Part

 1 I   |             engedné? Vagy talán arra gondolt, hogy nappal le vagyok kötve?
 2 I   |             járt az idő, Eszter haza gondolt.~- Kisérjen el az országútig.
 3 II  |             könnyben lábbogott.~Arra gondolt, hogy felakasztja magát
 4 III |         halsz meg.~Az asszony Ábelra gondolt. Milyen más szemmel nézte
 5 V   |     fogadalom volt neki. Arra nem is gondolt, hogy a kényszeritett eskü
 6 V   |             ott volt. Bizonyára arra gondolt, hogy Eszter nem birja egy
 7 V   | szomoruságodban.~Eszter.~Arra nem is gondolt, hogy talán utcanév is kellene
 8 X   |            letette.~Akkor aztán arra gondolt, hogy mi legyen? Künn maradjon-e
 9 X   |          érzett a mellében. Eszterre gondolt: Hol van? Él-e? Szép-e még?
10 XIV |         Eszter hallgatott.~Ábel arra gondolt, hogy valami történt Eszterrel
11 XV  |       történik!...~De egyben arra is gondolt, hogy Eszterre ez mégis
12 XV  |            rég letelt már, és ő arra gondolt, mennyire tetszett Ábelnak
13 XV  |        Mindig mosolygott, ha a fiára gondolt.~A kandalló elé ültek. A
14 XV  |           beszédére nem ügyelt.~Arra gondolt, az jutott eszébe, amikor
15 XVI |            át a küszöbét!~Aztán arra gondolt, hogy értelmes embernek
16 XVI |              hogy arra az ezüstlapra gondolt.~- Aludjunk rá eggyet, -
17 XVI |              volt olyan nap, hogy ne gondolt volna reá. S minél inkább
18 XVII|            Ábel maga is elfogódottan gondolt arra, hogy az élete őszén