Part

 1 1 |        Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztesfalvára húzódott
 2 2 |            tett boros fazékból.~Az asszony is a kezébe vette a levelet.
 3 2 |        kedvesem - csillapította az asszony. - György okos, György tudja,
 4 2 |        csúszott volna a parton.~Az asszony a pappal a tornácon állott.
 5 2 |            kilépett a szobából. Az asszony bemutatta őt a papnak. Cecey
 6 2 |          csak a korona kellett.~Az asszony egy tál rántott csirkét
 7 2 |             szólt hátrafordulva az asszony az udvaron súroló cselédnek -,
 8 4 |     cigányul?~- Ast mondja ezs azs asszony, hogy ha a tűzs mellé erestenék,
 9 4 |      Amelyitek fiatal, ott is csak asszony, csakhogy török asszony.
10 4 |            asszony, csakhogy török asszony. De jobbára csak cseléd.~-
11 4 |              csudálkozott az egyik asszony.~Az ember nem felelt.~A
12 6 |    vigasztalhatatlan házaspárt.~Az asszony olyan volt, mint az őrült.
13 7 |          ötven ember és ugyanannyi asszony. Némelyik asszony csak éppen
14 7 |       ugyanannyi asszony. Némelyik asszony csak éppen hogy szoknyát
15 7 |       fogadj apádnak. Szedd össze, asszony! - kiáltott a gyereknek
16 7 |           Isten adta a fiadnak.~Az asszony a kötényét fogná. Nincs
17 7 |           neki a süvegét. Szedi az asszony az aranyat reszkető kézzel.~
18 8 |         hogy érti-e még.~Egynéhány asszony meg üstökben ételt főzött
19 8 |         anyja hiányzott. A szegény asszony meg volt zavarodva az aranytól.
20 9 |    leszúrta.~- És az aranyak?~- Az asszony a szoba sarkában fekszik,
21 10|         apámat! - rikoltott rá egy asszony.~- Elhajtottad a tehenünket,
22 10|               rikoltott vissza egy asszony is.~És sorra elhajtottak.~
23 16|           a papnak a könyvtára.~Az asszony ezalatt a konyhát is összerendezte,
24 16|         bennük kártétel.~Akkor egy asszony lépett be a kertajtón. A
25 16| Elrejtettem őt - beszélte sírva az asszony -, elrejtettem ijedtemben
26 16|            téged tőlem! - sírta az asszony.~És átölelte a halmocskát.~-
27 16|            ottan.~Hazaindultak.~Az asszony csöndesen sírdogálva követte
28 17|        alig bírta őket követni.~Az asszony - patyolatarcú, szép, szőke
29 17|     csókolt. A kék szemű, kis sváb asszony mosolygó csodálkozással
30 17|         kis katonám? - kérdezte az asszony.~- Éhes vagyok - felelte
31 17|          ott bámulta Gergőt a Kata asszony szoknyája mellől.~- No,