Part
1 1| indult kinyílásnak, mint ahogy a rózsa kinyílik, angyalom;
2 1| muzsikájukat hallgatni! Ahogy körüllengik az én virágzó
3 1| Tündérek nincsenek, mint ahogy mindenről azt mondjuk, hogy
4 1| vagyok. Az iskolám néma. Ahogy ma beléptem, kongott a lépéseimtől.
5 1| Hát egyszer, úgy mondom ahogy beszélik, abba a szobába
6 1| bihal mög mindenféle. Hát ahogy ott söpör, tisztogat, mögakad
7 1| könyvet; nézi, hogy mi az? Hát ahogy kinyiti, ott teröm hét ördög.
8 1| áttörte egy helyen a felhőt.~Ahogy odapillantunk a napfény
9 1| látták? - kiáltja lehegve, ahogy lefordul a szamaráról.~-
10 1| juhász?~- Hát - azt mondja -, ahogy a faluba érek, egyszer csak
11 1| nem nézhettem mög, mert ahogy az asszonynép széjjelröbbent,
12 1| szellemmacska lebegne el, ahogy a ragadozók szoktak: lomhán
13 1| a boldog emberrel, mint ahogy a szenvedő állat azonos
14 1| szentek között az öreget, csak ahogy a subájában ül egy fehér
15 1| nem is kell oda kiabálás. Ahogy a gazda megáll és fölemeli
16 1| arató -, hangyákat láttam, ahogy visszafelé vitték a tojásukat.~
17 1| három, négy...~A vége, ahogy sejtette:~- Százharminc.~
18 1| FESTŐ A FALUN~Ma, ahogy kilépek az utcára, látom,
19 1| sugárverésében, és pipázott. Ahogy a kis ajtón beléptünk, föl
20 1| napnyugvást a náderdőn.~Egyszer, ahogy elhallgattunk, azt mondja
21 1| hogy meg nem gazdagodtam. Ahogy megyek éjjel hazafelé, hát
22 1| miatyánkot. Olyan igaz, mint ahogy itt ülök.~- No, én is jártam
23 1| Azt mondja, próbáltam, de ahogy rávetettem a kötelet, akkor
24 1| hogy visszaszaladtak. Ott, ahogy mindez eszembe jutott, nem
25 1| cigányasszonyt látott álmában, ahogy az egy kakason lovagolt,
26 1| mozdulatlanul ült, mint ahogy a faragott kövek ülnek a
27 1| egy egész nagy országot?~Ahogy ott láttam a mozdulatlanul
28 1| azonos fájdalom-e bennök?~Ahogy a két gólya ott áll egymás
29 1| vélhetőleg a vakondok ásott, mert ahogy a kódorgó ráül, a kő meghanyatlik.
30 1| Kijön Fodor András is. Az, ahogy beletaszítja az ekét a földbe,
31 1| bátyjával. Szinte hallottam, ahogy azt mondja:~- Lássuk, no!~
32 1| hogy lármáznak odabenn. Ahogy a részegek lármáznak, mikor
33 1| üvegkancsóban állott az asztalon. Ahogy a téli nap rásütött, gránát
34 1| vagyok, minden úgy van, ahogy a tiszteletes úr mondja.
35 1| már akkor, s az unokák is. Ahogy meglátták az öreget, eléje
36 1| megalázottságot érez. De ahogy odatámasztják a zsákját
37 1| de könnyű kiegészíteni.~Ahogy ott ülnek és melegszenek
38 1| színes gondolatok - mint ahogy a lángocskák is rend nélkül
39 1| mint a tó fölött a madár.~Ahogy így a kályha langyos melegáramlatában
40 1| lám, micsoda jó szerszám! Ahogy a székre könyökölve hallgatom,
41 1| öregasszonyt temettünk el ottan. Ahogy az országútra érünk, a papom
42 1| hangja szinte létrán járt, ahogy ezeket mondta, a kövér szemét
43 1| ugyan van kendnek lelke!~Ahogy visszafordulok, látom, hogy
44 2| a könnyein át mosolyog.~Ahogy végigpillantok az iskolán,
45 2| ezzel nem lehet beszélni.~Ahogy a kapuhoz érek, visszapillantok
46 2| volt a felesége, de bizony ahogy később megtudtuk, nem a
47 2| hogy ki lenne alkalmas?~Ahogy így tűnődve sétálok haza
48 2| járok a megyegyűlésen. Hát ahogy egy kis utcán szivart veszek
49 2| kiáltsak az állatkínzóra.~Hát ahogy benézek, látom, hogy egy
50 2| a tányérra. Kedves volt, ahogy a tányérral kért az asztalnál,
51 2| kutyának, azon a hangon, ahogy a csontra szoktam hívni:~-
52 2| egyazon orvosság.~Hanem ahogy a városba érünk, mi történik?
