Part

 1  1|             Valahányszor hazatértek, mindig megújságolták az őröknek
 2  1|             füvek és virágok fölött, mindig azt gondolom: íme a vőfély.
 3  1|           gyöngyvirág illatát érzem, mindig valami csodálatos álomféle
 4  1|             senkijök a nagy világon; mindig kívül minden küszöbön, s
 5  1|             kívül minden küszöbön, s mindig csak ketten a maguk kis
 6  1|        zimankós idő nincsen, az öreg mindig eljön a gyerekkel az iskolába,
 7  1|      felhőkre nézne (mert a vak arca mindig az égbe néz), látom, hogyan
 8  1|             láttam volna!~- Mikor?~- Mindig, mikor ilyen égiháború van.~-
 9  1|              is volt.~- Nálam is van mindig.~- Az más könyv - mondja
10  1|    fölemelkedni a homály. Mert az éj mindig így jön: a földből, és fölszáll
11  1| elhallgattunk. Néztük a tüzet. A tűz mindig kedves és fenséges néznivaló.
12  1|           nyakát.~Az öregasszony meg mindig rojtos, fekete kendőben
13  1|     tízszer-hússzor. A Fercsi gyerek mindig csak azt feleli:~- Hapapap.~
14  1|             feleli:~- Hapapap.~De ez mindig új és mindig meglepő. Pál
15  1|          Hapapap.~De ez mindig új és mindig meglepő. Pál úgy véli, hogy
16  1|       bajuszán. Imre be akarta kapni mindig a fűszálat. Játszottak,
17  1|          adni a szamarát és a szamár mindig visszatér hozzá.~A Matyi
18  1|     helyeslőn és vidáman nézett reá.~Mindig meg voltak ők egymással
19  1|           kutyája felugatta.~A kutya mindig ugat éjjel, különösen, ha
20  1|  reggelizhetett.~S ahányszor megáll, mindig csak a kutyán az esze.~-
21  1|          rándul. Reggelre a kutyának mindig véres az orra. A szeme is
22  1|          csillagokat.~A csillagos ég mindig érdekes látvány. Isten erejének
23  1|             születik, annak az élete mindig felhős. Már az anyja is
24  1|           elkeserítő valami az, hogy mindig a föld alatt rejlő kincsekért
25  1|              nem akad. A mozgó ember mindig érdekes látnivaló annak,
26  1|             a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészről;
27  1|             világrészről; ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe.
28  1|          messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi szegény
29  1|         Futva jött, mert ez a gyerek mindig fut. A vászontarisznya ide-oda
30  1|              fehér szakálát. Az arca mindig az ablak felé van fordulva.
31  1|             gyerek, a Sárközi cigány mindig ott ül mellette és bámulja
32  1|          zsenijének tart. A zsebében mindig hoz egy darabka fehér kenyeret.
33  1|    parasztfiúnak lenni! A parasztfiú mindig barna kenyeret kap otthon,
34  1|             gömbölyű képű gyerek ez. Mindig zsinegek, gombok, gubacsok
35  1|              Csakolyan.~- Hiszen még mindig nem vagy tiszta!~Sírva fakad.
36  1|             Boldog mélázással gondol mindig reád! Úr lesz belőled, ő
37  1|             Hogy lép az apám, mintha mindig térdig járna a sárban! -
38  1|         iskolában; hogyan követte az mindig szántásban, vetésben; hányszor
39  1|            repedt kürt hangja, s még mindig olyan erős, hogy ha éjszaka
40  1|       tünedeztek elő, és az öreg még mindig nem tért vissza.~Az öregasszony
41  1|             úgy, hogy egész életében mindig a pogány magyarok után sóhajtozott.~
42  1|      gallyatlan kapaszkodóra jutott, mindig belevert egy szöget a fába,
43  1|            padlón, a lábaim előtt, s mindig úgy tesz, mintha aludnék.
