1-csoda | csocs-felet | felfi-igyat | ihass-kulon | kurt-nalam | nando-reszk | rever-tizen | tizle-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
2002 8 | óra tájban megharsant a kürt a falu keleti bejáróján,
2003 8 | falu két bejárójához két kürtöst küldött. Azoknak kell jelenteniük
2004 12 | Jumurdzsák, te itt a halál küszöbén térdelve diskurálsz velem,
2005 14 | ajtók tártan-nyitottan. A küszöbön egy széttört szekrény. Itt
2006 13 | Mert ha várta is a véres küzdelmet, Dobó mellett biztonságban
2007 2 | De mégiscsak Ferdinánd küzdött jobban ellene.~- Nem: inkább
2008 5 | tarisznya; mellette valami kupa vagy bögre, nem lehet jól
2009 5 | Jumurdzsák, a rabok felé emelve kupáját. - Éljen Magyarország, hogy
2010 9 | vitézek nagyokat húztak a kupákból. Jumurdzsákot elővezették.~-
2011 4 | karcolásait:~- Azután következik Kuri-Kezme.~- Ott sok a korpió-férög.5~-
2012 17 | még kedve a mérkőzésre? - kurjantott a lovát ugratva Török Bálint. -
2013 14 | világított a vacsorához.~A kút kávájára ültek, s ott falatoztak.
2014 14 | visszatért. - Legelsőbben is a kutat nézzük meg, mert nekem még
2015 17 | dühtől tajtékzó pogányt, és a kúthoz vitték, ahol irgalmatlanul
2016 7 | aranyeső a fájából.~- Tyű, kuttyázom adtát - kiált bámulva Cecey -,
2017 4 | ugye?~A cigány kedvetlenül kutyorodott vissza az evők közé, és
2018 2 | óvatosan nekihátrált egy L alakban megszögellő sövénynek,
2019 2 | puha fövényben. A nagyobbik láb, amelyiknek széjjel vannak
2020 7 | alsószoknyában, odaborult a Cecey lábához.~Dobó csodálkozó szemmel
2021 10 | karjára öltötte. Meztelen lábaira két nagy rozsdás sarkantyút
2022 1 | menekülne mostan, de aprók a lábak, és magas a fű. Elbukik.
2023 4 | hatan is.~- Mert eltörtem a lábam vasát.~- Dragomán - olvasta
2024 10 | leoldotta a kötelet.~- A lábamat töretted a vassal! - kiáltotta
2025 3 | Nézd, milyen csizma van a lábamon.~Felvonta a lábát az ülésből.
2026 2 | sántultam meg mind a két lábamra? Én bizony, öcsém, Kinizsivel
2027 17 | Bálint úr elé.~Leborult a lábánál a porba.~Bálint úr kendővel
2028 17 | fejére, és másik lábvértet a lábára. Mert a lába nagy volt a
2029 15 | széklábak, edénycserepek. S a lábatörött asztal mellett egy fekete
2030 2 | Gergő gyereké. A kisebbik lábnyom a Vicuskáé.~Bizonyosan belefulladtak
2031 3 | mindezek rabok, szegények. A lábukon lánc. A kezük - kinek elöl,
2032 17 | nyomtak a fejére, és másik lábvértet a lábára. Mert a lába nagy
2033 3 | a keze! És milyen veres lajbi van rajta! Nem fél. Ha a
2034 4 | hegyezve nézte a lába szárára lakatolt széles, sima vasat.~Apró
2035 12 | volt.~- Nem ismertél egy laki gyereket, Imre nevűt, Somogyi
2036 13 | onnan meg Budára. De ő csak Lakig megyen rajta, a Bakics Pál
2037 2 | költözünk. Csak egy íjgyártó lakik benne az alsóházban. A felházi
2038 3 | magyar fészek. Darazsak laknak benne.~A törökök tanakodtak.
2039 1 | fák lombozzák körül, s a lakók azt gondolják, hogy a török
2040 14 | hold fénnyel telt, fehér lámpagolyóként függött az égboltozat közepén,
2041 3 | rabok, szegények. A lábukon lánc. A kezük - kinek elöl, kinek
2042 10 | Nem látok többé semmit... Lánccsörgést hallok... A te sóhajtásodat...~
2043 3 | az ülésből. Nehéz, vastag láncok csördültek föl vele.~- De
2044 3 | salonnát.~A kocsis - szintén láncolt lábú rab legény - elmosolyodott
2045 3 | paraszttal össze is van láncolva. A legény mezítláb. A bilincsét
2046 17 | minden gaz török itt volna láncon, a császártokkal együtt,
2047 17 | nem oldott az ő várában láncot.~Elvégre is minden rab minden
2048 12 | pillantást vetett rája, s a lándzsáját a kocsijára dobta.~
2049 12 | és a fűre bámult. A pap a lándzsára támaszkodva állt előtte
2050 15 | ablak fölött fekete a fal a láng nyomaitól.~Akkor gyújtották
2051 3 | kocsi tetején.~A tűz magas lánggal égett. A törökök ölték a
2052 10 | tűnődve.~- A negyedik is lángol már, te fenntartod azt,
2053 12 | Jumurdzsák dühében szinte lángot fújva hátrált a pap előtt.
2054 2 | győzelmet a kardodnak. Szép lány feleséget jó magadnak. Tudsz-e
2055 2 | bajuszukat pödörgették. A lányok a szoknyájukat hedergették.
2056 8 | vékonyába csapott a tőr lapjával. A paripa nagyot szökkenve
2057 1 | patakból a galagonyabokor mögé.~Lapulnak. Reszketnek a töröktől.~
2058 17 | a két arcához hozzá volt lapulva a sisak nyomásától, s a
2059 2 | gézengúz haramiáját. De ne is lássam, csak az akasztófán.~Dobó
2060 14 | tovább ettek.~A dobogás lassanként robogássá erősödött a száraz
2061 8 | csóva a kezükben.~- Móré László! - harsant fel Dobó, a lábával
2062 9 | Meg egy rabot is: Móré Lászlót lovon, kötözötten.~- Ennek
2063 15 | Pedig a Balaton körül nem láthat egyebet, csak szenes háztetőket,
2064 17 | tanítod: te tanítod őket latinul, ez meg tanítja őket törökül.
