelenet óta
2337 XIII | Már másnap meglátogatta a doktorné, és tegeződtek.
2338 XIII | második leányának nevezte.~A doktornéval tanácskozták
2339 XIII | doktornéval tanácskozták meg a legapróbb kérdést is. Vele
2340 XIII | kérdést is. Vele választották a bútorokat, a szőnyegeket,
2341 XIII | választották a bútorokat, a szőnyegeket, a fali képeket, -
2342 XIII | bútorokat, a szőnyegeket, a fali képeket, - még a gyúródeszkát
2343 XIII | szőnyegeket, a fali képeket, - még a gyúródeszkát is.~Az esküvő
2344 XIII | gyúródeszkát is.~Az esküvő aztán a belvárosi templomban történt
2345 XIII | történt meg. Ugyanabban a templomban, ahol Bertát
2346 XIII | magyar ruhába öltözött, a tanár-társai is. A menyasszony
2347 XIII | öltözött, a tanár-társai is. A menyasszony nyulánk termetére
2348 XIII | nyulánk termetére jól illet a fehér ruha.~A templomba
2349 XIII | jól illet a fehér ruha.~A templomba gyalog mentek
2350 XIII | gyalog mentek át, mert hiszen a Zöld-udvar a szomszédságban
2351 XIII | mert hiszen a Zöld-udvar a szomszédságban volt. Tanu
2352 XIII | szerepelt. Kívülök csak a doktorné volt jelen, meg
2353 XIII | Bertának három leánybarátja.~A doktorné még mindig félgyászban
2354 XIII | arca kissé halavány volt.~A néptelen templomban ünnepien
2355 XIII | ünnepien visszhangozták a falak, amint a pap eléjök
2356 XIII | visszhangozták a falak, amint a pap eléjök mondta az eskü
2357 XIII | el nem hagyom...”~Aztán a pap megáldotta az új házaspárt.
2358 XIII | hosszan megcsókolta. Aztán a doktorné nyakába borúlt
2359 XIII | doktorné nyakába borúlt és a csókjában mély hálát fejezett
2360 XIII | hálát fejezett ki iránta. A doktornénak Ábel is kezet
2361 XIII | Zavarodott és meghatott volt a jó ember.~Aztán elvonultak.
2362 XIII | elvonultak. Az egyik tanár a karját akarta nyújtani a
2363 XIII | a karját akarta nyújtani a doktornénak, de az nem fogadta
2364 XIII | házaspár boldogságáért.~A templom kiürült. A doktorné
2365 XIII | boldogságáért.~A templom kiürült. A doktorné ott maradt az első
2366 XIII | maradt az első padban, és a zsebkendőjére borúlt.~~Az
2367 XIII | ült össze az Arany-sasban. A doktornét sokáig várták,
2368 XIII | abban, hogy még nem tette le a gyászt.~Az új pár még aznap
2369 XIII | Szalczburgba.~Az anyós addig a doktornéval a konyhát szerelte
2370 XIII | anyós addig a doktornéval a konyhát szerelte fel. Cselédet
2371 XIII | csakugyan vitt pénzt is a házasságába: tizenkét ezer
2372 XIII | Hosszú takarékosságnak a gyümölcse volt az. Ábel
2373 XIII | fizetése.~~Mikor megérkeztek a nászútról, Ábel már másnap
2374 XIII | nászútról, Ábel már másnap a fasor végén álldogált.~Hideg,
2375 XIII | jönnie: azt mondta, hogy a férje rossz időben is kiküldi
2376 XIII | rossz időben is kiküldi a gyermeket a levegőre. A
2377 XIII | időben is kiküldi a gyermeket a levegőre. A doktor hintója
2378 XIII | a gyermeket a levegőre. A doktor hintója zárható.
2379 XIII | doktor hintója zárható. A doktor most már csak délután
2380 XIII | délután fogad otthon beteget: a kocsija szabad.~Négy óra
2381 XIII | Négy óra felé megjelent a kocsi. Eszter örömtől megrebbenve
2382 XIII | intett neki, s megállította a kocsit.~- Hogyan? már megjöttetek?~-
2383 XIII | asszony beljebb húzódott a mellette alvó Irénkével,
2384 XIII | mellette alvó Irénkével, beült a kocsiba.~- És a szakálad
2385 XIII | Irénkével, beült a kocsiba.~- És a szakálad mért vetted le?~
2386 XIII | asszony mondta, hogy minek az a bozót!~- No azt rosszul
2387 XIII | mondta. Neked igen illett a körszakál Ábelkám. Férfiassá
2388 XIII | fogalmam se volt arról, hogy mi a házasélet? Barátom, az a
2389 XIII | a házasélet? Barátom, az a tágasság! azok a puha székek!
2390 XIII | Barátom, az a tágasság! azok a puha székek! diván!... az
