Part

1001  1|            garabonciás. Honnan jöttek ezek a felhők és hova mennek? Mi
1002  1|                  felhők és hova mennek? Mi a szél, amely nyomni tud meg
1003  1|               Puszta levegő? Föl tud kapni a levegő egy marok port a
1004  1|                    a levegő egy marok port a földről, hogy szétszórja
1005  1|                   földről, hogy szétszórja a tarlón? Ki tudja ragadni
1006  1|                   tarlón? Ki tudja ragadni a levegő az újságpapirost
1007  1|            újságpapirost az ispán kezéből? A semmi nem olvas. A szél
1008  1|                kezéből? A semmi nem olvas. A szél pedig magasra emeli
1009  1|                    senki, de hát arra való a két szeme, hogy lássa. Amit
1010  1|                    szeme, hogy lássa. Amit a tanító mond, hogy a szél
1011  1|                   Amit a tanító mond, hogy a szél nem egyéb, csak levegő,
1012  1|                    nem egyéb, csak levegő, a levegő pedig nem egyéb hydrogéniumnál
1013  1|                    ne higgyünk abban, hogy a föld színe felett lelkek
1014  1|                   lelkek kavarognak!?~Íme, a fecske is, mintha már fönt
1015  1|                  volna elég helye, csaknem a földet érinti gyors kanyar­
1016  1|                    gyors kanyar­gá­saiban. A magasság és a mélység megtelik
1017  1|                   gá­saiban. A magasság és a mélység megtelik várakozással.
1018  1|                 fekete. És íme, alácikázik a nyomott csendben egy cikcakkos
1019  1|              gonosz ördögöt és lesújtotta.~A hatalmas lövéstől megrendült
1020  1|               hatalmas lövéstől megrendült a föld a sarkában. Hol vagytok
1021  1|                 lövéstől megrendült a föld a sarkában. Hol vagytok festők,
1022  1|                 hogy vászonra vetnétek azt a képet, amint az ördög a
1023  1|                    a képet, amint az ördög a mezőn élettelenül elterülve
1024  1|                 Istennek izzó piros nyila.~A zápor zuhogva ömlött alá.
1025  1|                 esőt. Csik Imre kibontotta a szűrét, és rátakarta a feleségére.~ ~
1026  1|          kibontotta a szűrét, és rátakarta a feleségére.~ ~
1027  1|                                 ANDRÁS MEG A KUTYÁJA~Szűcs András öreglegény
1028  1|                siheder korában szállta meg a himlő és igen megragyásodott.
1029  1|                    és igen megragyásodott. A falubeli legények azzal
1030  1|                  legények azzal figurázták a lányok előtt; hogy a kutyája
1031  1|            figurázták a lányok előtt; hogy a kutyája viseli a bajuszát.~
1032  1|               előtt; hogy a kutyája viseli a bajuszát.~Mert juhász volt
1033  1|               András. Juhász kutya nélkül, a szolgabíró hajdú nélkül,
1034  1|                huszár ló nélkül nem ember. A juhászkutya pedig bőven
1035  1|             szakállal is.~- Kutyája viseli a bajuszát.~Persze aztán,
1036  1|               András balul értette.~- Hogy a moly essen beléd! - bosszankodott
1037  1|                       bosszankodott olykor a kutyájára.~De azért meg
1038  1|                   mondani -, egyebem sincs a világon.~Hát jó kutya is
1039  1|                    Hát jó kutya is volt az a Maros. Értette a gazdájának
1040  1|                   volt az a Maros. Értette a gazdájának még a szeme pillantását
1041  1|                   Értette a gazdájának még a szeme pillantását is. Ha
1042  1|                    igen előre­bocsátkoztak a juhok, vagy oldalt széledezett
1043  1|                    vagy oldalt széledezett a nyáj, Szűcs András csak
1044  1|                    nyáj, Szűcs András csak a kutyájára tekintett és csakúgy
1045  1|             félvállról:~- Nézd mán: amarra a...~S intett a szemével:
1046  1|                  mán: amarra a...~S intett a szemével: merre.~A kutya
1047  1|                  intett a szemével: merre.~A kutya azonnal felpattant,
1048  1|                  kilőtt szőrgolyó iramlott a hibásolt irányba: dühös
1049  1|                   ugatással terelte rendbe a nyájat.~- Embör vagy, Maros! -
1050  1|                   és fénylő szemmel nézett a gazdájára.~No, értették
1051  1|                 Szűcs András szomorú volt, a kutyája is lógatta a fejét.