2065 2 | két gyermekem - felelte a lator - és minden arany-, ezüstmarhám,
2066 4 | sima vasat.~Apró karcolások látszottak azon. Valami rab följegyzései
2067 16 | felszakították a törökök, de mert nem láttak benne egyebet, csak lócát,
2068 8 | felelte Dobó. - Ha te ezret láttál, akkor csak százan vannak,
2069 2 | illatos, piros sült csirke láttára eltűnt a méreg vörössége
2070 2 | persze a nagy sötétségben nem láttuk. Mikor aztán a nap fölkelt,
2071 1 | harcolt még a Dózsa György lázadásában. Azért is kapott menedéket
2072 3 | néha. Ott hagyta őket a leánnyal a kocsi tetején.~A tűz magas
2073 2 | megfeledkezett a kis Vicáról. A leánycselédeknek dehogyis volt rá gondjuk.
2074 1 | tekintetes Cecey Péter úr leánykája - kisasszony -, és úgy illant
2075 2 | mintha valamennyi vitéz mind leánynézőbe jött volna Ceceyhez.~Csakhamar
2076 3 | aprított volna burgonyát is a lébe, de ezt főképpen azért nem
2077 1 | leányka meg a víz színén lebeg és rugódozik.~Azonban hogy
2078 14 | mert nekem még ég a bőröm.~Lebocsátotta a vödröt, és vizet húzott
2079 17 | csúszott Bálint úr elé.~Leborult a lábánál a porba.~Bálint
2080 12 | szerencsében.~A töröknek lecsüggedt a feje.~- A pénzed nem kell -
2081 1 | a nyakába kapaszkodik, s lecsúszik, leugrik róla.~- Bújjunk
2082 17 | hasra feküdt a nyergen, és lecsúszott a lóról. Megállott Török
2083 2 | mit kívántok többet? - És leereszkedett a kötélen a vár faláról.
2084 14 | pap, hogy visszatért. - Legelsőbben is a kutat nézzük meg, mert
2085 4 | mögé ment, ahol a lovak legeltek.~Gergőnek rajta állt a tekintete.
2086 1 | városból jött meg az öreg.~- Legeltesd meg a szürkét - mondotta
2087 3 | Gergelynek rátapadt a szeme a legényre. Milyen nagy a keze! És
2088 5 | vasasláda. Azokban lehet a legértékesebb holmi.~- Cecey... Sohasem
2089 3 | fecsegtek egymással, és legfeljebb csak egy bosszús tekintet
2090 9 | De előbb bort ide! Azt a leghátulsót gurítsátok fel a pincéből!~-
2091 17 | süvegét -, az én bőröm az a legkisebb baj. Nagyobb baj az, hogy
2092 7 | feleli Dobó. - Mi van ide legközelebb? Pécs, ugye? De ott Szerecsen
2093 10 | megkérdezte a raboktól, hogy ki a legrégibb fogoly.~A fiatal jobbágylegény
2094 12 | folytatta:~- Megesküszöm neked a legrettenetesebb esküvel, amit csak török
2095 10 | naccságos vitézs uram. A legrossabb puskát is úgy megreparálom
2096 9 | Amennyit lehetett.~- Hamar a legszebbik tinómat! - kiáltotta Cecey
2097 5 | keze-lába.~- Mikor jártál ott legutoljára?~- Esztendeje lehet.~- Esztendő
2098 4 | állat a farkával: mikor a legyek kénozzák, végiglődörgeti
2099 1 | integetnek, mint mikor valaki legyet kerget.~A török feldobja
2100 17 | ugratva Török Bálint. - Aki legyőz, szabadság a jutalma.~-
2101 17 | gondolta. Dobó őszerinte legyőzhetetlen volt. Ha egymaga vág is
2102 17 | egyaránt kacagtak.~Bálint úr lehajigálta magáról a pajzsot és vaskesztyűt,
2103 8 | pisztolyok.~Móré hozzákapott a lehanyatló janicsárhoz, de csak a tőrt
2104 17 | foglyokért. Hát hogyan is lehessen azt gondolni, hogy egy ellenséges
2105 5 | a két kötőfék eloldozása lehetetlen volt az ő tudományának.~-
2106 11 | beletelik két óra is.~- Mennyien lehetnek?~- Vannak azok kétszázan
2107 10 | oltalmuk alatt, aztán meg lehetőleg szanaszéjjel a járatlan,
2108 12 | borulva. - Lehetséges ez?~- Lehetségesnek lehetséges, de hogy okosságnak
2109 5 | vasfű az olyan fű, hogy lehull tőle a bilincs.~A janicsárok
2110 8 | meghanyatlott a lován. Lefordult, lehuppant a porba. Szinte egyszerre
2111 13 | nekiereszkedett a kocsival a lejtőnek.~Hanem az országutat a Dobó
2112 17 | karját, hogy az apródok lekeféljék. Aztán a bajszát bosszús
2113 10 | szemtanúi voltak, mikor a papot lekötözték egy padra, és forró vízzel
2114 1 | Vicuska.~- Hát téged, lelkecském?~- Gergő.~- Ne sírjatok,
2115 17 | mielőtt a pokolra löknék a lelkedet!~S hogy így átkozódott,
2116 10 | szállt át egy pillanatra a lelkén: megérezte, hogy nemcsak
2117 4 | tartjuk, hogy az Isten látja a lelkünket. De minek veszejtenéd el
2118 4 | csereberéltek, osztozkodtak is. Egy lelógó bajuszú, komor akindzsi
2119 17 | a szemöldökéig, a másik lelógott a nyakáig.~- Bálint úr -
2120 9 | tudja, hogy hívják: akit lelőttél.~- Az, az. Hát nem halt
2121 12 | alakra csoportosult három lencsét mutatott a válla és a mellbimbó
2122 1 | lepett, fehér strucctoll leng a süvege elejétől hátrahajoltan,
2123 11 | vágtatást tért vissza.~- Lenn a völgyben egy török csapat
2124 1 | Ha valaki meglátná őket, lenne is nemulass! Mert a fiúcska
2125 4 | röviden a nagy fejű paraszt.~Lenyelte a kanál húst, és folytatta:~-
2126 7 | te?~- Aki a nyeregbe van.~Leoldják a szép bársonynyerget. Rázzák.
