1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3225
Part
3001 XVI | keserűség szorította a szívét.~A zsebére tapintott: szivarra
3002 XVI | gyujtani, hogy felszabaduljon a nyomás alól. De a tárca
3003 XVI | felszabaduljon a nyomás alól. De a tárca nem volt a zsebében.
3004 XVI | alól. De a tárca nem volt a zsebében. Bizonyosan ottmaradt
3005 XVI | sárgára fényezett borjúbőr, és a sarkán két ezüstlap; az
3006 XVI | ezüstlap; az ezüstlapon ez a szó: Viszontlátásra!~Egy
3007 XVI | másnap mégmélyebbnek látta a szakadást. Eszternek az
3008 XVI | szakadást. Eszternek az a kevély hideg nézése... Soha
3009 XVI | nézése... Soha nem nézett az a nő úgy reá! Máskor ha haragudott,
3010 XVI | haragudott, lángot vetett a szeme, s látszott rajta,
3011 XVI | s látszott rajta, hogy a vére forr. De tegnap...
3012 XVI | többé hozzá, - mondotta a fejét rázva. - Hiszen valósággal
3013 XVI | Hiszen valósággal kidobott!~A munkában keresett feledést.
3014 XVI | azután is, hogy nem hagyta el a férjét a kedvemért, ő elhajít
3015 XVI | hogy nem hagyta el a férjét a kedvemért, ő elhajít mikor
3016 XVI | kedvének nem áldozom fel a feleségemet, fiacskámat.
3017 XVI | Egy tavaszi szép estén a felesége haragtól villogó
3018 XVI | haragtól villogó szemmel lépett a szobába. Vacsora-bevásárláson
3019 XVI | asztalra az esernyőjét és a keztyüjét.~- Képzeld mi
3020 XVI | lihegte halvány arccal: - a doktornéval találkoztam
3021 XVI | doktornéval találkoztam a Váci-utcán. A doktornéddal!
3022 XVI | találkoztam a Váci-utcán. A doktornéddal! Egy beretvált
3023 XVI | képű úr karján pávázott a sétálók között. Ugy nézett
3024 XVI | zsák jeget öntöttek volna a hátára. Minden erejét összeszedte,
3025 XVI | hogy pisztolyt vásárolt. A pisztolylyal bemegy Eszterhez.
3026 XVI | Egyedül találja. Ott áll a szoba közepén kevélyen hidegen.
3027 XVI | közepén kevélyen hidegen. S a fejét fölemelve idegenül
3028 XVI | Mi közöd benne, poltron!~A pisztoly durran. Eszter
3029 XVI | durran. Eszter fölemeli a jobbját, mintha a füstöt
3030 XVI | fölemeli a jobbját, mintha a füstöt akarná elcsapni,
3031 XVI | egyet fordul, s végig zuhan a szőnyegen.~Szörnyű álom
3032 XVII | éveknek hosszu sora szállt el.~A fővárosban körútak, új utcák,
3033 XVII | utcák, új hidak keletkeztek. A régi Zöldudvar helyén a
3034 XVII | A régi Zöldudvar helyén a Klotild-palota áll. A fasorból
3035 XVII | helyén a Klotild-palota áll. A fasorból is utca lett. A
3036 XVII | A fasorból is utca lett. A kürtös lóvonatok helyett
3037 XVII | villamos kocsik száguldoznak a fő-utakon. Az utcákon más
3038 XVII | ruhákat viselő emberek. A városok szépülve öregszenek.~
3039 XVII | októberi napsugaras délben a Lánchidnál egy nyírott szakálú,
3040 XVII | piros orrú öregúr lépett fel a villamosra. Bő szürke felöltő
3041 XVII | felöltő lötyögött rajta. A szemén cvikker volt, a kezében
3042 XVII | A szemén cvikker volt, a kezében gumis végü bot.~
3043 XVII | kezében gumis végü bot.~A kocsiban csak éppen egy
3044 XVII | éppen egy hely volt, az is a belső sarokban.~Az öregúr
3045 XVII | utasok során és leült.~- A Ligetbe, - mondta a kalauznak.~