1052  1|                 volt, a kutyája is lógatta a fejét. Ha Szűcs András vígan
1053  1|                   András vígan rikkantott, a kutyája is vígan ugrott
1054  1|                    Szűcs András éhes volt, a kutyája is a tarisznyára
1055  1|                    éhes volt, a kutyája is a tarisznyára nézett, s ennélfogva
1056  1|           szalonnázott, Maros is kapogatta a bőrkét.~Esténként meg hogy
1057  1|                  Szűcs András tüzet rakott a hodály mellett és a vacsoráját
1058  1|                 rakott a hodály mellett és a vacsoráját főzte, vacsora
1059  1|                   főzte, vacsora után mind a ketten fennmaradtak még
1060  1|                 fennmaradtak még kis ideig a tűz mellett. Szűcs András
1061  1|                  Szűcs András furulyázott, a kutyája meg hallgatta.~Szűcs
1062  1|                   másnak, csak magának meg a kutyájának. S ha egy-egy
1063  1|                    egy-egy nóta jól kijött a furulyán, Szűcs András kérdőn
1064  1|                   András kérdőn pillantott a kutyájára.~A kutya helyeslőn
1065  1|                    pillantott a kutyájára.~A kutya helyeslőn és vidáman
1066  1|             Marosnak minden tetszett, amit a gazdája művelt, Szűcs András
1067  1|                     Ilyen kutya nincs több a világon.~Különösen olyankor
1068  1|               valaki némi utálattal nézett a lompos kis csupaszőr kutyára.
1069  1|              lompos kis csupaszőr kutyára. A faluban nem volt több olyan
1070  1|                    bundás kutya. Különösen a feje volt csúnya, hogy a
1071  1|                   a feje volt csúnya, hogy a szemét szinte teljesen takarták
1072  1|                   szinte teljesen takarták a rálógó fürtök, s nagy bajusza
1073  1|                     Ilyen kutya nincs több a világon - dicsérte Szűcs
1074  1|                   kutya ez, hanem ember.~S a juhok is ilyenformán vélekedtek
1075  1|             feljebb is. Mert ha ember ment a legelőn át, akárha a nagyságos
1076  1|                  ment a legelőn át, akárha a nagyságos úr is, alig egypár
1077  1|               lépést vonultak félre, de ha a Maros lódult feléjök nagy
1078  1|                    keveredett Szűcs András a kutyája miatt: Szekeres-Szabónak
1079  1|                   miatt: Szekeres-Szabónak a fia a legelő szélén szedte
1080  1|                    Szekeres-Szabónak a fia a legelő szélén szedte a szegfűgombát,
1081  1|                 fia a legelő szélén szedte a szegfűgombát, s hogy a juhok
1082  1|              szedte a szegfűgombát, s hogy a juhok is arra haladtak,
1083  1|                    juhok is arra haladtak, a kutya nekiszaladt a gyereknek:
1084  1|              haladtak, a kutya nekiszaladt a gyereknek: úgy lármázott
1085  1|              mingyártos-mingyárt felfalná. A gyerek persze követ kapott
1086  1|                 kapott és oldalba sújtotta a kutyát. A kutya visított.
