Part
1 I | kerülhetem. Nincs álmom más, csak Kegyed. Nem tudok
2 I | olyan idegen, mind olyan más. Mikor magát megláttam Esztike,
3 I | mondta aggodalmasan.~Más gyermekek vigan hemperegtek
4 I | mikor a hold süt, mintha más volna a világ. Minden szép!
5 II | tisztelem, mint önök, csak más szemmel nézem. Megengedik
6 II | Megengedik önök, hogy a gyermek más szemmel nézi a holdat, mint
7 II | mint az agg. A földmíves is más szemmel, mint a csillagász.
8 II | Valamennyinek szép, de valamennyinek más. Nohát a nő is ilyen. Önöknek
9 II | elmondott az anyjának. Mi lehet más a levélben, ha nem az, hogy
10 III | hogy: Ime az én feleségem, más felesége!~Az asszony megérezte
11 III | tudományosan, mint akármelyik más betegére, és ugyanúgy kötötte
12 III | asszony Ábelra gondolt. Milyen más szemmel nézte az a kezét!
13 III | nézte az a kezét! Milyen más hangon mondotta:~- Mi lelte
14 IV | ékességedet és nekem nem maradt más, csak az az érzés, hogy
15 V | névjegy, kontó, bécsi étlap s más effélék.~Egy aranyozott
16 V | nevezetes operációra megyen.~Más asszony vonaglott volna
17 V | A férfi vére, testalkata más mint a nőé. A léleknek az
18 V | Várok talán egykicsit, mert más megrendelésem is volna.
19 VI | asszonyhoz, akinek a sorsa más férfihoz van kötve s aki
20 VI | Hogyan ostobáznak minden más gazdasszonyt. Azt gondolják,
21 VI | volna. Nem maradt belőle más, csak a szeme előtt Ábel
22 VII | lakás-jegyző hivatalba?~Más könyvkereskedésben kérdezze?~
23 VII | tovább írt. Nem hallatszott más a szobában, csak az orvos
24 VII | legjobb ember a világon. Más ember, ha úgy rajtakapja
25 VIII| kiszakított lap, amelyet más könyvbe ragasztanak bele.~
26 IX | És nevetve futott tovább.~Más cseléddel kellett másképpen
27 X | bolondság elmúlt. Eszter is más lett, én is megváltoztam.
28 XIV | melegebb. És a hangja: milyen más minden szó az ő ajkán! mennyivel
29 XV | erődet édes Eszterkém. Vonulj más szobába, a halottól lehető
30 XVII| a fő-utakon. Az utcákon más arcok nyüzsögnek, másszabású
|