3046 XVII | leült.~- A Ligetbe, - mondta a kalauznak.~Napközi ujságot
3047 XVII | Napközi ujságot vont elő a zsebéből. Megigazitotta
3048 XVII | Megigazitotta az orrán a szemüveget, s olvasásba
3049 XVII | szemüveget, s olvasásba fogott.~A kocsi haladt a szokásos
3050 XVII | olvasásba fogott.~A kocsi haladt a szokásos búgással és siketek
3051 XVII | kanyarodott az Országháznál a Ligetnek. Közben beszálltak-kiszálltak.
3052 XVII | Valami érdekes cikk volt a lapban. A címe kiáltó betükkel
3053 XVII | érdekes cikk volt a lapban. A címe kiáltó betükkel feketélt
3054 XVII | kiáltó betükkel feketélt a papiroson. Kinai munkások
3055 XVII | munkások Magyarországon! A cikk néhány nagy uradalom
3056 XVII | szervezkedéséről szólott. A szocialisták ellen azzal
3057 XVII | parasztot hozatnak hajón. A cikkíró arra szólítja a
3058 XVII | A cikkíró arra szólítja a kormányt, hogy küldjön hajókat
3059 XVII | Az öregúr elképedve rázta a fejét. S tovább olvasott.~
3060 XVII | feketekeztyüs kéz jelenik meg a szeme előtt. A kéz gyöngéden
3061 XVII | jelenik meg a szeme előtt. A kéz gyöngéden rámarkol az
3062 XVII | Fekete bő bársonykabát, a fején hollótollas fekete
3063 XVII | hollótollas fekete posztókalap. A kezében elefántcsontkeresztes
3064 XVII | Eszter!~S az ujság kiesett a kezéből.~Az asszony bús
3065 XVII | fogu, fonnyadt szemü. Csak a ruhájának finomsága, választottsága
3066 XVII | Budapesten?~- Budapesten.~- A családoddal?~- Magam.~-
3067 XVII | családoddal?~- Magam.~- Magad?~- A férjem már nem él.~- És
3068 XVII | férjem már nem él.~- És a leányod?~Az asszony behunyta
3069 XVII | leányod?~Az asszony behunyta a szemét:~- Meghalt.~A kocsi
3070 XVII | behunyta a szemét:~- Meghalt.~A kocsi búgva haladt fel a
3071 XVII | A kocsi búgva haladt fel a Podmaniczky-utcán. A napfény
3072 XVII | fel a Podmaniczky-utcán. A napfény rásütött az ablakon
3073 XVII | hervadt bőrére. Fölemelte a fejét és újra örvendezve
3074 XVII | Én is csak magam lődörgök a világban.~Az asszony sajnálkozva
3075 XVII | vállalattá: először meghalt a feleségem, aztán sorra a
3076 XVII | a feleségem, aztán sorra a gyerekeim. Így állok Eszter.~
3077 XVII | állok Eszter.~S fölemelte a mutató ujját. A szeme elnedvesült.~
3078 XVII | fölemelte a mutató ujját. A szeme elnedvesült.~Eszter
3079 XVII | Eszter sajnálkozón csóválta a fejét.~- Szegény Ábel! Azt
3080 XVII | Hova mégy?~- Csak ki a Ligetbe. Wampeticshoz. Ott
3081 XVII | hozzám. Ebédeljünk együtt. A Délibáb-utcán lakom... a
3082 XVII | A Délibáb-utcán lakom... a Liget mellett.~- És van
3083 XVII | lenne, ha te jösz hozzám.~A kocsi a végső állomásra
3084 XVII | te jösz hozzám.~A kocsi a végső állomásra ért. Leszálltak.
3085 XVII | Leszálltak. Ábel elől, s a kezét nyujtotta az asszonynak,
3086 XVII | meggörbült, s hogy lötyög rajta a kabát is, nadrág is.~A férfi
3087 XVII | rajta a kabát is, nadrág is.~A férfi látta, hogy az asszonykánál
3088 XVII | támaszkodik reá.~- Mi lelte a lábadat? - kérdezte sajnálkozón.~
3089 XVII | asszony mélyen behunyta a szemét.~- Csak egy kis hűlés, -
3090 XVII | szomorúan.~- Nyujthatom a karomat?~Az asszony beleöltötte