2127 2 | dördülés volt. A falak ott leomlottak. Mink meg be a várba! A
2128 17 | bosszús pirossággal sodorgatva lépegetett a paphoz.~- Kedves papom,
2129 1 | a lépéseit. Nagy, lomha lépései vannak a szürkének. A száraz
2130 1 | szürke ment. Gergő hallotta a lépéseit. Nagy, lomha lépései vannak
2131 10 | tojáson járna, olyan ünnepi lépésekkel odalejtett a törökhöz.~-
2132 5 | fűben elveszett a lovak lépésének a hangja. Mentek, mint az
2133 5 | Sántikálva ment néhány lépést a török felé. Aztán leült,
2134 1 | aszab. A félszeműnek porral lepett, fehér strucctoll leng a
2135 17 | lovas, amint nagy nehezen leráncigálták a fejéről a sisakot, legelőször
2136 17 | lovagi játék. Hanem mikor én lerántom, akkor még neki áll feljebb.~
2137 17 | megkapta a török karját: lerántotta a lováról.~A török féloldalt
2138 12 | általcsomózott kötelet.~A török lerázta a két kezéről a köteleket,
2139 13 | magyarázta a katona -, arra lesünk itt. Hát csak fordulj meg,
2140 12 | szemébe nézett.~A török lesütötte a szemét.~- Mindegy - szólt
2141 12 | selyemzacskóba varrt amulettet. Leszakította az aranyláncról, és zsebre
2142 10 | madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad.
2143 3 | törökök csakugyan megállottak. Leszálltak a lóról, és korsót vettek
2144 2 | két öregúr.~- No, nem is leszel akkor jó hadvezér - mondotta
2145 1 | sírjatok, kedves. Velem lesztek.~- De én haza akarok menni -
2146 9 | a gyújtogatás közben, és leszúrta.~- És az aranyak?~- Az asszony
2147 2 | Hanem a vasingemet szeretném letenni. Kutya meleg ez ilyen időben,
2148 3 | lábukat, arcukat. Aztán letérdeltek egyenes sorban napkelet
2149 2 | zászlótartónak.~- Te meg vénségedre leteszed a magyar nevet! - mordult
2150 15 | szanaszét heverő holtakat, letiport vetéseket.~Ó, ha a nap az
2151 10 | cigánynak egyszerre alázatossá lettyent a dereka.~- Mindenüvé, csókolom
2152 16 | bodzafáról, kereszt alakú ágat. Letűzte fejtől a halmocskára.~-
2153 2 | is futtatott.~- Mielőtt leülnénk, bátyám - mondotta Dobó -,
2154 9 | mondotta Dobó a lováról leugorva.~Cecey szinte ugrált örömében.~-
2155 1 | kapaszkodik, s lecsúszik, leugrik róla.~- Bújjunk el! - mondja
2156 9 | ővelük bántunk el.~- Mind levágtátok?!~- Amennyit lehetett.~-
2157 2 | levelet.~- Az - szólt a levélbe belehunyorítva -, a barát
2158 2 | bölcsen megkülönböztette a leveleket, elégedett arccal húzott
2159 2 | A nagy beszélgetésben, levélolvasásban mindenki megfeledkezett
2160 4 | álmos volt, de nem tudta levenni a szemét az ő törökjéről.
2161 16 | nélkül, meg tojásos rántott levest.~Két tál étel egy egész
2162 14 | meglocsolt a vödörből, és derékig levetkezett. Körülborogatta magát.~Gergő
2163 2 | vagyok - mondotta a süvegét levéve, bokáját összeütve.~Hosszú,
2164 17 | akinek a fejéről a szolgák levonszolták a sisakot.~A lovas, amint
2165 3 | ölték a bárányt, a tyúkot, a libát. A rabok buzgón dolgoztak
2166 8 | a szabó verejtékesen és lihegve -, talán többen is.~- Az
2167 15 | bútortöredékek, hordódongák, liszthulladék, holt emberek és holt állatok.~
2168 16 | láttak benne egyebet, csak lócát, egy kis tűzhelyet meg egy
2169 1 | gyereket meg a szürkét.~Mit locsognak törökül, azt Gergő nem érti.
2170 7 | dolgozzanak. Minden háztetőt locsoljanak meg csurgásig. A falu népe
2171 2 | kövön, és a vasrudak egy-egy lökésre alig egyujjnyit vertek a
2172 17 | sírok, mielőtt a pokolra löknék a lelkedet!~S hogy így átkozódott,
2173 2 | a vászonzeke ujja csak lötyögött a csuklóján.~A darutollas
2174 8 | A tíz puskás célzott. A lövések ropogva dördültek el. A
2175 1 | török süveg meg egy barna lófej jelenik meg a fák alatt.~
2176 4 | mintha csudálkozna, és úgy lógatja a fejét, mintha a feje sokkal
2177 15 | paraszt derékban megtörve lógatta holt fejét a kerítésen le
2178 8 | puskásainak is szólott:~- Lőjetek!~A tíz puskás célzott. A
2179 15 | a dombra, s a kerti fák lombjain túl előmeredt a kormos,
2180 1 | hátát, és felvizsgálódik a lombokra is.~Azután magyar szóval
2181 1 | mostaniak. A kis falut sűrű fák lombozzák körül, s a lakók azt gondolják,
2182 1 | hallotta a lépéseit. Nagy, lomha lépései vannak a szürkének.
2183 14 | udvarra.~Egy fehér, kis, lompos kutya csahított eléjük.
2184 7 | ragyogó szemmel a gyerek.~- Lovad már van - mondotta Dobó -,
2185 13 | kérdezte Gergőtől - vagy a lovadon maradsz?~- Majd a kocsi
2186 17 | ellenfelét!~- Hiszen te nem vagy lovag, ebadta pogánya. Majd bizony
2187 17 | másik meg oktat, hogy mi a lovagiasság.~A pap hallgatott.~- Kiállok
2188 2 | másik szárnyát is, és a lovagok beugrattak a hídon át az
2189 2 | köpenyeges, szőke dalia lovagol elöl. Darutoll a süvegén.