1087  1|                 oldalba sújtotta a kutyát. A kutya visított. Szűcs Andrásnak
1088  1|                  visított. Szűcs Andrásnak a fejébe futott a harag.~-
1089  1|                  Andrásnak a fejébe futott a harag.~- Ejnye, az apád
1090  1|                    az apád láncos üstökit!~A gyerek futott.~Szűcs András
1091  1|                    nem érte volna utol, de a botja utolérte: éppen fejen
1092  1|             utolérte: éppen fejen találta.~A gyerek vérben bömbölt haza.~
1093  1|                 haza.~Szekeres-Szabó fogta a gyereket azon csorgó véresen,
1094  1|                 azon csorgó véresen, vitte a község bírája elé.~A bíró
1095  1|                 vitte a község bírája elé.~A bíró küldte a kisbírót Szűcs
1096  1|                  bírája elé.~A bíró küldte a kisbírót Szűcs Andrásért.~-
1097  1|                  András: börtön lesz ennek a következése. Mer a gyerek
1098  1|                   ennek a következése. Mer a gyerek fülét letépte a bot:
1099  1|                 Mer a gyerek fülét letépte a bot: az ilyenért börtön
1100  1|               izzadt, mentegetődzött:~- Én a kutyámat soha meg nem ütöttem,
1101  1|                  egy szalma­szállal se. Ez a kölyök meg... Hát aztán,
1102  1|                    Hát aztán, ha megdöglik a kutyám?~- Lesz másik - szigorkodott
1103  1|                  Lesz másik - szigorkodott a bíró -, de ha a gyerek meghal...~-
1104  1|               szigorkodott a bíró -, de ha a gyerek meghal...~- Lesz
1105  1|                    nem találkozik még egy.~A tárgyalás aztán azzal végződött,
1106  1|                aztán azzal végződött, hogy a bíró öt korona szigorú bírságot
1107  1|                   vetett Andrásra.~- Ennyi a fájdalomdíj - mondta -,
1108  1|             Szekeres mingyárt meg is hívta a bírót a fájdalomdíj elköltésére,
1109  1|              mingyárt meg is hívta a bírót a fájdalomdíj elköltésére,
1110  1|                   Andrást is. Hát megitták a három koronát közösen mingyárt
1111  1|                    mingyárt az ítélet után a kocsmában. A gyerek is meggyógyult,
1112  1|                   ítélet után a kocsmában. A gyerek is meggyógyult, a
1113  1|                   A gyerek is meggyógyult, a kutya is. Semmi egyéb következménye
1114  1|                  lett az ügynek, csak hogy a gyereknek azóta ferdén áll
1115  1|                 gyereknek azóta ferdén áll a füle, és hogy másfelé szedi
1116  1|                füle, és hogy másfelé szedi a gombát.~Történt azonban,
1117  1|                   azonban, hogy elérkezett a szent búcsú napja és Szűcs
1118  1|                  egy napon ki szokta venni a részét a keresztényi ájtatosságokból.~
1119  1|                   ki szokta venni a részét a keresztényi ájtatosságokból.~
1120  1|        helyettesíti.~- Csak ballagj, öreg, a juhok után. Aztán ha igen
1121  1|                   ha igen szélednek, mondd a kutyának: - Nézd mán, Maros,
1122  1|                      Nézd mán, Maros, arra a! A kutya mán érti. Ha olyan
1123  1|                   Nézd mán, Maros, arra a! A kutya mán érti. Ha olyan
1124  1|                    vóna az ő lába is, mint a miénk, nem kellene neki
1125  1|                 mondanod semmit. Dehát mán a jó Isten így szabta. Este
1126  1|               szabta. Este idetereled őket a vályúhoz, aztán bemennek
1127  1|                vályúhoz, aztán bemennek ők a hodályba maguk is. A hodályt
1128  1|                    ők a hodályba maguk is. A hodályt bezárod, az ajtó
1129  1|                   Hozd be, vidd ki - ennyi a dolga. Azelőtt vályogot
1130  1|                 Szűcs András telihúzta hát a vályút vízzel, aztán megmosdott,
1131  1|                     Szűre ujjába beletette a Lelki mannát, csizmája szárába
1132  1|                   mannát, csizmája szárába a disznószúró kést, a kalapján
1133  1|                szárába a disznószúró kést, a kalapján elsimította az
1134  1|                    szép katonás lépésekkel a faluba.~A nap szépen sütött.
