Part

 1 I   |   aggodalom szorította össze.~- Dehát mégis... Nem mondhatja meg?~
 2 I   |         Pesten telepedik meg.~- Dehát hogy mehet hozzá, ha nem
 3 I   |     neki, hogy ne menjen hozzá! Dehát orvost vessen el egy boltoslegényért?
 4 VII |       volna akkor az ő nyelvén. Dehát ki? Dehát mi? Hogyan van,
 5 VII |         az ő nyelvén. Dehát ki? Dehát mi? Hogyan van, hogy a harag
 6 X   |  városokba: Weimárba, Drezdába. Dehát magyar ember csak a szemét
 7 XII | szobában lakol?~- Megszoktam.~- Dehát van szép jövedelmed. Lakhatnál
 8 XII |         hibázva, eldobhatjuk.~- Dehát így nem maradhatsz Ábel.
 9 XII |      látlak, valami hiányzik.~- Dehát mit nézel rajtam?~- Nem
10 XII |          hogyan érez irántad?~- Dehát nekem a te gondolatod oly
11 XII |     kell valaki, aki gondozzon. Dehát hogy leszünk mink akkor?...~
12 XIII|        Ábel megfogta a kezét.~- Dehát Eszterkém, hiszen semmise
13 XIII|       minden, ahogy ő akarja.~- Dehát nekünk kötelességünk is
14 XIV |       No jó. Délután elmegyünk. Dehát eredj a borbélyhoz, hiszen
15 XIV |       és kérlelőn nézett reá.~- Dehát mért? Nem szereti?~És a
16 XIV |    biggyesztett:~- Dicsekvők.~- Dehát nem értelek. Megbántott
17 XIV |          Az ég se napos mindig. Dehát mondd: igaz, hogy a nők
18 XIV |       neki...?~- Hova gondolsz! Dehát nem tudják-e, hogy betegségemben
19 XV  | ravatalhoz.~- Nem is szükséges. Dehát mit sirsz? Elvégre... Nem
20 XVII|      ahogy ő emlékezett magára, dehát a kép mégis őt ábrázolta,