2391 XIII | puha székek! diván!... az a nyugodtság! az a saját otthon!
2392 XIII | az a nyugodtság! az a saját otthon! mindenütt
2393 XIII | az asszonyi gondos kéznek a melege! Aztán tudod Bécsben
2394 XIII | tudod Bécsben vett nekem a feleségem egy hagymaszínü
2395 XIII | háziköntöst. Puha és könnyü mint a pehely. Azt esténkint felöltöm,
2396 XIII | hálósapka, csibuk. Beleülök a plüss-székbe. Előttem illatos
2397 XIII | sejtelmem se volt arról, mi a házasélet.~- Örülök, hogy
2398 XIII | Eszter bágyadtan mosolygott. A szemét félig lehunyva csendesen
2399 XIII | feleségem legyen!~Eszter a szemére nyomta a zsebkendőjét.~
2400 XIII | Eszter a szemére nyomta a zsebkendőjét.~Ábel elijedt:~-
2401 XIII | Mi bajod?~- Valami ment a szemembe, - fuldokolt Eszter.~
2402 XIII | akartad...~- Én Ábel, én, de a szivem megszakad!~És sírt.
2403 XIII | Azelőtt ha sírt, Ábelnak a vállára vagy a mellére borult.
2404 XIII | Ábelnak a vállára vagy a mellére borult. Akkor csak
2405 XIII | hátrahanyatlott.~Ábel megfogta a kezét.~- Dehát Eszterkém,
2406 XIII | bizonyisten rád gondoltam a nászúton is mindig. Már
2407 XIII | magához tért. Megtörülte a szemét és mosolygott:~-
2408 XIII | Milyen ostoba vagyok. Igaz a férjem szava, hogy a nők
2409 XIII | Igaz a férjem szava, hogy a nők fejében nem forognak
2410 XIII | fejében nem forognak rendben a kerekek. Bocsáss meg, hogy
2411 XIII | De hogyan el tudta nyomni a fájdalmát! Milyen vidám
2412 XIII | forgolódott Berta körül. Valóban a nők született szinészek!~
2413 XIII | lelkifurdalást, - mondotta a vállát megvonva, - tudod
2414 XIII | volna meg. Te löktél be a házasság szentségébe. De
2415 XIII | Ti is eljöttök hozzánk! A téli estéken együtt teázunk:
2416 XIII | nálatok!~És tapsolt, mint a gyermek.~Aztán megint elkomolyodott.~-
2417 XIII | megint elkomolyodott.~- A férjem nem megy sehova látogatóba.
2418 XIII | Kálvinista faj.~- Akkor hát hol a gyöngédség, figyelmesség?~-
2419 XIII | tetszik neki. Én nem bírom a mogorva arcot nézni. Szenvedek.
2420 XIII | Eljöttök, szives is lesz a fogadástok. De meglásd,
2421 XIII | fogadástok. De meglásd, hogy a férjem mégse lesz annyira
2422 XIII | magának él, jobban mondva a vagyongyüjtésnek.~- No majd
2423 XIII | pillantott:~- Sietnem kell haza. A szemed mosd meg édesem hideg
2424 XIII | édesem hideg vizzel, mielőtt a férjed elé kerülsz.~És gyöngéden
2425 XIII | Eszter görcsösen szorította a kezét: nem bocsátotta el.
2426 XIII | Szivesen Eszterkém. De nézd: a feleségemnek azt mondtam,
2427 XIII | uzsonnára hazamegyek. Egye meg a holló azt az uzsonnát, azért
2428 XIII | haza: de tudod az első, a legelső uzsonna.~Eszter
2429 XIII | csak eredj.~És Ábel kezét a két kezébe fogta. A szemébe
2430 XIII | kezét a két kezébe fogta. A szemébe nézett búsan, melegen:~-
2431 XIII | megcsókolta Eszternek mind a két kezét.~Eszter gondolkodó
2432 XIII | gondolkodó arccal sülyedt vissza a kocsi belsejébe.~ ~
2433 XIV | Ábel látogatásra nógatta a feleségét. Berta azonban
2434 XIV | Berta azonban vonakodott:~- A tanártársaid legényemberek,
2435 XIV | tanártársaid legényemberek, a doktornéhoz meg azelőtt
2436 XIV | Délután elmegyünk. Dehát eredj a borbélyhoz, hiszen már hatnapos
2437 XIV | borbélyhoz, hiszen már hatnapos a szakálad.~Ábel pillogott.
2438 XIV | szakálad.~Ábel pillogott. A szakálát dörzsölgette. A
2439 XIV | A szakálát dörzsölgette. A szoba szögletébe nézett.~-
2440 XIV | tünődöl!~És tréfásan lökdöste a férjét.~- Eredj, eredj!~
2441 XIV | ahogyan elment.~- Tele van a műhely. Tudod így vasárnap
2442 XIV | szakál, azzal elmehetek akár a Liszt Ferenc hangversenyére
2443 XIV | elindultak doktorékhoz.~A doktor nem volt otthon.
2444 XIV | Nyékynét, s bevezette őket a szalonba.~- Hát megjöttetek?
2445 XIV | hogy Ábel elámult rajta.~A szalonban ott ült Lidi néni
