Part

 1 1 |               kertajtón, és könyörgött neki:~- Derdő, Derdő, hadd menjek
 2 1 |         szürkét vizsgálja. Nem tetszik neki, az látszik az arca fintorgásán.
 3 1 |               eloldja.~Jobban tetszene neki a gyerek, akit a lovon látott.
 4 2 |                ecsém.~S kezet nyújtott neki. Egy pillantással végignézte
 5 2 |              felállott, és kezet akart neki csókolni.~- Pápista vagy,
 6 2 |             régen megbocsátottam volna neki. De azért még így is azt
 7 2 |               hiszem - felelte Dobó -, neki sohase kellett a török,
 8 2 |                sohase kellett a török, neki csak a korona kellett.~Az
 9 2 |              adták meg a várat?~- Nem. Neki kellett állítanunk az ötven
10 2 | meggondolatlanság! Hányszor megmondták neki, hogy a szedresen túl ne
11 3 |            Olyat, mint tegnap - mondta neki a félszemű török.~- Meglesz -
12 4 |           Félelmetes, különös arc volt neki az a csupa bőr fej. Mert
13 7 |               rajta. Egy ember odaadja neki a süvegét. Szedi az asszony
14 8 |            lovagló emberre.~- Ne higgy neki! - szólt az elsápadva. -
15 10|             rikkantott. Körülugrálta a neki osztott lovat, szekeret.~
16 10|                másik után ugrott fel a neki osztott lovas szekérre.~-
17 11|          bukkannak, és Dobó azt mondja neki: vágjad, Gergő! - hát az
18 16|           imádkozva vezette a lovakat. Neki is ott volt a kard az oldalán.~
19 17|                volt. Ha egymaga vág is neki a török hadnak, Gergely
20 17|               rab bújt elő. Segítettek neki a páncélból való kibontakozásban.~
21 17|            ront, mint valami hóhér. Ez neki lovagi játék. Hanem mikor
22 17|           mikor én lerántom, akkor még neki áll feljebb.~Bosszúsan húzott