Part

 1 1 |     ritkaság a török az utakon. S te, kedves olvasóm, aki azt
 2 1 |         az évnek a májusában élsz te mostan, s vagy János király
 3 1 |         jelentkezik.~- Gyere elő, te! Ne félj, nem bántalak!
 4 2 |          a kapun a zarándok is.~- Te a baráttól jössz! - szólalt
 5 2 |         ha belemegyek!~- Tudod is te, hogy azon vette! - szólt
 6 2 |           és ráhörkent a papra:~- Te pap, te megfordultál! Te
 7 2 |      ráhörkent a papra:~- Te pap, te megfordultál! Te még utóbb
 8 2 |          Te pap, te megfordultál! Te még utóbb beszegődsz Jánoshoz
 9 2 |        Jánoshoz zászlótartónak.~- Te meg vénségedre leteszed
10 2 |           mordult vissza a pap.~- Te beállsz hóhérnak! - rikácsolt
11 2 |     hóhérnak! - rikácsolt Cecey~- Te meg németnek! - bőszült
12 2 |           a törökkel.~- Nem érted te ezt, öcsém - felelt Cecey
13 2 |         olyan fiatal voltam, mint te, öcsém... - mondotta Cecey
14 2 |        erre, Pécs felé tartott.~- Te Magda - szólt hátrafordulva
15 3 |          mind nekünk marad.~- Hát te vágy á sákács?~A te szóra
16 3 |           Hát te vágy á sákács?~A te szóra megrándult a kocsisnak
17 3 |  saroglyában.~- Nem isik a terek, te!~- Dejszen nem török ez
18 4 |      pénzét a nyeregkápába.~- Hát te mért nem eszel? - szólt
19 4 |     másvilágra.~- Messze vagy még te attól, Gáspár.~- Nem olyan
20 5 |           nem hal!~- Honnan tudsz te magyarul? - kérdezte a sebhelyes
21 7 |           gyerek.~- Micsoda pénz, te?~- Aki a nyeregbe van.~Leoldják
22 7 |           fogadlak fiamnak, hanem te fogadj apádnak. Szedd össze,
23 8 |     értettem - felelte Dobó. - Ha te ezret láttál, akkor csak
24 8 |           lábával is dobbantva. - Te ország szégyene, te pokolravaló!~
25 8 |  dobbantva. - Te ország szégyene, te pokolravaló!~A janicsár
26 8 |      felelt.~- Gyere csak, gyere, te bolond! - kiáltotta Dobó. -
27 10|          a dárdával -, hogy vagy, te bibas terek?~Hogy erre valamennyien
28 10|      cigányra:~- Ne hetvenkedjél, te! Hová való vagy?~A cigánynak
29 10|           negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre,
30 10|          Lánccsörgést hallok... A te sóhajtásodat...~Összerázkódott,
31 12| megelevenült nézéssel.~- Eszerint te félig-meddig magyar vagy?~-
32 12|          pap -, hogy ember vagy-e te vagy fenevad. Ha én téged
33 12|           rabjának.~- Jumurdzsák, te itt a halál küszöbén térdelve
34 12|      verejték.~- Hát mondj, uram, te valamit. Mondj akármit,
35 13|           odalovagolt.~- Melyik a te falud?~- Kishida - felelte
36 14|         arcát az égre.~- Áldott a te neved, Uram! - kiáltotta
37 15|      levette a süvegét.~- Vedd le te is a süvegedet, fiam - mondotta
38 16|          Isten tudja, mit csinál, te pedig nem tudod.~- De hát
39 17|           pap ismét megszólalt:~- Te fiú, nem gondolod-e, hogy
40 17|      pallost adtak.~- Bolond vagy te, Ahmed! - kiáltotta vígan
41 17|           az ellenfelét!~- Hiszen te nem vagy lovag, ebadta pogánya.
42 17|             Hát verjen meg Allah, te rothadt szívű gyaur! Bilincsben
43 17|             Ezt a lovat szerezted te? - kérdezte Török Bálint.~-
44 17|         dicsekedett a plébános.~- Te hát - szólt Török Bálint -,
45 17|           összebarátkozott.~- Hát te, papom - szólt Török Bálint
46 17|   pödörgette a bajuszát.~- Értesz te törökül?~- Értek.~- Németül
47 17|        otthagyva -, hát én?~- Hát te is tanítod: te tanítod őket
48 17|          én?~- Hát te is tanítod: te tanítod őket latinul, ez