Part

 1 I   |                 könyveket találtak nála, azért zaklatták a gazemberek!~
 2 I   |            keresztnevét.) Dehiszen éppen azért akartam magával beszélni
 3 I   |                kel fel korán reggel csak azért, hogy nekem virágot hozzon.
 4 I   |               Oly boldog voltam!~- Éppen azért: nem akartam megszomorítani
 5 I   |                 hogy ide is kijön, éppen azért mentem ki a kapuba, hogy
 6 I   |              Ábelnak a vállára:~- Hiszen azért eljöhet. Nem tudnék aludni,
 7 I   |                 hiszen nekünk is van. De azért köszönöm. Holnap ezt teszem
 8 II  |               nősül józanon? A szerelmet azért igazította be Isten a világ
 9 III |             nekik, hogy ami görögül van, azért van görögül, mert magyar
10 III |            Eszter a következő napon csak azért is keresett okot a magányos
11 IV  |             meleg pillantás lehetett.~De azért Eszter mégis eljárt: hétközben
12 V   |                 meg is duplázta este. De azért Eszter szomorú maradt.~Az
13 VI  |             Szegény Ábelkám. Ne zugolódj azért rá. Az életed egyszer majdcsak
14 VI  |                  mamukám. Hiszen én csak azért ingerlődtem fel, csak azért
15 VI  |              azért ingerlődtem fel, csak azért ostobál­kodtam, mert sajnáltam
16 VII |              remegett a bánattól, s csak azért nem ment el a könyves boltba,
17 VII |                 Tehát beteg! Talán éppen azért betegedett meg... óh szegény
18 VII |                  szegény Ábel! Bizonyára azért nem jött a litániára se.
19 VII |          sértődve az orvos.~- Hiszen nem azért... bocsánat, - dadogta Eszter.~-
20 VII |                 mindig, nyugodt lehetsz. Azért is rohantam azonnal hozzád,
21 VIII|              arcodat fájdalmasnak látom. Azért jöttem ide, hogy távol legyek
22 VIII|           pajkoskodik a némettel, hiszen azért is múlt divatja az asztaltáncoltatásnak,
23 X   |               annak az asszonynak. Éshát azért menjen haza? Ujra lappangani?
24 X   |               egymásra nem nézve, csupán azért az érzésért, hogy egymás
25 XII |                  gyengeségeimet.~- Éppen azért kell megházasodnod Ábel.
26 XIII|                 jó teremtés! Mintha csak azért született volna, hogy nekem
27 XIII|          gyöngédség, figyelmesség?~- Hát azért nem durva. Csak hallgat,
28 XIII|                 a holló azt az uzsonnát, azért nem mennék haza: de tudod
29 XIV |                 szivesen nevetett, s nem azért, hogy szép fehér fogait
30 XIV | hozzánktartozónak érzünk.~- Köszönöm. De azért megkimélhetnél az ilyen
31 XV  |               Eleinte mentegetődzött. De azért mindig boldog volt az arca
32 XVI |           munkában keresett feledést. De azért nem volt olyan nap, hogy
33 XVII|             huslébe főzte bele a borsót, azért magyar. Jó még a fogad Ábelkám?~
34 XVII|         Zugligetbe gondoltad? Nem oda.~- Azért. Mert én már... az én lábam