Part
1 1| rákiáltott a kutyájára:~- Mars!~A kutya ijedten ugrott ázott bundájával
2 1| volt Szűcs András. Juhász kutya nélkül, a szolgabíró hajdú
3 1| sincs a világon.~Hát jó kutya is volt az a Maros. Értette
4 1| intett a szemével: merre.~A kutya azonnal felpattant, s mint
5 1| pillantott a kutyájára.~A kutya helyeslőn és vidáman nézett
6 1| egyszer mondogatta:~- Ilyen kutya nincs több a világon.~Különösen
7 1| csúnya fakófekete bundás kutya. Különösen a feje volt csúnya,
8 1| rendetlenül lógott alá.~- Ilyen kutya nincs több a világon - dicsérte
9 1| dicsérte Szűcs András -, nem is kutya ez, hanem ember.~S a juhok
10 1| juhok is arra haladtak, a kutya nekiszaladt a gyereknek:
11 1| oldalba sújtotta a kutyát. A kutya visított. Szűcs Andrásnak
12 1| Mer az én kutyám olyan kutya, hogy... Meg nem ütöttem.
13 1| gyerek lehet. De ilyen kutya nem találkozik még egy.~
14 1| gyerek is meggyógyult, a kutya is. Semmi egyéb következménye
15 1| Nézd mán, Maros, arra a! A kutya mán érti. Ha olyan hosszú
16 1| lefeküdt eléje a dikóra. A kutya az ajtó elé.~El is aludt
17 1| a kutyája felugatta.~A kutya mindig ugat éjjel, különösen,
18 1| mán, a moly essen beléd!~A kutya el is távozik. A hodály
19 1| rúg feléje Szűcs András.~A kutya azonban csak lármáz.~Szűcs
20 1| nem is sündisznót ugat a kutya?~Fölkel. A szemehéját felnyomja
21 1| amerre a kutyája futott. A kutya azonban messze lefut a legelőn,
22 1| vissza az álmok örvényébe, a kutya megint ott rángatolódzik
23 1| eltángálja a kutyát, hogy a kutya visítozva farkal el a hodály
24 1| hodály felé néz már csak.~A kutya nincs.~- Ejnye - morogja -,
25 1| füttyent. Néz a hodály felé.~A kutya nem jelentkezik.~- Ejnye,
26 1| a dikó alá.~Nincs ott a kutya.~Körüljárja a hodályt, s
27 1| kutyám?~Se nyöszörgés, se kutya.~- Ejnye, ejnye...~No, keserves,
28 1| csudába veszhetett az a kutya?~Végre a falu felé is halad
29 1| megáztatta az irháját, csontját. Kutya nem ful a vízbe. Ámbátor
30 1| nem mozdul. Ha mozdul, a kutya egyszerre ráugrik. Ha ráugrik,
31 1| sündisznóval bajlódott a kutya. Álmoskodott is a búcsú
32 1| mennének, ha elaludna. A kutya sora is fájdalmasan nyugtalanítja.~
33 1| szalonnának.~Hova lehetett az a kutya?~Néz széjjel.~Néz a hodályra.~
34 1| rőzsenyalábok zugait is.~A kutya nincs.~Megint körüljárja
35 1| hodályt.~Ha akkora volna az a kutya, mint a vakondok, akkor
36 1| Hát azt ugatta úgy a kutya...~*~Jön másnap délután
37 1| bürün igyekezett által a kutya, de beleesett a vízbe.~Szűcs
38 1| veszett a szegény jó Maros kutya. Hej, dehogy volt veszett:
39 1| nézzen a gödörbe. Arra való a kutya, hogy az nézzen bele elébb.
