Part

 1 1 |    előbátorodtak volna. Hanem mikor azt mondta a török, hogy
 2 1 |     lóról, az látszik rajtuk. Mikor őrá néznek meg Vicuskára,
 3 1 |      meg Vicuskára, nevetnek. Mikor a lóra néznek, úgy integetnek,
 4 1 |  néznek, úgy integetnek, mint mikor valaki legyet kerget.~A
 5 2 |     De hogy is hajlott volna, mikor fából volt mind a kettő.
 6 2 |      noszított, hogy siessek. Mikor nagy pöcsétes levelet küld,
 7 2 |      csak azt várta már, hogy mikor kell őket széjjelválasztania.~-
 8 2 |      két öreg arcáról.~- Hej, mikor olyan fiatal voltam, mint
 9 2 |       sötétségben nem láttuk. Mikor aztán a nap fölkelt, és
10 3 |     utána a gyerekeknek. Mert mikor ő sírt, azok is sírtak.~-
11 3 |  Dejszen nem török ez egy se, mikor bort lát.~- Na, akkor nekem
12 4 |      foga ínye is kilátszott, mikor nevetett.~Vastag szarvasbőr
13 4 |  törökök felé, s folytatta:~- Mikor elvégezik a vacsorát a rabok,
14 4 |  megteszem, tisztelendő uram. Mikor idejön, elkapom az egyik
15 4 |    mint más állat a farkával: mikor a legyek kénozzák, végiglődörgeti
16 5 |     És fából van keze-lába.~- Mikor jártál ott legutoljára?~-
17 5 |    Gergőre, mint a kismacska, mikor idegent lát. Majd az ölében
18 6 |    hol jártak már akkor azok, mikor mi utánuk kereskedtünk.~
19 7 |       rábiccent:~- Hallottam, mikor a török mondta a hóhérnak.~-
20 7 |     itt a falut? Ej, mindegy. Mikor arról van szó, hogy a török
21 9 |     alája. Könnyen utolérték. Mikor aztán javában kötözték,
22 10| Egynéhányan szemtanúi voltak, mikor a papot lekötözték egy padra,
23 11|  felelte Dobó elmosolyodva. - Mikor ilyen hirtelen rájuk esik
24 12|      pap -, hallottam tegnap, mikor azt mondtad, hogy az anyád
25 12|  szemű, kis, testes fiú volt, mikor elrabolták, s mindössze
26 12| Gyakorta láttam ezt a jegyet, mikor mosdottunk. Csakhogy most
27 12|    fújva hátrált a pap előtt. Mikor már vagy húszlépésnyire
28 13|      elsüllyedt az éghatáron, mikor Gábor pap a kocsijára ült,
29 13|     kérdezte az egyik katona, mikor megismerte, hogy a rabok
30 14|      14~Már jól beesteledett, mikor a kocsi elhaladt a pécsi
31 14|   mindenütt elöl lovagolt, és mikor rossz hidat értek, megkiáltotta
32 15|   gyújtották fel azt a házat, mikor őt forró vízzel öntözték,
33 16|    velük ásott a pap is.~Csak mikor a halottakat eltakarították,
34 17|  népét elhajtották a törökök.~Mikor elérték a szigetvári nádast,
35 17|    fogva rohant Bálint úrnak. Mikor összeértek, fölemelkedett,
36 17|      neki lovagi játék. Hanem mikor én lerántom, akkor még neki