1135  1|               katonás lépésekkel a faluba.~A nap szépen sütött. A legelő
1136  1|               faluba.~A nap szépen sütött. A legelő csendes volt. A falu
1137  1|                     A legelő csendes volt. A falu zajos. Mucza cigány
1138  1|                   falu zajos. Mucza cigány a csendességben, Szűcs András
1139  1|           csendességben, Szűcs András bent a zajgásban valahol - a nap
1140  1|                 bent a zajgásban valahol - a nap elmúlt.~Este besötétedett.
1141  1|                 elmúlt.~Este besötétedett. A holdvilág felkelt. Éjjel
1142  1|          tizenegykor hazatért Szűcs András a holdvilágos úton. Már messziről
1143  1|                  Már messziről hallatszott a danolása:~PRIVATELeesett
1144  1|                PRIVATELeesett az pirosalma a fárúl:~El köll válni a kedves
1145  1|           pirosalma a fárúl:~El köll válni a kedves galambomtúl.~Hej
1146  1|                   nevem katonának beírták.~A lába kissé keresztbe járt.
1147  1|            árvalányhaj össze volt torzolva a kalapján. A kalapja csak
1148  1|                  volt torzolva a kalapján. A kalapja csak a fél fején
1149  1|                   kalapján. A kalapja csak a fél fején lógott, mert zsemlyényi
1150  1|             zsemlyényi daganatot is hozott a fején, de az arcán látszott,
1151  1|             lefolyásával meg van elégedve.~A kutyája már messziről eléje
1152  1|                kanyargott ugráló örömében.~A cigány is fölkelt.~- No,
1153  1|                Nincs, András.~András fogta a lámpást: meggyújtotta benne
1154  1|                lámpást: meggyújtotta benne a gyertyát. Bement a hodályba.~
1155  1|                   benne a gyertyát. Bement a hodályba.~A birkák fölemelték
1156  1|               gyertyát. Bement a hodályba.~A birkák fölemelték a fejöket
1157  1|              hodályba.~A birkák fölemelték a fejöket és bégtek, de megvolt
1158  1|                bégtek, de megvolt az, mind a százharmincegy hiánytalanul.~-
1159  1|        százharmincegy hiánytalanul.~- Ihol a dohány, Mucza - mondta András -,
1160  1|                 mán hazaballaghatsz, öreg. A jövő esztendőre megint nézz
1161  1|               reggelén.~Bereteszelte ismét a hodályt, s lefeküdt eléje
1162  1|                  hodályt, s lefeküdt eléje a dikóra. A kutya az ajtó
1163  1|                   lefeküdt eléje a dikóra. A kutya az ajtó elé.~El is
1164  1|                   is aludt nyomban.~De még a közepére se érkezett az
1165  1|                   az éjjeli nyugodalomnak, a kutyája felugatta.~A kutya
1166  1|        nyugodalomnak, a kutyája felugatta.~A kutya mindig ugat éjjel,
1167  1|            cudarság, hogy éppen ott lármáz a fülébe, mikor úgyis rövidre
1168  1|                   morogja -, hallgass mán, a moly essen beléd!~A kutya
1169  1|                   mán, a moly essen beléd!~A kutya el is távozik. A hodály
1170  1|                     A kutya el is távozik. A hodály hátulján csahol harapós
1171  1|                Szűcs András.~Bosszankodott a sündisznóra. Ha nem volt
1172  1|                 nem volt volna olyan nehéz a feje, föl is kelt volna,
1173  1|                  volna, hogy agyonüsse azt a cudar sündisznót, s alhasson
1174  1|                    S vissza-vissza szökell a dikóhoz: ugat a gazdája
1175  1|                    szökell a dikóhoz: ugat a gazdája fülébe.~- Csiba! -