40 1| farkát himbálva méláz. A kutya arasznyira kinyújtott nyelvvel
41 1| oldalt fordul a Burkus kutya, és csahint. Kömpe megérti
42 1| Felkönyököl és arra néz, amerre a kutya.~Hát Duli Péter az, aki
43 1| terelt maga előtt. A Burkus kutya eléje futott és összeugatta
44 1| Nem látod? No, a veszett kutya rézangyalát, majd meglátod,
45 1| legjobban kukorikolni. A kutyaugatást meg olyan híven
46 1| ért.~A gyerek olvassa:~- A kutya ugat. A macska nyávog.~-
47 1| macska nyávog.~- Melyik a kutya?~A gyerek mutatja.~- Melyik
48 1| nézd, mit tud a Laci: ezs a kutya itt, ezs meg a macska.~A
49 1| a múlt éjjel is, hogy a kutya nagyon vonyított. Ez nem
50 1| kuszált szőrű kis fekete kutya. Mikor a gazdája furulyázik,
51 1| az írás?~- Hát az igazság kutya?~Fölkelt. Nagy mérgesen
52 2| iskolába akart jönni, valami kutya belekergette a patakba,
53 2| volna neki, hogy nem magyar. Kutya erős, mokány ember volt
54 2| hogy valamelyik házban egy kutya visít.~Én az állatsírást
55 2| állat látása gyötör.~És a kutya visított, sikoltozott.~Valaki
56 2| gyalázatos!~Bottal verte.~A kutya minden ütésre felsivalkodott,
57 2| folytatja:~- Ha táncolna ez a kutya, tízannyit keresnék. Az
58 2| táncolni.~- Nem is arravaló a kutya.~Felelet helyett odalépett
59 2| rákezdte a lengyel himnuszt.~A kutya fölkelt. Elvette a gazdája
60 2| Koronába.~Így került hozzám a kutya.~Az ember aztán elbeszélte,
61 2| szóval nem bántottam. A kutya az más. A kutya nem érti
62 2| bántottam. A kutya az más. A kutya nem érti a szót, csak a
63 2| egyszer rávilágosodtam, hogy a kutya megérti az emberi beszédet
64 2| emberi beszédet is.~Veszett kutya garázdálkodott egyszer a
65 2| és újra vakkant.~- Ez a kutya érti a beszédet! - szóltam
66 2| kutyáról. Mihelyt ez a szó: kutya elhangzik, a kutya egyszerre
67 2| szó: kutya elhangzik, a kutya egyszerre hegyezi a fülét,
68 2| mondom neki is, hogy a kutya érti a beszédet.~Nem hitte.~
69 2| Nem a beszédet érti a kutya, csak a hangot.~- Hát mibe
70 2| át a szót a kutyának. A kutya nevét pedig nem szabad említeni.~(
71 2| uzsonnáztunk az udvaron, s a kutya is ott bóklászott az asztal
72 2| Mindnyájan nevettünk.~Erre a kutya megcsóválta a farkát, és
73 2| hittem, hogy megteszi a kutya. A mezei kispipámat nem
74 2| Ne - azt mondja -, nem is kutya ez, hanem ember.~(A pénzt
75 2| semmi - felelem. - Ez a kutya nemcsak a szót érti, hanem
76 2| láttatok valaha tányérat kutya szájába?~Persze ebben is
77 2| szoktam hívni:~- Hentzi!~A kutya örvendve csóválta a farkát.
78 2| tartja a tányérat.~Hát ilyen kutya volt.~Mátyás is bezzeg megbánta,
79 2| a puskát, mert a Hentzi kutya megveszett.~Nézem a kutyát.
80 2| hiszem, nem veszett ez a kutya, csak beteg.~Eléje teszek
81 2| elhagyott.~Nézte a kutyát. A kutya ugrált, mint a bolond a
82 2| Tufferfluchte! Komm her!~A kutya vissza-visszafordította
83 2| csaholás hallatszik, s egy kutya eléje rúgtat a lónak. Dühös
84 2| füllel, ragyogó szemmel ül a kutya. Persze befelé vigyáz.~Juliska
85 2| szeme közé kaffant, mint a kutya szokott kaffantani a légyre.~
86 2| következő pillanatot. Mikorra a kutya fölágaskodott, ő is állt
87 2| fölkanyarodik. Rátér a kocsiútra. A kutya el-elmaradozva illő távolban
88 2| távolban követi. Tudja a kutya, hogy ha meglátják, visszakergetik.~
89 2| Nem takarodsz-e vissza!~A kutya behúzott farkkal inal vissza
90 2| gazda haragszik, hogy a kutya eljött. Kutyának nem szabad
91 2| Megrázza feléje a botját. A kutya fölkel és megindul. A testét
92 2| az is igaz ám, hogy rossz kutya az, amelyik elhagyja a gazdáját.~
93 2| felesége házából ráfutna egy kutya. Megütné bottal. De kutya
94 2| kutya. Megütné bottal. De kutya ott sincs. Nem fut utána
95 2| lám - mondja Baracs. - A kutya nem hagyja el az embert.
96 2| embert. Gyere ide, Hattyú!~A kutya felszökik. Egy perc alatt
97 2| körül.~Baracs megsimogatja a kutya fejét. Jólesik neki, hogy
98 2| nincsen egyedül.~Azonban a kutya egyet-kettőt szimmant a
99 2| mije van a gyereknek.~A kutya nagy nyihogással táncolja
100 2| elegyedni az asszonnyal.~A kutya a farkát csóválva jár ide-oda
101 2| Erre megrázkódott, mint a kutya az eső után, és megivott
|