2446 XIV | szalonban ott ült Lidi néni is a kis Irénnel, aki egy kékruhás
2447 XIV | az új divat, hogy főznek a német nők, milyen nagylábuak,
2448 XIV | milyen nagylábuak, és mi a legujabb kalapdivat.~Ábel
2449 XIV | érdeklődéssel szemlélődött körül. A szalon pompás volt: fehértapétás
2450 XIV | meggyszinplüss fotelek. A gazdagság melege és előlkelő
2451 XIV | előlkelő pompája volt az a szoba.~A doktorné egy skatulya
2452 XIV | pompája volt az a szoba.~A doktorné egy skatulya szivart
2453 XIV | Eszter rá-rápillantott.~A pillantás kérdő volt. Aztán
2454 XIV | mért nem fogadja el Ábel a szivart. A szemének egy
2455 XIV | fogadja el Ábel a szivart. A szemének egy lassu pillantása
2456 XIV | az, rosszaló pillantás:~- A szivar a férjemé, - mondta
2457 XIV | rosszaló pillantás:~- A szivar a férjemé, - mondta a pillantás, -
2458 XIV | szivar a férjemé, - mondta a pillantás, - s neked semmi
2459 XIV | neked semmi se kell ami a férjemé. Dehiszen az én
2460 XIV | mindenben.~Bevezette aztán őket a többi szobába is. Berta
2461 XIV | bámulva dicsért mindent. Ábel a hálószobánál megfordult
2462 XIV | megfordult és visszatért a szalonba.~Lidi néni kávét
2463 XIV | kávét szolgált be. Eszter a főhelyre Bertát ültette.
2464 XIV | Bertát ültette. Ábel eltolta a csészét:~- Én nem kérek
2465 XIV | Dehát mért? Nem szereti?~És a szeme azt mondta:~- Egyszer
2466 XIV | el!~- Az uram nem szereti a kávét, - mondotta Berta
2467 XIV | épp hogy én is uzsonnázzak a társasággal.~A doktor akkor
2468 XIV | uzsonnázzak a társasággal.~A doktor akkor érkezett haza.
2469 XIV | haza. Nyájasan üdvözölte a vendégeit, de érzett a nyájasságán,
2470 XIV | üdvözölte a vendégeit, de érzett a nyájasságán, hogy csak afféle,
2471 XIV | hogy csak afféle, ahogy a betegeivel udvariaskodik.
2472 XIV | beöntött egy csésze kávét.~- A feleségem gyakorta emlegeti
2473 XIV | magam is megismerhetem. A kislányom meg kérem úgy
2474 XIV | bácsi.”~Ábel pillogott:~- A mesterségemmel jár, hogy
2475 XIV | mesterségemmel jár, hogy a gyermekek szivét magamhoz
2476 XIV | gyermekek között vagyok: ismerem a gondolkodásukat.~- Nohát
2477 XIV | az érthető, - biccentett a doktor.~Szivarral kinálta
2478 XIV | Félreültek az asztaltól, hogy a füst ne kellemetlenkedjen
2479 XIV | füst ne kellemetlenkedjen a hölgyeknek.~- Mit tanít? -
2480 XIV | vagyok.~- Érdekes valami az a filologia?~- Minden érdekes,
2481 XIV | Minden érdekes, ami lelki. A különféle nyelvek, különféle
2482 XIV | Lélekcsoportok, - tünődött maga elé a doktor, - mi a lélek?~-
2483 XIV | maga elé a doktor, - mi a lélek?~- Az igazi ember, -
2484 XIV | felelte Ábel nyugodtan. Vagy a hús az igazi ember?~Eszébe
2485 XIV | igazi ember?~Eszébe jutott a hajón történt beszéd.~-
2486 XIV | Nem tudom, - felelte a doktor.~- A hús: matéria,
2487 XIV | tudom, - felelte a doktor.~- A hús: matéria, föld. A föld
2488 XIV | A hús: matéria, föld. A föld nem gondolkodik, doktor
2489 XIV | gondolkodik, doktor úr.~A doktor felvonta a szemöldökét:~-
2490 XIV | doktor úr.~A doktor felvonta a szemöldökét:~- Látott ön
2491 XIV | Láttam és látok mindig.~- Hol a fenébe?~- Mindenütt ahol
2492 XIV | mondani. Testi szemmel csak a testet láthatjuk. A lelket
2493 XIV | csak a testet láthatjuk. A lelket lelki szemmel.~A
2494 XIV | A lelket lelki szemmel.~A doktor leverte a hamut a
2495 XIV | szemmel.~A doktor leverte a hamut a szivarjáról. Hallgatott.~
2496 XIV | A doktor leverte a hamut a szivarjáról. Hallgatott.~
2497 XIV | Ábel se folytatta.~Mind a ketten a nőkre néztek, akik
2498 XIV | folytatta.~Mind a ketten a nőkre néztek, akik vidám
2499 XIV | ültek az asztalnál.~Aztán a doktor sötéten nézett maga
2500 XIV | mindenkit, aki végighiszi a hiszekegyet. Nekem a világ
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3225 |