Part

 1 I   |       zenéje, - szent jóslat.~Nem tudom kicsoda Kegyed? S nekem
 2 I   |          hol, Esztike, hol?~- Nem tudom...~- Mégis...~A leány ismét
 3 I   |      föltekintett:~- Miért?~- Nem tudom. Pesten sok arc van és sok
 4 I   |  mosolyogva vont vállat:~- Én nem tudom a maga érzését.~- Óh, Esztike,
 5 I   |          bús szemmel folytatta:~- Tudom, most azt kérdezi magában,
 6 II  |           hogyan készülök reá. És tudom: az oltárnál is Te lész
 7 III |   elkisért kisdarabig. A nevét se tudom.~Az orvos éppen csirkecombot
 8 III |            Te tudod.~- Hát én azt tudom, hogy semmi rosszat se.
 9 III |       Nyugodjon meg anyám, mindig tudom, hogy asszony vagyok.~De
10 IV  |          szólalt meg ismét:~- Nem tudom mikor láthatlak ujból: kiköltözünk
11 IV  |       városból.~- Hova?~- Még nem tudom. Nem fogsz nyugtalankodni
12 IV  |           a mai napot valahogy el tudom intézni a belső kisbiróval.
13 IV  |       vissza a nyaralásból?~- Nem tudom.~- Mondd: soha. Mondd ki
14 V   |          levelet:~Igy szólt:~„Nem tudom tréfálsz-e vagy komolyan
15 VI  |         Beszélj bizalmasan.~- Nem tudom mi történt volna velem Eszter.
16 VII | szomszédban.~- Hogy hívják?~- Nem tudom. Olyan öreg...~- Fusson
17 VII |          Berta vállat vont:~- Nem tudom. Talán a takarító néni eljöhetne.~-
18 VIII|  bekandikál az akácfa lombja. Nem tudom, hogyan szokom meg, hogy
19 VIII|           végezte a levelét:~„Nem tudom, hogy azon a válságos napon
20 IX  |           Eördöghné...~- Meghalt, tudom.~- Lidi néninek mintha örökül
21 IX  |          az is halálán van?~- Nem tudom, - felelte félvállról az
22 IX  |        félvállról az ember, - nem tudom.~Ábel visszatért az utcára.~
23 XII |       mintha fia volnék. Én sohse tudom gondozni, rendberakni a
24 XII |           mit nézel rajtam?~- Nem tudom.~- Elvégre elmúlt az a regényes
25 XIII|           talán el vagy foglalva. Tudom még rendezkedtek. Talán
26 XIV |       hajón történt beszéd.~- Nem tudom, - felelte a doktor.~- A
27 XIV |       doktor sóhajtott:~- Sajnos. Tudom, hogy mért tetszik; tudom
28 XIV |         Tudom, hogy mért tetszik; tudom hogy mért szeretem. A fajfentartás
29 XIV |           Ábel nyugtalanul.~- Nem tudom. Reggel a fejem fájt, most
30 XIV |         feleségem gyanakszik. Nem tudom hogyan találkozhatunk ezentúl.~
31 XV  |          reá, mint azelőtt.~- Nem tudom mi bánt téged, - mondotta
32 XVII|         először beszéltünk... Nem tudom áll-e még az a kis villa