3091 XVII | Az asszony beleöltötte a karját, és szótlanul bicegtek,
3092 XVII | és szótlanul bicegtek, a Nagy János-utca nyirkos
3093 XVII | János-utca nyirkos kövezetén be a Délibáb-utcába.~És ahogy
3094 XVII | pillantott.~Könnycseppet látott a szeme pilláján.~- Istenem,
3095 XVII | újra együtt sétál azzal a nővel, aki csak emlék volt
3096 XVII | addig körülszemlélődött a szobában. Megismerte a régi
3097 XVII | körülszemlélődött a szobában. Megismerte a régi meggyszin-plüs székeket,
3098 XVII | meggyszin-plüs székeket, a faragott pohárszéket, az
3099 XVII | szalonasztalt. De hogy megvénültek a butorok is! A plüsbe foltokat
3100 XVII | megvénültek a butorok is! A plüsbe foltokat rágott a
3101 XVII | A plüsbe foltokat rágott a moly. Az aranyos lábu asztal
3102 XVII | ablak-fülkében már ott volt a teriték egy teaasztalkán.
3103 XVII | Ábel tovább nézgelődött. A falon négy nagy olajfestésü
3104 XVII | csunya leánynyá fejlődött! A leány mellett az első férj,
3105 XVII | komor ember. Eszter mellett a második férj, beretvált
3106 XVII | De ő csak Esztert nézte. A kép abban az időben készülhetett,
3107 XVII | hogy nyájasabban néz onnan a falról.~Egy sor apró olajkép
3108 XVII | sor apró olajkép függött a nagy képek alatt. Egy szőkeszakálu
3109 XVII | Ábelnak hogy odatévedt a tekintete, a szive is eldobbant.~
3110 XVII | hogy odatévedt a tekintete, a szive is eldobbant.~Az ő
3111 XVII | Közelebb hajolt, hogy lássa a képet. Megismerte, hogy
3112 XVII | hogy fényképről készült. A szőkesége sárgább volt,
3113 XVII | emlékezett magára, dehát a kép mégis őt ábrázolta,
3114 XVII | mégis őt ábrázolta, s ez a látvány a szivére olvadt.
3115 XVII | ábrázolta, s ez a látvány a szivére olvadt. Nézte aztán
3116 XVII | szivére olvadt. Nézte aztán a mellette függő képeket is:
3117 XVII | való, s három katonatiszt. A fejét rázta: nem tetszett
3118 XVII | rázta: nem tetszett neki.~A szoba sarkában magas zöld
3119 XVII | zöld cserépkályha lehelte a meleget. Ábel odaállt és
3120 XVII | kezét. Közben bekandikált a másik szobába is, amelynek
3121 XVII | szines Mária-kép, Bugrónak az a képe, amely a holt gyermeket
3122 XVII | Bugrónak az a képe, amely a holt gyermeket gyászoló
3123 XVII | Almaszag illatozott mind a két szobában.~Eszter mosolyogva
3124 XVII | mosolyogva tipegett be, s mind a két kezét nyujtotta Ábelnak:~-
3125 XVII | megölelte, arcát egy percre a mellére hajtotta.~Ábel meghatottan
3126 XVII | kavarodással rohanták meg a szivét, hogy nem birt szólani.~
3127 XVII | nem birt szólani.~Leültek a kopott plüs-székekre, talán
3128 XVII | utolsó estén ültek. Eszter a szemét törölgette: elő-előcsillant
3129 XVII | elő-előcsillant egy könnycsepp a pilláin.~Elmondták egymásnak,
3130 XVII | este reád, s azonnal irtam a doktornak, aki a férjem
3131 XVII | azonnal irtam a doktornak, aki a férjem halála után udvarolgatott.
3132 XVII | az nem fájt annyira, hogy a feleségedtől és gyermekedtől
3133 XVII | kellene menned, de kihez? Az a kihez fájt, hogy éppen tetőled
3134 XVII | akkor... Aztán mikor már a doktor nagysebten eljegyzett,
3135 XVII | jöttél...~- Hát...~- Láttad a képedet? Irén festette,
