Part
1 I | omnibusz döcögött a Városliget felé.~- Neveletlenek! Micsoda
2 I | megint zötyögött a Városliget felé.~Egyhelyen népcsődület támadt:
3 I | kétöklömnyi kis oroszlán felé. Annak se kellett több:
4 I | essőre készülő, de dél felé eloszlottak a felhők, s
5 I | bajuszát.~A leány az út felé fordulva ült. Egyszer ahogy
6 I | kis rácsos kaput, s a fiu felé pillantott.~A fiu ott maradt.~
7 I | tépegetve sétált a kapu felé. A kapuban megállt, s nekitámaszkodott
8 I | hallgattak. A leány a ház felé pillantott. Aztán susogva
9 I | nézett reá, aztán a ház felé pillantott s hirtelen mintha
10 I | ott száll már a csillagok felé, - mondotta a magasba nézve. -
11 I | S andalogtak az országút felé.~Egy helyen öreg csipkerózsa-bokor
12 I | holdfényben a csillagok felé!~- Álmodik maga Esztike?~-
13 II | Lekerült a vizes fűben a völgy felé, s onnan a lombok takarója
14 III | Némán gomolyodtak egymás felé, ideiglen csak a napsütött
15 III | tovább a szervita-templom felé.~Valami hires jezsuita prédikált
16 IV | öregnőkkel, aztán elsiet a fasor felé. Megszólít egy üres bérkocsit,
17 IV | évben.~Fölmentek a Disznófő felé a hegyen.~Virágot szedtek
18 IV | Jézus lábához.~Napnyugta felé járt az idő, mikor a kocsira
19 V | orvos többnyire csak két óra felé szabadulhatott az asztalhoz.~
20 VII | feje be volt kötve. Eszter felé nézett, de a szeme előtt
21 XIII| kocsija szabad.~Négy óra felé megjelent a kocsi. Eszter
22 XIV | beszélgettek. Eszter maga felé legyintett, és mosolygott:~-
23 XIV | kezét kinyujtotta a meleg felé. Finom ujjain átsugárzott
24 XIV | A tanár aztán négy óra felé elment. Ábel otthon maradt.
25 XV | a délutánjait. Négy óra felé mindig nyugtalankodott,
26 XV | házaláson kapták. Már éjfél felé járt az idő, mikor a fiucska
27 XV | várakozással hajolt Ábel felé.~Ábel megsimogatta a leányka
28 XV | utána. Egyet lépett az ajtó felé. De megállt, és zavarodottan
|