1176  1|                   rúg feléje Szűcs András.~A kutya azonban csak lármáz.~
1177  1|               talán nem is sündisznót ugat a kutya?~Fölkel. A szemehéját
1178  1|           sündisznót ugat a kutya?~Fölkel. A szemehéját felnyomja az
1179  1|              felnyomja az öklével. Megnézi a reteszt.~Semmi hiba.~Fogja
1180  1|                 reteszt.~Semmi hiba.~Fogja a botját és ballag, amerre
1181  1|                   botját és ballag, amerre a kutyája futott. A kutya
1182  1|                   amerre a kutyája futott. A kutya azonban messze lefut
1183  1|                 kutya azonban messze lefut a legelőn, a falu felé.~-
1184  1|                    messze lefut a legelőn, a falu felé.~- A nyavalya
1185  1|                    legelőn, a falu felé.~- A nyavalya törje ki azt a
1186  1|                    A nyavalya törje ki azt a sündisznót - káromkodik
1187  1|               András.~Mégis hát körüljárja a hodályt, hogy nem ásta-e
1188  1|              Lefeküszik.~- Mingyán virrad, a teremtésit neki.~Alig bocsátkozik
1189  1|                 vissza az álmok örvényébe, a kutya megint ott rángatolódzik
1190  1|                   megint ott rángatolódzik a dikó előtt. Ugat, hogy szinte
1191  1|                Ugat, hogy szinte szaggatja a levegőt.~- A láncos üstökit
1192  1|              szinte szaggatja a levegőt.~- A láncos üstökit ennek a cudar
1193  1|                     A láncos üstökit ennek a cudar dögnek! - mérged rá
1194  1|                   rá Szűcs András.~S kapja a galymós botot, úgy eltángálja
1195  1|              galymós botot, úgy eltángálja a kutyát, hogy a kutya visítozva
1196  1|                  eltángálja a kutyát, hogy a kutya visítozva farkal el
1197  1|                  kutya visítozva farkal el a hodály mellé.~No, akkor
1198  1|                 szélesen, mikorra fölkelt. A juhok türelmetlenül bégtek.~
1199  1|                kézzel tolta félre mingyárt a reteszt. A juhok egymáson
1200  1|                  félre mingyárt a reteszt. A juhok egymáson tolongva
1201  1|               egymáson tolongva igyekeztek a vályúra.~Szűcs András zákányos
1202  1|                zákányos fejjel húzta nekik a vizet. Aztán maga is ivott,
1203  1|                  különösen jól meglocsolta a fején a daganatot. Nézte
1204  1|                    jól meglocsolta a fején a daganatot. Nézte a tenyerét:
1205  1|                   fején a daganatot. Nézte a tenyerét: véres-e? Nem látszott
1206  1|                elégedetten.~Aztán elővette a bugyellárisát a lajbizsebből,
1207  1|                   elővette a bugyellárisát a lajbizsebből, és megolvasta:
1208  1|                     Csak azután akasztotta a tarisznyát a nyakába, szalonnát,
1209  1|                    akasztotta a tarisznyát a nyakába, szalonnát, kenyeret
1210  1|                belé. S indult álmos fejjel a juhok után.~A harmat már
1211  1|                 álmos fejjel a juhok után.~A harmat már felszállt. A
1212  1|                    A harmat már felszállt. A juhok mohó sietséggel harapdosták
1213  1|                 augusztusi rövid fűsarjat. A legelőn csak a szokott birkaszag
1214  1|                   fűsarjat. A legelőn csak a szokott birkaszag terjengett.~
1215  1|             birkaszag terjengett.~Olyankor a legéhesebb juhok igen előzik