3136 XVII | Irénem.~- Láttam. De ki az a többi fiatal ember?~- Irénnek
3137 XVII | Mindnek megnagyíttatta a fényképét, és ő aztán szinezte.
3138 XVII | fényképét, és ő aztán szinezte. A tied a legsikerültebb, csak
3139 XVII | ő aztán szinezte. A tied a legsikerültebb, csak kissé
3140 XVII | voltál.~Elmondta aztán, hogy a második férj egy zágrábi
3141 XVII | Eszter beszéde itt megtört. A szeme pillája félig összeereszkedett.~-
3142 XVII | de durva nem volt soha. A második... ha rossz kedve
3143 XVII | fel Ábel. - Dobd le onnan a falról!~Eszter vállat vont.~-
3144 XVII | falról!~Eszter vállat vont.~- A házasság az égben köttetik.
3145 XVII | házasság az égben köttetik. A rossz házasság is. Mégiscsak
3146 XVII | Mégiscsak uram volt...~- És a leányod? Hogy is hivták?~-
3147 XVII | emberhez. Annak nincs itt a képe.~Ábel hümmentett.~Eszter
3148 XVII | Emlékszel rá? Egy hétre az után a szomoru est után egyszer
3149 XVII | után egyszer ketten ültünk a kandalló előtt. Ő a porcellán
3150 XVII | ültünk a kandalló előtt. Ő a porcellán macskával játszadozott
3151 XVII | játszadozott s egyszercsak a térdemre könyökölt és rám
3152 XVII | asszony mélyen sóhajtott és a fejét rázta.~- Mily gyönyörü
3153 XVII | hasonlitott, hanem az apjához. A természete is olyan volt:
3154 XVII | volt: hideg és vakmerő. A kapitányhoz csak boszuból
3155 XVII | egy bárót. Annak sincs itt a képe. Szép fiu volt, csak
3156 XVII | szegény egyetlen leányomnak? A kapitány agyonlőtte.~Ábel
3157 XVII | Eszter sokáig tartotta a zsebkendőt a szemén.~- A
3158 XVII | sokáig tartotta a zsebkendőt a szemén.~- A báró miatt, -
3159 XVII | a zsebkendőt a szemén.~- A báró miatt, - rebegte aztán. -
3160 XVII | miatt, - rebegte aztán. - A bárót is agyonlőtte.~Közben
3161 XVII | bárót is agyonlőtte.~Közben a szakácsasszony megszélesitette
3162 XVII | és egy üveg bort állitott a vizes kancsó mellé.~Ebédközben
3163 XVII | neki három fia volt. Mind a hármat fölnevelte húsz-huszonegy
3164 XVII | húsz-huszonegy éves koráig, s mind a három tüdőbajban pusztult
3165 XVII | tüdőbajban pusztult el. A feleségét is az ölte meg.
3166 XVII | Hát az igaz, hogy kerültem a perpatvart. De igazán mondom
3167 XVII | éppen hogy könnyen kifolyt a pénz a kezéből. Nem volt
3168 XVII | hogy könnyen kifolyt a pénz a kezéből. Nem volt neki elég
3169 XVII | Nem volt neki elég soha a pénz hónap végéig. Beh jó
3170 XVII | Eszter mosolygott. Megizlelte a levest.~- Szegedi asszony
3171 XVII | levest.~- Szegedi asszony a szakácsom. És mondd Ábel:
3172 XVII | késhegynyi paprikát vetett a levesbe.~- Megszoktam.~-
3173 XVII | Ábel gondosan kavargatta a paprikát.~- Az volt a szerencsém,
3174 XVII | kavargatta a paprikát.~- Az volt a szerencsém, különben vele
3175 XVII | jártam volna, mint veled. A sors kegyetlen volt irántam.
3176 XVII | szerettem. Mindenkit. Még a kutyám is megdöglött. Ámbár
3177 XVII | később volt. Te nem ismerted a kutyámat. Picurka volt a
3178 XVII | a kutyámat. Picurka volt a neve.~- Nekem még csak kutyám
3179 XVII | De huslébe főzte bele a borsót, azért magyar. Jó
3180 XVII | borsót, azért magyar. Jó még a fogad Ábelkám?~E szomorúságokkal
