Part

 1 I   |      mutatkozott többé. De néhány nap multával pontosan megjelent
 2 I   |           sugárral kedveskedett a Nap. A fiatalember fölöltözött
 3 I   |   megláttam, az valami csodálatos nap volt.~A leány föltekintett:~-
 4 I   |           nézte. Amint rásütött a nap, narancsszínű fénynyel öntötte
 5 I   |         csak állt és hunyorgott a nap fényes első sugarára.~-
 6 II  |     kiderült. A meleg szeptemberi nap gyorsan szárította az erdőt.
 7 III |        gondolok reád. S van olyan nap, hogy minden órában.~Ábel
 8 IV  |           Olyan vagy nekem mint a nap a földnek. Mikor nem látlak,
 9 IV  |          akit szerettem. Ez a mai nap emlékünnep volt, mint mindenszentek
10 V   |       állt ott.~- Hát majd néhány nap multán bejövök.~És a fejével
11 VII |    elárulja.~- Hát majd egynehány nap múltán megint benézek, -
12 VII |       elmaradt. Aztán a következő nap reggelén a piacról tünt
13 VIII|    elgondolkodott.~Hideg áprilisi nap volt az, még hó is esett.
14 X   |           az első sétán, amikor a nap először süt Eszter halvány
15 XII |       ebéd, mint az alvás. Ha egy nap nem látlak, valami hiányzik.~-
16 XIII|       rendezkedtek. Talán négy-öt nap múltával. Türelmes leszek.~-
17 XIV | doktornéhoz, mintha az előttevaló nap jókedvvel váltak volna el
18 XV  |          életünk fáján.~Talán tíz nap telt el, hogy Ábel nem látta
19 XV  |         Azonban eltelt néha három nap is, hogy Ábel nem látogatott
20 XV  |        fehérbe öltözötten nézte a nap felkeltét. A ruhát meglocsolta
21 XVI |           De azért nem volt olyan nap, hogy ne gondolt volna reá.
22 XVI |          ébredt ki belőle.~Néhány nap mulván olvasta, hogy az
23 XVII|          nézzük ismét Eszterkém a nap fölkeltét. Ámbátor...~Eszter
24 XVII|          szomorún mosolygott:~- A nap nyugvását édes Ábelkám.~~