53 2| feleli a pipáját elővéve.~És ahogy leül ő is az asztalhoz,
54 2| sok mindent lehet ítélni!~Ahogy a tálat hozza, ahogyan leteszi,
55 2| hozza, ahogyan leteszi, ahogy kínálja, a feje tartása,
56 2| nehéz dolgos élet vár rájok! Ahogy elnézem ezt a gyönge teremtést,
57 2| tagos, dologra való is, és ahogy látom őket: békességes család.~-
58 2| tudja mindenki a házban. Ahogy a leány megtessékelte minden
59 2| megfordult. Hirtelen fordult, ahogy szokott. A dugó éppen akkor
60 2| mondja ártatlankodva. - Csak ahogy megfordultam, meglökődött.~-
61 2| De nem is szegény: lám ahogy kibontja a pápaszemét és
62 2| rendelni. Hamar-törvényt, ahogy a nép mondja. Ma elfogták
63 2| és dagasztott ottan, mint ahogy az asszonyok dagasztják
64 2| uszkált egypár kis béka.~Ahogy futok a ház felé, visítást
65 2| gondoltam ijedt tűnődéssel, ahogy a gyerek szokott.~De mért
66 2| állt valakinek a szeme.~Ahogy ott visított-hörkölt az
67 2| mondotta vigasztaló hangon.~És ahogy törülgette, megcsókolta
68 2| előduzzadtak gömbölyű karjai, és ahogy akkor rám is rámpillantott,
69 2| a szép nagy Juli leányt, ahogy kifordult az ajtón. Leült
70 2| szétterpesztette a négy lábát, ahogy lógott. És az is lefelé
71 2| tapossa a gyepet.~Egyszer, ahogy visszapillant, meglátja
72 2| pipának füstölnie kell.~És ahogy így szemben ül a házzal,
73 2| Dacosan néz az asszonyra.~És ahogy ránéz, látja, hogy milyen
74 2| föl. Ott maradt azonképp, ahogy a hátára esett. A bekecse
75 2| jött meg. Csak úgy jött, ahogy a munkában volt: kurta,
76 2| alól, és hozzám bakogott. Ahogy megsimogattam, belekukucskált
77 2| szegény vén szakállas, mint ahogy minden rossz gyomrú ember
78 2| megmerevülten néznek reám. Ahogy átpillantok rajtok, látom,
79 2| Forgatja, kopog is vele, s ahogy összeütögeti, bizonyosan
80 2| hegyecskéjét a föld alól.~Ahogy künn pipázgatok a napsütésben,
81 2| üdvözlést intsek neki.~Hát ahogy kilépek az én alacsony kapumon,
82 2| sövény, félig orgona.~Hát ahogy ott állok az udvaron, egyszer
83 2| termésnek a kajszibarack. Ahogy a szomszéd kertbe pillantok,
84 2| teremtés! Mezítláb van és ahogy hajladozik, előfehérlik
85 2| igazítja meg a tanítót.~- Ahogy akarod - feleltem vállat
86 2| odaadtam volna neki.~Mert ahogy ott állt velem szemben a
87 2| engem, az emberi jácint.~Ahogy megint beszélgetünk, végigsimítom
88 2| Két karral öleltem meg, és ahogy a mellemre esett, az én
89 2| kerékvágásba igazodunk.~Hát másnap ahogy lefekszem, megint érzem
90 2| Az esticsillag húzott. Ahogy beragyogott az ablakomon,
91 2| olyan versenybirkózás, mint ahogy énbennem mindennap birkózott
92 2| most szépen visszatérek.~Ahogy ott álldogálok a kert közepén,
93 2| Az ingválláról láttam, ahogy el-elvillant a lombok között.)
94 2| orgonakerítésnél a holdfényben, mint ahogy Vénusz kiemelkedik a tenger
95 2| poharamba! Szervusz!~Hát ahogy felbukkant, nem bírtam elfordulni.
96 2| Erre nem tudott felelni. De ahogy magamhoz vontam, éreztem,
97 2| Nincs semmi bajom.~Később, ahogy ott ülünk a sírhalmon egymás
98 2| röviden és illedelmesen. De ahogy rám pillantott, a tekintete
99 2| nem kelletem magamat, mint ahogy más leányok szokták. Azt
100 2| csak bot sincs. Már láttam, ahogy fekszünk ketten a vérünkben
101 2| Persze meg akartam ölelni, ahogy szoktam. De ő maga elé tartotta
102 2| beadni a gyermekét, mint ahogy a törvény kötelezné. Hát
103 2| négyszögöl kis birtoka. És ahogy itt ülök azon familiámból
|