1216  1|               legéhesebb juhok igen előzik a többit. Maros már küldetlenül
1217  1|            haragosan szokta visszacsaholni a rendetleneket. A nyáj azonban
1218  1|            visszacsaholni a rendetleneket. A nyáj azonban elnyúlik lefelé
1219  1|              szemét és körülnéz.~Nem látja a kutyát.~Füttyent.~Tekint
1220  1|                    jobbra-balra.~Nem látja a kutyát.~Megint füttyent,
1221  1|                erősebben. Vár. Nézgelődik. A hodály felé néz már csak.~
1222  1|                  hodály felé néz már csak.~A kutya nincs.~- Ejnye - morogja -,
1223  1|                       Megint füttyent. Néz a hodály felé.~A kutya nem
1224  1|               füttyent. Néz a hodály felé.~A kutya nem jelentkezik.~-
1225  1|                  Ejnye, ejnye...~Eléje fut a nyájnak, s a botját haragosan
1226  1|                     Eléje fut a nyájnak, s a botját haragosan veti a
1227  1|                    a botját haragosan veti a rendetlenek elé. A juhok
1228  1|                    veti a rendetlenek elé. A juhok visszasürűdnek. Szűcs
1229  1|                    siető lépésekkel megyen a hodályhoz.~Néz a dikó alá.~
1230  1|                    megyen a hodályhoz.~Néz a dikó alá.~Nincs ott a kutya.~
1231  1|                  Néz a dikó alá.~Nincs ott a kutya.~Körüljárja a hodályt,
1232  1|                    ott a kutya.~Körüljárja a hodályt, s közben engesztelőn
1233  1|                 oldalt, hogy megkanyarítsa a birkákat. Mert akármennyire
1234  1|               akármennyire társas állat is a birka, elszéled a legelésben.
1235  1|                 állat is a birka, elszéled a legelésben. Ki is téved
1236  1|                    legelésben. Ki is téved a legelőről, bemegy a lucernásra,
1237  1|                  téved a legelőről, bemegy a lucernásra, még a kukoricába
1238  1|                   bemegy a lucernásra, még a kukoricába is. Kóbor cigányok
1239  1|             találkozik olyas.~Aki csak jön a falu felől, Andris mindenkinek
1240  1|                       Nem látták valamerre a kutyámat?~Senki se látta.~
1241  1|                   bőven. Enni nem eszi még a cigány se.~Hova a csudába
1242  1|                 eszi még a cigány se.~Hova a csudába veszhetett az a
1243  1|                    a csudába veszhetett az a kutya?~Végre a falu felé
1244  1|               veszhetett az a kutya?~Végre a falu felé is halad valaki:
1245  1|                 falu felé is halad valaki: a rongyszedő. Baktat lógó
1246  1|                  lógó fejjel. Hosszú boton a batyuja.~- Mózsi! Megájjék
1247  1|                 bizonyos ugyan, hogy Mózsi a neve, de nem is bizonytalan.
1248  1|                   is bizonytalan. Mert íme a zsidó fölemeli a fejét.
1249  1|                  Mert íme a zsidó fölemeli a fejét. Megáll.~- Hallja,
1250  1|               mondja.~- Hát hogy szólna be a béresgazdának: a kutyám
1251  1|                 szólna be a béresgazdának: a kutyám elveszett az éjjel,
1252  1|                    marokra való gyapjút.~- A verébfészkekben van a legtöbb -
1253  1|                      A verébfészkekben van a legtöbb - mondja a zsidó
1254  1|     verébfészkekben van a legtöbb - mondja a zsidó a hodályra intve.~
1255  1|                   legtöbb - mondja a zsidó a hodályra intve.~Szűcs András
1256  1|              ahányszor megáll, mindig csak a kutyán az esze.~- Hova mehetett?