2190 14 | akkor már mindenütt elöl lovagolt, és mikor rossz hidat értek,
2191 17 | értek, és egymás mellett lovagoltak tovább.~A pap ismét megszólalt:~-
2192 17 | bizony tőletek tanulok én lovagságot! Ordináré rablók!~A török
2193 17 | kérdezte Bálint úr.~- Nem illő lovagtól, hogy kézzel rántsa le az
2194 1 | fogott verébé.~Azonban hogy a lovakhoz érnek, újra kiszakad belőle
2195 1 | szabadkatonák. Virgonc kis lovakon ülve szállingóznak hazafelé.~
2196 11 | Dobó visszatekint.~- A lovam törököt érez - mondja a
2197 14 | vetett. Gergő meg a maga lovának törte és adta a kenyere
2198 14 | ez ugyan rövidesen csinál lóvásárt.~Ahogy megmozdult, megérezte,
2199 9 | a Mecsek kocsiútján, s a lovasok robogása megkeményült a
2200 8 | elvörösödve fordult meg a lovával, és visszavágtatott az ellenség
2201 17 | újra egyet kanyarodtak a lovukkal, és az udvar közepén rontottak
2202 1 | ledobta. Egyszer csak ott lubickol meztelenen mind a kettő.~
2203 8 | kecskék és disznók futkostak, ludak gágogtak, kacsák bukdácsoltak,
2204 4 | gyóntathatlak meg, mert én lutheránus vagyok.~- Újhitű?~- A neve
2205 2 | ez ilyen időben, ha csupa lyukból varrták is.~Míg Dobó a szobában
2206 10 | Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De
2207 10 | beszélt:~- Vörös és fekete madarakat látok... Szállanak egymás
2208 10 | Dobó.~- A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll
2209 1 | vissza. A ló fején hitvány madzag kötőfék. Össze volt az kötve
2210 2 | veresbor volt. Gondolta magában: most már értem, mitől olyan
2211 17 | Miért nem maradtál otthon magad is, pogány! - felelte bosszúsan
2212 4 | De minek veszejtenéd el magadat? Látod, itt még magyar földön
2213 13 | Arra kérnélek, vidd el magaddal ezt a kisfiút, és mihelyest
2214 2 | Szép lány feleséget jó magadnak. Tudsz-e sakkozni?~- Nem
2215 3 | a cigány sóhajtására.~- Magam is éhes vagyok - felelte
2216 7 | a gyereket. Hadd vigyem magammal a Felföldre. Vitézt nevelek
2217 4 | egy hang a kocsi alól.~- Magánál a császárnál!~- A császárnál?
2218 17 | kacagtak.~Bálint úr lehajigálta magáról a pajzsot és vaskesztyűt,
2219 8 | De a kőfal alig embernyi magasságú, és bizony már romladozott.~
2220 2 | Keresztesen, ti is mentsétek magatokat. Beszéltem őfelségével,
2221 2 | Pécs felé tartott.~- Te Magda - szólt hátrafordulva az
2222 10(9)| Maszalg, amelynek a magja is erősen mérgező.~
2223 14 | török járt.~- Hát biz itt magunk vagyunk - szólt a pap, hogy
2224 10 | parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá.~- Datura stramonium9 -
2225 10 | stramonium9 - szólt a pap, a magvakra tekintve.~A parázsról kék
2226 10 | persze hatfelé szaladt.~A magyarok nem kergették őket. A rabokon
2227 2 | Ilyen világ volt akkor Magyarországon!~Cecey meglátta a vitézeket.
2228 2 | sereg sereg ellen. Mink csak magyarosan harcolunk: ember ember ellen.
2229 2 | felelte Dobó -, bizony maholnap engemet se mond senki fiatalnak.~-
2230 8 | nyögve a török.~- Az, az, Mahomed rúgjon meg. Vigyétek ezt
2231 14 | láncokból, és megadtad a mi mai kenyerünket.~Az ég tiszta
2232 1 | 1533-it. Annak az évnek a májusában élsz te mostan, s vagy János
2233 17 | Ő csak a könnyű karddal malmozott nyargaltában az udvar körül.~-
2234 4 | Sárkövi.~- Ott három malom őröl. Apadjon el a vize!~-
2235 17 | belső vár kertjében ült egy malomkő asztal mellett. Befőtteket
2236 9 | kamarában.~- Jumurdzsák?~- A manó tudja, hogy hívják: akit
2237 2 | mindig fiatal. De hogy a manóba is nem házasodtál meg?~-
2238 2 | Hát nem bolond ez, hogy a maradék nyelvével Szapolyait védi?~-
2239 1 | mondani a kisasszonynak, hogy maradjon odahaza. Leszállt a lóról,
2240 5 | elgondolkozva. - Itt kell maradnunk holnap estig. Össze kell
2241 13 | Gergőtől - vagy a lovadon maradsz?~- Majd a kocsi mellett
2242 17 | vár otthon!~- Miért nem maradtál otthon magad is, pogány! -
2243 10 | összekötötte a maga kocsiját a Margitéval. Egymás mellé ültek. Ők
2244 3 | képű leány volt a magát Margitnak nevező, és mindig csókra
2245 7 | falu népe szedje össze, ami marhája van, és gyűljenek ide az
2246 10 | van több joga arra, hogy markába fogja ennek az embernek
2247 12 | rikoltott:~- Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur! Én ama híres
2248 17 | odább lépett.~A török port markolt föl a földről, és a port
2249 8 | hogy a török elveszi.~- Mármost mindegy - szólt Cecey a
2250 1 | szívecskéje ver, mint a marokba fogott verébé.~Azonban hogy
2251 1 | Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek
2252 10 | fogta. Az arcát a füstbe mártotta, hallgatott egy percig.
2253 14 | mondotta a pap -, csárda-e vagy másféle ház! A lovakat itt megetetjük.~
2254 9 | Nem. Csak elájult. A másikat is behoztuk az árokból.