44  1|          hangversenyek.~Így tudom én mindig hallgatni ennek a szelíd
45  1|             azzal, akivel álmainkban mindig találkozunk.~Ez az árnyék
46  1|        álomvilági fehér növényekkel! Mindig csak fehérrel fest. Ahonnan
47  1|             más szín, csak fehér. És mindig csak virágokat fest, különös
48  1|              libeg el a házam előtt.~Mindig elszomorodok, mikor ezeket
49  1|        meglehet azért, mert az sz-et mindig f-nek ejti, az r-et meg
50  1|            mindenesnek az urasághoz, mindig ott lóg ő a konyha körül,
51  1|       kenyérre cigányéknál. Kap Laci mindig.~Hát mondom, akkor délután
52  1|      emberekkel találkozol. Ilyenkor mindig azokra gondolj, akik téged
53  1|       egyszerű jó embereket. Azelőtt mindig az volt a kívánságom, hogy
54  2|             a második pad elején még mindig üres a hely.~A kis Kovács
55  2|              szófogadó. A te tanítód mindig szeret téged.~Szomorú kék
56  2|              volt az! Még a szeme is mindig kötekedésre állott.~Mért
57  2|          lövetni.~Az én kutyám, hogy mindig mellettem járt, dühösen
58  2|              szól:~- Ez a disznó dög mindig a lábunk alatt jár. Meg
59  2|              sem, sem!~s attól fogva mindig ez járta az udvaron.~Cigány
60  2|        kerülnek.~Tintát is kérencsél mindig egy nyakatörött orvosságos
61  2|            subában a templomból. Még mindig sántít az öreg. Tudna járni
62  2|               Lesütött szemmel hozza mindig a tálat. Isten csudája,
63  2|             Kadariék vásárra járnak, mindig benéznek ezután Soósékhoz,
64  2|              és csertes leány voltál mindig, mondd el nekem, hogy mit
65  2|            van, mikor Marci belódul. Mindig így szokott lenni a tanítás
66  2|             Eleven kis barna gyerek. Mindig licseg-locsog a szomszédjaival,
67  2|             kérését, mert az asszony mindig szomorú.~Mért szomorú?~Nem
68  2|           meg jóbarátom. Különben is mindig szívesen hallgatom a zsoltárokat.
69  2|          arca gömbölyű és üde piros. Mindig piros és mindig mosolyog.
70  2|           üde piros. Mindig piros és mindig mosolyog. A szeme fekete
71  2|            az udvar közepén, s abban mindig uszkált egypár kis béka.~
72  2|             s neki is, a kutyának is mindig vicsorgóra állott a képe.~-
73  2|       férfiakéra. Hej, az asszonyok! Mindig licseg-locsog a sok hegyes
74  2|            föl. Vőlegény korában ott mindig dalolásba fogott. Most nincs
75  2|          akinek az egyik bajsza vége mindig felfelé áll, a másik meg
76  2|             kórót. Szóval ennivalója mindig van. Ők maguk meg szegények
77  2|            jómódú ember lenne ez, ha mindig kapna munkát!~Szombaton
78  2|      szegények között. Vastag hangja mindig belebrúgózott az énekbe.
79  2|              pénzem nincsen és engem mindig pofoznak.~Felvégi Szabó
80  2|             Azok a bolondos gyerekek mindig meghúzzák a szakállát.)
81  2|             sötétzöld kis lugasában.~Mindig vártuk, hogy majd csak visszatér
82  2|             láttam, hogy az öreg még mindig olyan szomorú, csöndes és
83  2|            vigyázott: nekünk kellett mindig ügyelnünk, hogy a lábára
84  2|       Ahányszor kimentem az udvarra, mindig hozzám bócirkált. Meg kellett
85  2|       szenvednem kell érte. A bűnért mindig meg kell szenvedni. Isten
86  2|           nézni senkinek. A leckéjét mindig tudja az utolsó betűig,
87  2|            vigyázó felé.~A fiú - egy mindig piros kisfejű tatár -, fölkel
88  2|             kordé, mióta áll a világ mindig.~És rám nézett, mintha azt
89  2|              nem beszéltünk. Sőt, én mindig dicsérem őt, hogy az ő vármegyéjében
90  2|          mosolygott volna. A paraszt mindig boldog, ha úrféle áll vele
91  2|          ládámban. Ahányszor láttam, mindig bosszantott, hogy nem adtam
92  2|              akármilyen jókedve van, mindig józan marad.~Hajnalig ott
93  2|         időzött egy-két óra hosszát. Mindig elkísértem vissza az erdőszélig.
94  2|            Az ilyen rögtönzésekben ő mindig nagy mester volt. És hát
95  2|         fenekén.~Máskülönben a gödör mindig akkurátusan meg van ásva.