Part
1 1 | kezével.~- Majd hazavezet a jó Isten, csak ne sírjatok.~
2 2 | Eszerint Ferdinánd híve vagy. Isten hozott, ecsém.~S kezet nyújtott
3 2 | Ne veszekedjenek, az Isten áldja meg kegyelmeteket -
4 2 | ónpoharat, és szólt jókedvűen:~- Isten szeresse a magyart, és téged,
5 2 | Vénségemre ajándékozott meg az Isten vele. Majd meglátod, milyen
6 3 | bilincseket.~- Áldjon meg az Isten, Margit - mondotta sóhajtva
7 4 | Mink azt tartjuk, hogy az Isten látja a lelkünket. De minek
8 4 | nem szabadítanak meg?~- Isten jósága elkísérhet az utunkon.
9 4 | a török földön ér el az Isten szerencséje. Rabláncon megy
10 4 | jevendőnket.~- A jövendő Isten kezében van - szólt rájuk
11 6 | keserűen kiáltotta:~- Nincs Isten!~- Van! - kiáltotta vissza
12 6 | hangon folytatta:~- Amit az Isten ad, el is veheti; és amit
13 6 | szólt a pap fájdalmasan.~- Isten tudja, hol jártak már akkor
14 6 | berohant a házba:~- Van Isten, Péter! Kelj fel, mert van
15 6 | Péter! Kelj fel, mert van Isten.~A két gyermek ott várt
16 7 | tiéd - mondotta a pap. - Az Isten adta a fiadnak.~Az asszony
17 10| felelte a pap. - Áldja meg az Isten kegyelmedet.~A rabok is
18 10| járatlan, rossz utakon. Isten áldjon meg és vezessen haza
19 13| és megcsókolta Gergőt.~- Isten áldjon meg, kis katonám -
20 14| bejárta a házat.~- Adj' isten! Ki van itthon? - kiáltozta
21 15| vetéseket.~Ó, ha a nap az Isten arca volna, sugarak helyett
22 16| egész nádast fölverték. Isten tudja, kiket vittek el,
23 16| Jánoskámat így találtam. Ó, Isten, Isten! Mért vetted el tőlem?~-
24 16| így találtam. Ó, Isten, Isten! Mért vetted el tőlem?~-
25 16| pap a földet ásva. - Az Isten tudja, mit csinál, te pedig
26 16| halmocskára.~- Ó, hogy az Isten elvett téged tőlem! - sírta
27 16| átölelte a halmocskát.~- Az Isten elvette, az Isten vissza
28 16| Az Isten elvette, az Isten vissza fogja adni - vigasztalta
29 17| ellenséges rabot csak úgy Isten nevében eleresszenek.~Tartotta
30 17| paphoz.~- Kedves papom, az Isten hozott! - mondotta a kezét
|