2255 17 | látni sem az egyiknek, sem a másiknak. Mert olyan sisak volt rajtuk,
2256 1 | házon. Az úri házon is. De máskülönben olyan házak, mint a mostaniak.
2257 17 | pillantottak meg, azután egy másodikat, amint szembe nyargalt.~
2258 4 | tenyerükbe hajtották az arcukat; mások könnyes szemmel bámultak
2259 2 | hangja volt a papnak. A mássalhangzókat csak sejteni lehetett a
2260 2 | Cecey -, sem ezen, sem a másvilágon! Vagy ha ottan, hát ott
2261 4 | hogy tisztán menjek a másvilágra.~- Messze vagy még te attól,
2262 10(9)| Maszalg, amelynek a magja is erősen
2263 7 | ott csókolták.~- Gergő mától fogva az én fiam - mondotta
2264 8 | bágyadozva.~- Sakk?~- Sakk, sekk, matt? - kérdezi nyögve a török.~-
2265 2 | öcsém, Kinizsivel kezdtem. Mátyás király engem a nevemről
2266 14 | otthon legyenek.~Az egész Mecseket meg kellett kerülniük.~Éjfél
2267 11 | szélesen kígyódzik fel a Mecsekre. Dobó kinézett a csapatának
2268 17 | s vörös volt, mint az a medve, amely címerként ágaskodott
2269 17 | a másik tetején ezüstös medvefej csillogott.~- Az az úr -
2270 16 | férhessenek hozzájuk, s meg-meg visszatért.~A harmadik nap
2271 11 | hol a szép kardot. A lovat meg-megsimogatta, a kardot ki-kihúzta. Ha
2272 14 | Kiszabadítottál a láncokból, és megadtad a mi mai kenyerünket.~Az
2273 6 | Egyszer az ajtónak lépett, de megállapodott, mielőtt a kilincsre tette
2274 3 | Éva.~A törökök csakugyan megállottak. Leszálltak a lóról, és
2275 14 | a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott,
2276 2 | megcsöndesült hangon -, régen megbocsátottam volna neki. De azért még
2277 17 | bosszúsan Török Bálint.~Mindig megbőszült, ha a rabok kegyelemért
2278 1 | kisgyerek egy galagonyabokornak. Megbújnak, meglapulnak a bokor mögött
2279 4 | Gyere, fiam, egyél. Az evés megcsillapít.~A legény komoran nézett
2280 2 | volna - felelt a pap is megcsöndesült hangon -, régen megbocsátottam
2281 1 | gyerekeket, megöleli és megcsókolja őket.~- Hogy hívnak, angyalkám?~-
2282 3 | egyenes sorban napkelet felé. Megcsókolták a földet, és imádkoztak.~
2283 10 | És az öklüket rázták.~- Megdegles! - szólt dühben forgó szemmel
2284 17 | Gábor pap búsan - azért csak megélek ottan, ha egyébképpen nem,
2285 12 | Az - felelte a török megelevenült nézéssel.~- Eszerint te
2286 2 | és a szájához emelte.~- Megengedi, bátyám, hogy estig itt
2287 3 | porban. - Három kenyeret megennék egymágám, meg két oldal
2288 8 | jelenteniük az ellenség megérkezését.~Nem kellett estig várakozniuk.~
2289 12 | rázta.~A török folytatta:~- Megesküszöm neked a legrettenetesebb
2290 1 | csitt, mert mindjárt megeszlek, ha el nem hallgatsz! Ham-ham!~
2291 14 | másféle ház! A lovakat itt megetetjük.~Gergő belovagolt az udvarra,
2292 14 | Mindegy - felelte a pap -, itt megetetünk.~S befordult a kocsival
2293 15 | fejéből a földre csurgott, s megfeketedett ottan.~A disznója ott legelt
2294 2 | levélolvasásban mindenki megfeledkezett a kis Vicáról. A leánycselédeknek
2295 1 | megindul, odaszökik, és megfogja a kantárt.~Ebben a pillanatban
2296 5 | futkosnak a falujukban, megfogják az anyját, és kést szúrnak
2297 4 | az a török, aki engemet megfogott. Idejön, hogy a kezünkre
2298 13 | valamelyik megsebezheti.~A pap megfordította a kocsiját.~- Felülsz -
2299 8 | árokba. A többi visszahőkölt.~Megfordultak, és visszaügettek.~A szabó
2300 2 | ráhörkent a papra:~- Te pap, te megfordultál! Te még utóbb beszegődsz
2301 2 | lóval az erdőbe. Ó, gyermeki meggondolatlanság! Hányszor megmondták neki,
2302 6 | Hát mért nem szóltál?~- Meggondoltam, hogy nem szólok. Ki tudja,
2303 10 | mennek már: egy kocsin.~- Jól meggyötörje! - kiáltotta vissza a papnak.~-
2304 4 | egy kis beszédem volna, ha meghallgat.~A pap letette a fakanalat,
2305 16 | behányta a földet a sírba, és meghalmozta, körülveregette az ásóval.