1257  1|                Hova veszhetett? Elment tán a patakra: megáztatta az irháját,
1258  1|                    csontját. Kutya nem ful a vízbe. Ámbátor megvertem,
1259  1|             megvertem...~S csak nézegetett a távolba mindenfelé: hátha
1260  1|                   nem aludt tán el valahol a patak mellett. Ménkű azokba
1261  1|                patak mellett. Ménkű azokba a sündisznókba! Valahányszor
1262  1|                nincsen nyugovása: elugatja a sündisznót hajnalig. A sündisznó
1263  1|            elugatja a sündisznót hajnalig. A sündisznó nem mozdul. Ha
1264  1|           sündisznó nem mozdul. Ha mozdul, a kutya egyszerre ráugrik.
1265  1|             egyszerre ráugrik. Ha ráugrik, a sündisznó legott össze­rándul.
1266  1|              legott össze­rándul. Reggelre a kutyának mindig véres az
1267  1|             kutyának mindig véres az orra. A szeme is zavaros.~S eszébe
1268  1|                  is sündisznóval bajlódott a kutya. Álmoskodott is a
1269  1|                    a kutya. Álmoskodott is a búcsú napján.~No, hosszú
1270  1|                 napján.~No, hosszú volt az a délelőtt. Délben bizony
1271  1|                     hogy szunnyadjon kissé a fűzfa hűvösében, de nem
1272  1|                   de nem merte lebocsátani a fejét: a birkák világgá
1273  1|                 merte lebocsátani a fejét: a birkák világgá mennének,
1274  1|             világgá mennének, ha elaludna. A kutya sora is fájdalmasan
1275  1|                 nyugtalanítja.~Harangozzák a delet.~Szűcs András illendőképpen
1276  1|                  imádkozik. Aztán előveszi a tarisznyáját. Leteszi a
1277  1|                    a tarisznyáját. Leteszi a kalapját. Metsz a kenyérből,
1278  1|                  Leteszi a kalapját. Metsz a kenyérből, szalonnából is.
1279  1|                   szalonnából is. De nincs a kenyérnek íze, se a szalonnának.~
1280  1|                  nincs a kenyérnek íze, se a szalonnának.~Hova lehetett
1281  1|              szalonnának.~Hova lehetett az a kutya?~Néz széjjel.~Néz
1282  1|                    kutya?~Néz széjjel.~Néz a hodályra.~Visszadugja az
1283  1|                     Visszadugja az élelmet a tarisznyába, a pipa mellé.
1284  1|                  az élelmet a tarisznyába, a pipa mellé. S otthagyja
1285  1|                    pipa mellé. S otthagyja a birkáit, ballag ismét a
1286  1|                    a birkáit, ballag ismét a hodályhoz. Megint körüljárja.
1287  1|                 Megnézi az almot is kívül, a rőzsenyalábok zugait is.~
1288  1|                   rőzsenyalábok zugait is.~A kutya nincs.~Megint körüljárja
1289  1|                   nincs.~Megint körüljárja a hodályt.~Ha akkora volna
1290  1|                hodályt.~Ha akkora volna az a kutya, mint a vakondok,
1291  1|              akkora volna az a kutya, mint a vakondok, akkor is rátalált
1292  1|                 volna már annyi keresésre.~A hodály hátulján az egyik
1293  1|             palánkdeszka kijjebb áll kissé a többinél. Előbb is megállt
1294  1|                    megállt már rajta kissé a szeme, de most el se hagyja.
