Part

 1 1 |             bizony csalódol. Hol van már az a két gyerek, hol? És
 2 1 |              kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztesfalvára
 3 1 |          lovát kantáron vezeti.~Most már látni, hogy a török csontos
 4 1 |        haraszt a lába alatt.~De most már elfeledkezik Gergő az egész
 5 1 |          kantárszárát.~A gyerek most már csak a szürkét látja. Ahogy
 6 2 |        várából?~- Nem a Móré vára az már.~- Hát?~- Most éppen senkié.
 7 2 |         senkié. Meg várnak se vár az már, hanem kőhalom.~Az öreg
 8 2 |         kövér úriasszony ott forgott már a tornácon: asztalt igazított
 9 2 |            másik cseléd meg nyitotta már a pinceajtót.~- Hogy is
10 2 |              Dejszen nem gvárdián az már régen, hanem a király barátja.~-
11 2 |           Móré, hol a török, és hogy már csak a földhöz tapadt jobbágyság
12 2 |              haragtól kitüzesedve.~- Már más következik - felelt
13 2 |             olvasott tovább:~- De ha már úgy beléd csontosodott volna
14 2 |              Hátha örökség?~De Cecey már nem hallgatott rájuk. Dühösen
15 2 |            ősz ember szinte kék volt már a dühtől, ahogy egymásra
16 2 |      ordítozott. Dobó csak azt várta már, hogy mikor kell őket széjjelválasztania.~-
17 2 |              a töröknek.~- Eladta az már, öcsém, régen!~- Nem hiszem -
18 2 |               Gondolta magában: most már értem, mitől olyan mérges
19 2 |        Kettejük hada volt. Sokallták már a gazságait, mert utóbb
20 2 |              a gazságait, mert utóbb már a sírokat is felforgatta.~-
21 2 |       Mórénak, hogy az akna tele van már porral. Akkor azt izente
22 2 | Összekutatták a falu körül az erdőt. Már Dobóék is segítenek. Megnéznek
23 2 |              erdőben. Az is keresett már régen, s rekedtté kiabálta
24 3 |              parasztember, aki lehet már negyvenesztendős. A pap
25 3 |             bélelte körül.~A rongyok már véresek.~- Álljunk meg -
26 3 |            csak lehet. A nap, látja, már nyugvóra hajlik, meg kell
27 3 |             Bárcsak én is nyalhatnám már a sájamat. De már nem is
28 3 |         nyalhatnám már a sájamat. De már nem is tudnám, hogy van
29 3 |              kocsikat. A hegytetőről már látszott a völgyben az esti
30 3 |              burgonya! Az urak ugyan már nagy ritkaságképpen kóstolgatták,
31 3 |           aludt.~A kis Vica is aludt már az ágynemű tetején. Fejét
32 3 |               s alig negyedóra múlva már javában rotyogott az üstökben
33 4 |            pénzt megosztották. Az öv már duzzadt volt a pénztől.
34 4 |            és Pécs itt van alattunk. Már sokszor megtörtént, hogy
35 4 |            folytatta:~- Én tudom. Én már kiszolgáltam egy rabságot.~-
36 4 |         bólintott.~- Aztán Nis.~- Az már Rácország - sóhajtott az
37 4 |           olvasta a pap tovább.~- Az már Bologárország - szólt az
38 5 |       felelte félvállról Jumurdzsák.~Már akkor csillagos, holdas
39 5 |              falombok körül.~A rabok már jobbra-balra elfeküdtek
40 5 |         városát!~Gergő is szundikált már. Elszundikált azonképp,
41 5 |          dunyha kihajló csücskére.~S már el is aludt volna teljesen,
42 5 |          nevet.~- Mert nem hadakozik már. Ő volt Dózsának a kincstartója.~
43 5 |         osztozkodnotok. Öregember az már. És fából van keze-lába.~-
44 5 |           felhőn.~A tüzet a fa alatt már elborította a hamu. Csak
45 5 |          nyitni Gergő valahogyan, de már a két kötőfék eloldozása
46 5 |         voltak az úton. A szürke ott már ismerte a járást. Ballagott
47 6 |             is ott a lába nyoma. Azt már csak tetszik tudni, hogy
48 6 |              Isten tudja, hol jártak már akkor azok, mikor mi utánuk
49 7 |            szemmel a gyerek.~- Lovad már van - mondotta Dobó -, kardot
50 7 |          kiált bámulva Cecey -, most már nem én fogadlak fiamnak,
51 8 |        embernyi magasságú, és bizony már romladozott.~Az udvarra
52 8 |              romladozott.~Az udvarra már délelőtt behurcolkodott
53 8 |          piros sapkás akindzsi.~Most már csakugyan kergették.~- Nyissátok
54 8 |         gomolygott föl.~Az akindzsik már gyújtogattak.~- Jól meglocsolták
55 8 |              sok biztatás. A faluban már valami öt helyen kígyódzott
56 8 |             útra sietett. Jumurdzsák már ült. Csak ájult volt. A
57 10|                 A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha
58 10|           ostobaság?~A cigányasszony már akkor a Gergely kezét fogta.
59 10|         egész életükön át így mennek már: egy kocsin.~- Jól meggyötörje! -
60 12|        Eltaláltad, uram.~- Honnan?~- Már elfelejtettem.~- Hány éves
61 12|           Gábor papra.~Azonban a pap már akkor nekitartotta heggyel
62 12|           hátrált a pap előtt. Mikor már vagy húszlépésnyire volt
63 13|           Gyermekszívvel is gyűlölte már őket.~Dobó lehajolt a lován,
64 14|                                   14~Már jól beesteledett, mikor
65 14|       agyagos kocsiúton.~Gergő akkor már mindenütt elöl lovagolt,
66 14|             fehér ruhás zsákon aludt már édesen.~
67 15|               és vezette. Nem nézett már se jobbra, se balra, csak
68 17|              egy híd következett, de már az hosszú és széles híd
69 17|           páncélhoz való szerszám.~- Már én csak így szoktam - felelte
70 17|            sisakot, amelyet az imént már az ölébe eresztett.~- Hányadszor
71 17|              Török Bálint hozzá volt már szokva az ilyen jelenetekhez.
72 17|           két kis fekete hajú gyerek már akkor ott bámulta Gergőt
73 17|            istennyilát csinálsz most már eklézsia nélkül?~- Hát -