Part

 1 I   |           érdeklődik utánam, hogyan kel fel korán reggel csak azért,
 2 I   |                  mondotta, - hogy húzom fel?~Lebocsátotta a kasmir-kendőt
 3 II  |             Eszterék háza előtt a fára? Fel! Ott fogja találni reggel
 4 II  |               volt. A hold még nem kelt fel. Béke és boldogság volt
 5 II  |                 én anyám mellett nőttem fel, és soha bánatot nem okoztam.
 6 III |           szinte megrettenve pillantott fel a munkájáról.~Eszter állt
 7 III |               hely. Ha valaki jön, végy fel egy könyvet és nézegesd.~
 8 IV  |            kisidőre rá látta hogyan kel fel Eszter ijedten, hogyan kapkod
 9 V   |               tartóz­tatta, minduntalan fel kellett emelnie a fátyolát,
10 VI  |               nem tettem jól! - pattant fel Eszter. - Ostoba voltam!
11 VI  |               én csak azért ingerlődtem fel, csak azért ostobál­kodtam,
12 VII |                hogy hogyan lobbanhatott fel annyira! Mintha nem is ő
13 VII |                mintha álomból rántották fel, hirtelen készséggel felelte:~-
14 VII |              asszony csak reggel járhat fel. Megkért bennün­ket, hogy
15 IX  |                  s lelkendezve robogott fel a széles kopott falépcsőn.~
16 XI  |              mégis megteszem, a gyermek fel fog nőni és egynapon elém
17 XI  |                volt...~Ábelnak nem tünt fel sem a hidegség, sem az,
18 XII |                annyira érzékenyen fogja fel. Sétáljunk talán tovább.~
19 XIII|          doktornéval a konyhát szerelte fel. Cselédet fogadtak, egy
20 XIV |     meggyujthatjuk.~- Ne, ne, - szólalt fel Eszter, - olyan kedves a
21 XIV |                azt mégse lehet! - ijedt fel Berta.~- Én bizony megteszem.
22 XIV |              illik reá. És te se keress fel többé. Megházasítottalak.
23 XIV | visszaszólította:~- A gallérodat hajtsd fel édesem, hogy meg ne hülj.~-
24 XIV |              tovább is hallgatott. Ábel fel és alá sétált a szobában.
25 XV  |                hogy Ábel nem látogatott fel. Eleinte mentegetődzött.
26 XVI |                 lámpásra. A feleségének fel is tünt a komorsága:~- Bántott
27 XVI |               az ő kedvének nem áldozom fel a felesége­met, fiacskámat.
28 XVII|                piros orrú öregúr lépett fel a villamosra. Bő szürke
29 XVII|           Meghalt.~A kocsi búgva haladt fel a Podmaniczky-utcán. A napfény
30 XVII|              disznó gazember! - hörkent fel Ábel. - Dobd le onnan a