2306 17 | Özvegyed, árvád legyen, mielőtt meghalnál! Tanítson meg Allah háromszor
2307 2 | harcoltunk.~- Együtt is fogunk meghalni - fejezte be a pap bólogatva.~
2308 16 | született, ha így kellett meghalnia!~- Nem tudjuk, mért születünk;
2309 8 | eldurrantotta a puskáját.~Jumurdzsák meghanyatlott a lován. Lefordult, lehuppant
2310 8 | Délután három óra tájban megharsant a kürt a falu keleti bejáróján,
2311 8 | pokolravaló!~A janicsár meghökkenve nézett a mellette lovagló
2312 17 | 17~Másnap lóra ültek, és megindultak le délnek, Sziget várába.~
2313 10 | percre elhallgatott. Arcát a megirtózás kígyóvonalai vonaglották
2314 2 | sírokat is felforgatta.~- De mégiscsak Ferdinánd küzdött jobban
2315 14 | obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán
2316 14 | Odavezette lovát a vályúhoz. Megitatta.~A pap azután enni adott
2317 7 | mindent, amit a gyermek elméje megjegyzett.~- Sebhelyes arcú, barna
2318 10 | Amint a magyar vitézek megjelentek a fák között, a rabok felugráltak,
2319 9 | a legény. A többi aztán megjön magától is.~Nem beszéltek
2320 17 | vágását, s abban a pillanatban megkapta a török karját: lerántotta
2321 9 | kocsiútján, s a lovasok robogása megkeményült a köves hegyoldalon.~Gergő
2322 10 | mielőtt osztakoztak volna, megkérdezte a raboktól, hogy ki a legrégibb
2323 14 | mikor rossz hidat értek, megkiáltotta a papnak.~Éjféltájon egy
2324 2 | dolga.~S hogy ily bölcsen megkülönböztette a leveleket, elégedett arccal
2325 2 | tesznek mindent a ház körül. Megkutatnak minden bokrot, minden játszóhelyet
2326 1 | galagonyabokornak. Megbújnak, meglapulnak a bokor mögött az avarban.~
2327 14 | odaérkezett maga a lovas is.~Meglassította a lovát a csárda előtt,
2328 13 | csodálkoznak majd a hívei, ha meglátják, hogy megmenekült!~Leszállt,
2329 1 | erdő végtelen. Ha valaki meglátná őket, lenne is nemulass!
2330 2 | meg az Isten vele. Majd meglátod, milyen kis Tündér Ilona.~-
2331 1 | futottak. Végre, hogy a patakot meglátták, Gergő fűre bocsátotta a
2332 11 | jól elrejtőzködhetnek, s meglephetik a törököt.~- Nem vagyunk
2333 3 | neki a félszemű török.~- Meglesz - felelte a kocsis.~Vizet
2334 14 | keresett: fehérnemű.~Egy kendőt meglocsolt a vödörből, és derékig levetkezett.
2335 8 | már gyújtogattak.~- Jól meglocsolták a tetőket? - kérdezte Dobó.~-
2336 4 | a tűzs mellé erestenék, megmandaná a jevendőnket.~- A jövendő
2337 13 | hívei, ha meglátják, hogy megmenekült!~Leszállt, és kereket kötött.
2338 2 | meggondolatlanság! Hányszor megmondták neki, hogy a szedresen túl
2339 17 | vitték, ahol irgalmatlanul megmosták.~Török Bálint hozzá volt
2340 17 | Győjjenek - szólt Gergő -, megmutatom a kardomat.~A három fiú
2341 1 | mellette. Nagy, kék szeme megnedvesült a rémülettől.~Azonban a
2342 1 | gyerek nincsen sehol.~A török megnézi egynéhány fának a hátát,
2343 2 | Már Dobóék is segítenek. Megnéznek minden fát, minden cserjét,
2344 17 | Aztán hát egy-két év múlva megnőnek a gyerekek, rád bízom, hogy
2345 3 | pap a cigánnyal hamarosan megnyúzta az ürüt, értő kézzel aprózta
2346 1 | öltözteti a gyerekeket, megöleli és megcsókolja őket.~- Hogy
2347 12 | fölemelte az arcát.~- Mielőtt megölnél - mondotta sápadtan -, hallgasd
2348 4 | zárja a békót. Hát én azt megölöm.~- Ne tedd azt, fiam.~-
2349 10 | vassal! - kiáltotta Gáspár.~- Megölted apámat! - rikoltott rá egy
2350 2 | az első szempillantással megösmertem.~- Igaz - felelte az ember.~-
2351 7 | szólt Cecey bámulva. - Megőrültél? Hát van énnekem kincsem?~
2352 4 | dolmánya alól, hogy a pénzt megosztották. Az öv már duzzadt volt
2353 5 | Azonban ahogy a lovakat megpillantotta, megállott.~- A szürke... -
2354 1 | előttük megy, valami tíz megrakott kocsit és szekeret kísér.
2355 3 | vágy á sákács?~A te szóra megrándult a kocsisnak a szemöldöke.
2356 5 | belekapaszkodott a fiú vállába. A fiú megrántotta a kantárt, s a szürke megindult,
2357 5 | kis Éva mellette aludt. Megrázta gyöngéden, és a fülébe súgta:~-
2358 10 | legrossabb puskát is úgy megreparálom én, hogy...~- Hát nézz el
2359 5 | kést szúrnak a mellébe.~Megrezzent és fölébredt.~Éji homály
2360 13 | aztán, látod, valamelyik megsebezheti.~A pap megfordította a kocsiját.~-
2361 2 | hogy valaki előjön, és megszabadítja az ostromtól.~Azonban akik
2362 4 | megtörtént, hogy a magyar rabokat megszabadították.~- És ha nem szabadítanak
2363 17 | apródok a többi vastól is megszabadítsák.~Papagáj ezalatt feltápászkodott.~-
2364 5 | vállat vont.~- Akkor úgyis megszabadulhat, mert kiváltják.~- Mi a
2365 4 | hogyan lehetne a törököktől megszabadulni.~- Sehogyan - szólt röviden
2366 14 | kihúzta a kardját, de mielőtt megszegte volna a kenyeret, fölemelte
2367 15 | értek.~Annak sincs teteje. A megszenesedett, fekete ollófák nagy A betűket
2368 2 | nekihátrált egy L alakban megszögellő sövénynek, és a hátát abban
2369 2 | beszédében. De azért akik megszokták, értették a beszédét.~Folytatta:~-
2370 7 | fia nézi. Egyszerre csak megszólal:~- Jól eltegye, édesanyám,
2371 7 | bársonynyerget. Rázzák. Zörög. Megtalálják a csaptatót a kápán, hát
2372 10 | vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!~- A tizenkilencedik
2373 11 | felelte Dobó. - Mindegy: megtámadjuk őket.~Az országút szélesen
2374 17 | erőkülönbség: Bálint úr jól megtermett, javakorú ember; csupa izom
2375 4 | azt, fiam.~- Márpedig én megteszem, tisztelendő uram. Mikor
2376 4 | van alattunk. Már sokszor megtörtént, hogy a magyar rabokat megszabadították.~-
2377 3 | kell állaniuk.~Ahogy erre megtörülgette a szemét, a két gyerek is
2378 4 | bort. A cigány fölkelt. Megtörülte a száját a kezébe, a kezét
2379 2 | szólt Cecey a bajuszát megtörülve -, mégis derék ember az
2380 15 | fiatal paraszt derékban megtörve lógatta holt fejét a kerítésen
2381 2 | megáll, és nagyot kiált:~- Megvannak!~- No, hál' istennek! Hol
2382 13 | kereket kötött. Jókedvűen megveregette mind a két lónak a pofáját,
2383 4 | Czaribród.~- Ott engem igen megvertek.~- Miért? - kérdezték egyszerre
2384 12 | aranyból!~A pap nem felelt. Megvető pillantást vetett rája,
2385 3 | vagyok - felelte a törökökre megvetően pillantva -, de főzök is
2386 4 | Harmanli.~- Ott egy török úr megvette Dávidka Antalt.~- Musztafa-basa-Köpri.~-
2387 2 | sövénynek, és a hátát abban megvetve várta, hogy valaki előjön,
2388 5 | figyelemmel vizsgálta a tűztől megvilágított arcokat.~- Nem is úr ez -
2389 1 | beleereszkedtek térdig. Gergelynek megvizesedett a gatyácskája, hát ledobta.
