Part

 1 I   | Városház-téren, s kiment ismét az első omnibuszszal a Kétszív-útcába.~
 2 I   |          ég, miként villan föl az első sugár.~De Ábel akkor is
 3 I   |           hunyorgott a nap fényes első sugarára.~- Sohse láttam
 4 II  |          felelte:~- Csak az élete első évére gondoljon doktor:
 5 II  |         fán, hogyan hökken meg az első arrajáró. Látta a pesti
 6 III |    oldalukkal.~Maguk is féltek az első villám megjelenésétől.~A
 7 IV  |          el nyaralni. Az orvos az első évben ismeret­séget gyűjt:
 8 V   |         iránta, de nem keserü. Az első napok is langyosak voltak.
 9 V   |           az arcképes albumba, az első kép alá, amely az ő apját
10 V   |          hogy ott marad mindig az első helyen, az alatt ellehet
11 VII |      Zöld-udvarba! Eredj azonnal! Első emelet 5. szám. Csak nyiss
12 VII |           a vacsoránál az volt az első szava, hogy megkinálta a
13 VIII|      mindig a lelkem.~Mingyárt az első napon beiratkoztam magántanulónak
14 VIII|            hogy fölkelhetnek-e az első gyermekágyból.”~~Abban az
15 IX  |       kapuhoz és megszólította az első cselédet, aki kijött.~-
16 X   |          hogyan vonja a lábára az első cipőcskét, hogyan örül a
17 X   |         volna mégis ott lenni, az első sétán, amikor a nap először
18 X   |      különösen szép az idő.~Május első hete volt.~Ábel hozzájok
19 X   |        érzés, mint mikor a tavasz első meleg lehellete száll át
20 XI  |                            XI.~Az első percekben nem tudtak egyebet
21 XII |          bizal­mával, mingyárt az első találkozásnál a térdére
22 XIII|           az oltár mellé, csak az első padba. Az arca kissé halavány
23 XIII|          A doktorné ott maradt az első padban, és a zsebkendőjére
24 XIII|         pelyhekben szállongott az első hó.~Vajjon kijön-e Eszter?
25 XIII|          mennék haza: de tudod az első, a legelső uzsonna.~Eszter
26 XIV |    Elvégre is a mi békességünk az első!~- Nem ennyire nem...~-
27 XIV |     Eszternek mingyárt az volt az első kérdése, hogy mi a véleménye
28 XV  |      csaknem táncolt örömében.~Az első érzése az volt, hogy bárcsak
29 XV  |   járhatott az özvegyhez.~A gyász első napjaiban minden délután
30 XVII|     fejlődött! A leány mellett az első férj, az összenőtt szemöldökü
31 XVII|    hallgatnám el... eldurvult. Az első férjem... hiszen tudod milyen