Part

 1 I   |            szeme is elnedvesült.~Ábel magához ölelte és megcsókolta a
 2 I   |               harmatos virág!~A leány magához szorította, és Ábel arcához
 3 I   |           Ábel édes hevüléssel ölelte magához, de Eszter kifejlett a karjaiból.~-
 4 II  | szivarskatulya, de megkezdi. És akkor magához veszi az anyját.~Mert gyöngéd
 5 III |            férj. Kellemetlenebb, hogy magához vette az anyját meg a nénjét.
 6 XI  |                Te leptél meg!~És Ábel magához szorította, ezer csókkal
 7 XII |        megmelegedett a gyermek iránt: magához ölelte és megcsókolta.~-
 8 XIII|         nevettem magamat.~Eszter erre magához tért. Megtörülte a szemét
 9 XIV |            felesége mellette ment el, magához ölelte.~Berta azonban hidegen
10 XV  |       beemelte őt a bérkocsiba, s ott magához ölelte: „Jer velem! viszlek!