3181 XVII | rántott csirkét ettek. Eszter a két combot, mellet Ábel
3182 XVII | mellet Ábel tányérára tette. A salátára bőven csorgatott
3183 XVII | bort is töltött neki. Végül a szakácsasszony négy szelet
3184 XVII | Látszott, hogy akkor hozták a cukrásztól.~- Bocsáss meg,
3185 XVII | szeme pillája megrezdült a neve említésére. Mily rég
3186 XVII | volt az, mikor így hallotta a nevét. A két ura csak Esztert
3187 XVII | mikor így hallotta a nevét. A két ura csak Esztert mondott,
3188 XVII | Budán, - felelte Ábel a tortát aprózva.~- És hogy
3189 XVII | aki takarit, meg megkeféli a ruhámat.~- És miből élsz?
3190 XVII | el.~- Én is úgy vagyok. A második férjem után kapok
3191 XVII | ezer koronát minden évben. A vagyonom bizony... tudod
3192 XVII | megcsappant. Elkártyázta a katona. De nekem elég ami
3193 XVII | lábadt szemmel folytatta:~- A házassági fundusba adom,
3194 XVII | Fehér zsebkendőt vont elő a zsebéből, és fölitatta egy
3195 XVII | fölitatta egy mozdulattal a könnyeit.~Aztán megnyomott
3196 XVII | csengőgombot az ablakfalban. A cseléd kihordta az edényt
3197 XVII | csésze fekete kávét tett a másik asztalra.~Ábel kezet
3198 XVII | különös, hogy...~S elővonta a szivartárcáját.~Eszter azonban
3199 XVII | Eszter azonban lefogta a kezét:~- Várj, várj. Nálam
3200 XVII | Nálam is van egy szivarod.~S a régi-módi körtefa-sublóthoz
3201 XVII | körtefa-sublóthoz bicegett. Kivonta a felső fiókot, abban megint
3202 XVII | megint egy kis fekete fiókot. A kis fiókból kivett egy kis
3203 XVII | gyöngyházas japáni skatulyát, és a skatulyából meg még egy
3204 XVII | Lásd éreztem, hogy ezt a szivart még elszivod.~Ábel
3205 XVII | Ábel nevetett. Fölnyitotta a tárcát. Egy pöttyös kubaszivart
3206 XVII | kubaszivart látott benne.~A fejét csóválta. Mosolyogva
3207 XVII | kerestél meg engem, mikor a fővárosba visszatértél?~
3208 XVII | visszatértél?~Eszter lesütötte a szemét:~- Azt hiszed nem
3209 XVII | öregasszony mellette ült a karosszékben, rátette a
3210 XVII | a karosszékben, rátette a kezét a kezére.~Eszter megfogta
3211 XVII | karosszékben, rátette a kezét a kezére.~Eszter megfogta
3212 XVII | kezére.~Eszter megfogta a kezét és szomorú mosolygással
3213 XVII | Hallgattak egy percig. Aztán a betegségükről beszélgettek.
3214 XVII | betegségükről beszélgettek. Eszter a reumájáról panaszkodott.
3215 XVII | arra jó orvosságot tudott. A menthol-bedörzsölés: másnapra
3216 XVII | másnapra elmúlik.~Ábel viszont a háta fájásáról panaszkodott.
3217 XVII | orvosságot: jól meggyúrni a hátat alvás előtt.~Közben
3218 XVII | is maradnék, hanem estére a kaszinóban, a budai kaszinóban
3219 XVII | hanem estére a kaszinóban, a budai kaszinóban beszámoló
3220 XVII | nem akarsz tán táncolni?~- A Zugligetbe gondoltad? Nem
3221 XVII | Nem tudom áll-e még az a kis villa ott az út mellett?~-
3222 XVII | Visszaérezzük magunkat a multba Eszterkém.~- És ha
3223 XVII | Eszterkém.~- És ha még ott az a szikla...~- Együtt nézzük
3224 XVII | Együtt nézzük ismét Eszterkém a nap fölkeltét. Ámbátor...~
3225 XVII | Eszter szomorún mosolygott:~- A nap nyugvását édes Ábelkám.~~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3225 |