Part

 1 II  |   fiatalember beszélt. Egyszer megfogta a leány kezét. A leány nem
 2 IV  |        léptetve haladt. Eszter megfogta Ábel kezét és édes-búsan
 3 IV  |    halottunk a reménység.~Ábel megfogta Eszter kezét és az ajkához
 4 VII |     édes az én felelősségemre!~Megfogta Ábel kezét. Olyan volt az,
 5 VII |       aztán a beteghez lépett.~Megfogta a csuklóját: olvasta az
 6 VII |     épülni kezdett, az asszony megfogta az alkalmat, hogy a szivére
 7 XIII|     csak hátrahanyatlott.~Ábel megfogta a kezét.~- Dehát Eszterkém,
 8 XIV |         Kiszálljak?~Az asszony megfogta a kabátját:~- Még egy percig
 9 XIV |       fájdalmasan mondta.~Ábel megfogta a kezét, és a szemébe nézett,
10 XV  | mondotta végre csendesen.~Ábel megfogta a kezét:~- A tied vagyok.~-
11 XVII|       a kezét a kezére.~Eszter megfogta a kezét és szomorú mosolygással