2390 3 | viselt. A törökök egy Somogy megyei pusztáról ragadták magukkal.~
2391 13 | Budára. De ő csak Lakig megyen rajta, a Bakics Pál kastélyáig.
2392 16 | ahol egy kis kápolnaforma méhes állott. Annak az ajtaját
2393 12 | ülőleg. Fordíts arcommal Mekka felé. A pénzemért megteheted.~
2394 2 | bontogatta.~- Istentelen melegség van erre - dünnyögött jókedvűen. -
2395 12 | lencsét mutatott a válla és a mellbimbó között.~- Ismerem azt a
2396 5 | anyját, és kést szúrnak a mellébe.~Megrezzent és fölébredt.~
2397 8 | janicsárhoz, és a kardját a mellének szegezve kérdezi:~- Tudsz-e
2398 1 | szoknya, kis szűr, pitykés mellény, sapka, kalap, kis csizmák.
2399 12 | kívánom tőled.~- Nyúlj a mellesem alá - rebegte a török -,
2400 2 | újhitű? - kérdezte a pap.~És mellközépig érő fehér szakállát simogatta,
2401 17 | a Kata asszony szoknyája mellől.~- No, mit féltek? - mondotta
2402 3 | kocsi mellett egy széles mellű parasztlegény ballag, meg
2403 17 | híd volt, s a víz alatta mély.~- Most érünk a várba -
2404 1 | lázadásában. Azért is kapott menedéket a falu uránál, Ceceynél.~
2405 1 | után.~A szegény kis Vica menekülne mostan, de aprók a lábak,
2406 3 | valami öt percig tartó menéssel az erdőbe.~A nap eközben
2407 2 | hogy a szedresen túl ne menjen a lóval!~Összekutatták a
2408 10 | pap folytatta:~- Hát csak menjetek a vitézekkel, ameddig lehet,
2409 4 | rá a félszemű janicsár -, mennyi paprikát tettél ebbe az
2410 11 | beletelik két óra is.~- Mennyien lehetnek?~- Vannak azok
2411 13 | faluja egy nyírfaliget alatt.~Mennyire örülnek és csodálkoznak
2412 2 | Azt is tudom, üsse meg a mennykő a gazdájával együtt. Hogy
2413 10 | mondotta Dobó. - Ez a kisfiú mentett meg benneteket.~És Gergőre
2414 2 | vagytok Keresztesen, ti is mentsétek magatokat. Beszéltem őfelségével,
2415 4 | kérdezte egy fekete hajú menyecske.~Az ember vállat vont:~-
2416 1 | Hogy is találna? Az út meredek, szekérnyom nincs. Torony
2417 15 | nagy A betűket formálva meredeznek a tető araszos hamuján,
2418 6 | és mind fegyveres.~A pap meredező szemmel járt föl és alá.
2419 2 | csirke láttára eltűnt a méreg vörössége a két öreg arcáról.~-
2420 4 | volt egybeláncolva. Mindig mereven néz, mintha csudálkozna,
2421 10(9)| amelynek a magja is erősen mérgező.~
2422 17 | Csak nem nézitek tán lovagi mérkőzésnek, hogy én veletek kiállok -
2423 17 | melyiteknek van még kedve a mérkőzésre? - kurjantott a lovát ugratva
2424 17 | ha itthon leszek, megint mérkőzhettek velem.~- Nem igazság! -
2425 17 | szakállú rab. - Ma megint mérkőznék veled!~Az udvaron állók
2426 17 | felelte a rab. - Ha így nem mersz, uram, másképp meg se próbálom.~
2427 1 | meg a hajmeresztő török meséket, hogysem akármiféle édesgetésre
2428 3 | kocsin ülő rab leány. - Mesélek nektek. Sok mesét tudok.
2429 3 | leány. - Mesélek nektek. Sok mesét tudok. Hova valók vagytok,
2430 1 | elhallatszik a kiáltása minden messzeségre.~A Gergő gyerek is bőg.
2431 3 | rakjak én tüzset, nekem azs a mesterségem!~- Hallgass! - böffent rája
2432 17 | Bálint úr is értette ezt a mesterséget. A pajzsával fogta fel a
2433 17 | Vedd le a süvegedet.~A kis mezítlábas, kardos gyerek hasra feküdt
2434 4 | nem sok tyúk múlt ki miattam a világból.~- Gazdagnál
2435 5 | bizonygatta a magyar.~- És miféle kincsek azok?~- Aranykelyhek,
2436 13 | magaddal ezt a kisfiút, és mihelyest lehet, küldd át nekem Török
2437 14 | van itt? - kérdezte Móré, miközben lefordult a gőzölgő paripáról. -
2438 8 | röstelkedve. - Ez csak a minap állott közibénk. Szabólegény
2439 1 | gyerek, hol? És hol vannak mindazok az emberek, akik ebben a
2440 2 | a nagy, bozontos kutyák mindegyre szaporodtak, óvatosan nekihátrált
2441 12 | kegyelmezz meg nekem! Vedd el mindenemet, és tégy raboddá! Az eb
2442 2 | beszélgetésben, levélolvasásban mindenki megfeledkezett a kis Vicáról.
