Part
1 Eloszo| ELŐSZÓ~Fehér sírkő a budai temetőben.
2 I | korán reggel vett öt szál fehér nárciszt a Városház-téren,
3 I | mögött.~Megfordult hát és a fehér ajtóra nézett, amelyen a
4 I | nyakában pillangósra kötött fehér selyem-nyakkendő lebegett.
5 I | hársfa közöttük. Az országút fehér porától olyanok voltak a
6 I | éjjel holdtölte volt. A táj fehér világosságába feketén rajzolódtak
7 I | kisurrant a házból. Rövidebb fehér szoknya volt rajta, mint
8 I | batiszt szoknya. A vállán fehér kasmirkendő. A haja csak
9 I | szoknya volt rajta, s a vállán fehér kasmir-kendő. Elindultak
10 I | öntötte el az arcát és a fehér kásmir-kendőt. A kezében
11 III | gazdasszonykodni! Oda-odaállt fehér kötényben, és tekintgetett
12 VII | mindennap vitt egy szál fehér rózsát.~A beteg eleinte
13 VII | nem igen beszélt vele. A fehér rózsát a kezébe vette, megszagolta,
14 IX | viszek a sírjára. Csupa fehér rózsából csináltatom, és
15 X | már nem olyan szembeötlő a fehér haj a fején. Aztán maga
16 X | úriasszonyok között ült s fehér csipkével környezett hosszu
17 XII | ráncos arcot mutat a tükör és fehér hajat. Ma már harminc éves
18 XIII | nyulánk termetére jól illet a fehér ruha.~A templomba gyalog
19 XIV | viszonozta a látogatást. Egyedül. Fehér bársony-kabát volt rajta,
20 XIV | s nem azért, hogy szép fehér fogait láttassa. Eszter
21 XIV | s olyankor csak egy kis fehér vonal látszott a piros ajkak
22 XIV | rádpiroslott. És ahogy ott ültél fehér kabátban, olyan volt az
23 XV | Eszter várta, hogy a fehér ruhára mond valamit Ábel,
24 XVII | az asztalra, és hervadt fehér kezére támasztotta az arcát.
25 XVII | férjhez, akihez akarnak.~Fehér zsebkendőt vont elő a zsebéből,
|