2443 10 | A bosszúállás gondolata mindenkit hóhérrá változtatott. Az
2444 10 | alázatossá lettyent a dereka.~- Mindenüvé, csókolom kezsit-lábát,
2445 3 | templomának kincsei!~Hát mondom: mindezek rabok, szegények. A lábukon
2446 1 | nélkül tér vissza?~A kis Éva mindezekre a gondolatokra nem felelt.
2447 2 | zavartalan életet kívánok mindnyájatoknak. Továbbá arról értesültem,
2448 2 | De biz inkább a német, mintsem hogy a török! - kiáltott
2449 3 | maguknak ebédet is.~- Hát mióta solgáls á kontyos uráknál?~-
2450 10 | szólt kedvetlenül a pap. - Mire való az ilyen ostobaság?~
2451 2 | magában: most már értem, mitől olyan mérges ez a két öregúr.~-
2452 4 | Corli.~- Onnan kezdve möglátjuk a tengört.~A rabok sóhajtottak.
2453 9 | holnap neked - felelte mogorván a török.~S hogy meglátta
2454 12 | ama híres jaja pasi Oglu Mohamed fia vagyok. Kaphattál volna
2455 1 | veled!~Gergő nem merte azt mondani a kisasszonynak, hogy maradjon
2456 12 | esküvel, amit csak török mondhat.~A pap összefonta a karját,
2457 2 | elbántatok avval a várral?~- Nem mondhatnám. Kemény falakból épült az.
2458 2 | és nehéz munkájuk volt, mondhatom. A csákányok szikrát hánytak
2459 10 | könyörgött Dobónak, hogy hadd mondjon jövendőt.~- A feleséged? -
2460 16 | kicsi kis kezeddel! Nem mondod többet ezt a szót: anyákám!
2461 17 | diákoskodtam német földön.~- Hát mondok valamit, papom: szedd össze
2462 12 | hallottam tegnap, mikor azt mondtad, hogy az anyád magyar nő
2463 7 | vont.~- A vasasládákat is mondták, hogy hat van.~- Ez komoly
2464 8 | még táncolunk is.~- Ezret mondtam, uram.~- Jól értettem -
2465 7 | úr kincsét elveszik.~Ezt mondva rámutatott Ceceyre.~- Az
2466 2 | leteszed a magyar nevet! - mordult vissza a pap.~- Te beállsz
2467 2 | egyet kanyarodtunk erre Móréért ezzel a négy emberemmel.
2468 5 | A fene látott ilyet! - morogta a csomóra.~Bosszúságában
2469 12 | láttam ezt a jegyet, mikor mosdottunk. Csakhogy most más a neve:
2470 3 | lóról, és korsót vettek elő. Mosogatták a kezüket, lábukat, arcukat.
2471 17 | szemű, kis sváb asszony mosolygó csodálkozással nézett rá.
2472 12 | nekitartotta heggyel a lándzsát, és mosolygott.~- Nono, Jumurdzsák! Vigyázz,
2473 8 | vannak? - kérdezte Dobó mosolyogva.~- Ezren - felelte a szabó
2474 1 | máskülönben olyan házak, mint a mostaniak. A kis falut sűrű fák lombozzák
2475 2 | legény, de csupa erő minden mozdulata. S a szeme hegyesen néző,
2476 14 | felfigyelt. Szájuk megállott a mozgásban.~- Lovas jön - vélekedett
2477 17 | javakorú ember; csupa izom és mozgékonyság. A török körülbelül ötvenéves,
2478 6 | figyel. Mi az?~A távolban mozgolódás. Összekeveredett kiáltozások.
2479 1 | a könyvben eléd jönnek, mozognak, cselekszenek és beszélnek?
2480 14 | és belépett az udvarra.~- Mubarek olszun! - kiáltotta a papnak
2481 10 | ti most itten akasztással mulatoztok, megint jöhet egy kóbor
2482 2 | szoknyájukat hedergették. Úgy mulattak, mintha valamennyi vitéz
2483 4 | paraszt -, nem sok tyúk múlt ki miattam a világból.~-
2484 16 | Gergelynek a sok szomorú munka után tetszett a könyvhordás.
2485 10 | udvarába. Ott most akad munkád bőven.~A sovány kis cigányasszony
2486 2 | örökség is - mondotta -, munkájából való szerzeménye a barátnak.
2487 2 | sziklának. Nagy és nehéz munkájuk volt, mondhatom. A csákányok
2488 4 | megvette Dávidka Antalt.~- Musztafa-basa-Köpri.~- Kőhíd van ott jókora.
2489 10 | csókolom kezsit-lábát, ahol muzsikáltatnak.~- Puskát javítani tudsz-e?~-
2490 10 | javítani tudsz-e?~- Hogyne, naccságos vitézs uram. A legrossabb
2491 16 | faluban. Azok a Balaton nádasában bujdostak. Este meg két
2492 17 | hogy az úr itthon van.~A náderdőbe értek, és egymás mellett
2493 3 | sokszorosan foltozott kék nadrág és ugyanolyan dolmány van.
2494 17 | Bosszúsan húzott egyet a nadrágja szíján, s vörös volt, mint
2495 4 | a kezébe, a kezét meg a nadrágjába, aztán így csicsergett:~-
2496 1 | van. Öten vannak még kék nadrágos, piros csizmás, fehér süveges
2497 6 | perc múlva dörömbölés a nagykapun:~- Eresszenek be! Nyissák
2498 3 | ebéd után tették asztalra nagyuraknál csemegének.~A tűz körül
2499 2 | Sásodot, de van egy falu Nagyvárad közelében...~- Hagyd abba,
2500 2 | üresen áll, és mi nemsokára Nagyváradra költözünk. Csak egy íjgyártó
2501 7 | hat éve. Összeforgattak nálam mindent. Ötvennégy forintomat
|