1295  1|                   is lép; megvonja kifelé. A deszka könnyen enged. Két
1296  1|                   könnyen enged. Két arasz a rés.~- Haj, a keserűjét!~
1297  1|                    Két arasz a rés.~- Haj, a keserűjét!~Visszaüti a deszkát,
1298  1|                     a keserűjét!~Visszaüti a deszkát, a végén lógó két
1299  1|            keserűjét!~Visszaüti a deszkát, a végén lógó két rozsdás szeget
1300  1|              rozsdás szeget is benyomintja a helyére és szinte futva
1301  1|                   szinte futva siet vissza a birkákhoz. Csorog róla a
1302  1|                   a birkákhoz. Csorog róla a verejték.~Olvassa: egy,
1303  1|                     kettő, három, négy.~De a birkákra is ráragadt már
1304  1|                   betereli őket az akolba. A vezérbirkát elkapja a botjával,
1305  1|              akolba. A vezérbirkát elkapja a botjával, és szétveti a
1306  1|                    a botjával, és szétveti a lábát az ajtóban: kilódítja
1307  1|                lábát az ajtóban: kilódítja a lába között. A többi birka
1308  1|                   kilódítja a lába között. A többi birka egyenkint utána.
1309  1|                 Egy, kettő, három, négy...~A vége, ahogy sejtette:~-
1310  1|               tudta csakhamar, hogy melyik a hiányzó: a gyulladásos szemű
1311  1|                     hogy melyik a hiányzó: a gyulladásos szemű kosbárány
1312  1|                gyulladásos szemű kosbárány a hiányzó, a zsidó szemű vénnek
1313  1|                 szemű kosbárány a hiányzó, a zsidó szemű vénnek a fia.
1314  1|              hiányzó, a zsidó szemű vénnek a fia. Harmadik báránya volt
1315  1|                   Harmadik báránya volt az a kis veres szemű.~- A guta
1316  1|                    az a kis veres szemű.~- A guta üsse meg, még csak
1317  1|                     még csak nem is keresi a fiát!~No, annál keservesebb
1318  1|                  mióta gyepen jár!~Mármost a cigány vitte-e el? vagy
1319  1|               cigány vitte-e el? vagy más?~A cigány!~De hát mégse a cigány.
1320  1|                     A cigány!~De hát mégse a cigány. Az öreg ilyen lyukon
1321  1|                  az uraság konyháján, mint a légy. Valamelyik legény
1322  1|                  legény lophatta el, míg ő a kocsmában vigadott.~- Hej,
1323  1|             kocsmában vigadott.~- Hej, azt a!...~Hát azt ugatta úgy a
1324  1|                   a!...~Hát azt ugatta úgy a kutya...~*~Jön másnap délután
1325  1|                mellette ballag Dani béres. A szekér meg van rakva búzás
1326  1|                   vonszolják.~Szűcs András a legelő szélén áll. A nyája
1327  1|                András a legelő szélén áll. A nyája elejét meg egy tizenkét
1328  1|                  éves gyerek őrzi. No lám, a kis tücsök: ma kezdte és
1329  1|                 már is juhászosan könyököl a botján.~Dani béres köszön.~
1330  1|            mögveszött? - kérdi.~S elővonja a derekáról a dohányzacskót,
1331  1|                     S elővonja a derekáról a dohányzacskót, lajbizsebből
1332  1|                       De bizony mögveszött a.~- Mögveszött?~- Hát nem
1333  1|                tudja?~- Az én kutyám?~- Az a: Maros.~- Hát mán hogy veszött
1334  1|                   Kergették. Bele is esött a bürün a vízbe. El is vitte
1335  1|           Kergették. Bele is esött a bürün a vízbe. El is vitte a víz.~
1336  1|                 bürün a vízbe. El is vitte a víz.~A béres eközben megtömte
1337  1|                  vízbe. El is vitte a víz.~A béres eközben megtömte már
1338  1|                 béres eközben megtömte már a pipáját. Rá is gyújtott.
1339  1|                  is gyújtott. Le is nyomta a parazsat. S utánalódult
1340  1|                    parazsat. S utánalódult a szekerének.~- Mék a malomba -
1341  1|            utánalódult a szekerének.~- Mék a malomba - mondta.~Szűcs
1342  1|              mintha belegyökeredzett volna a lába a földbe.~Este aztán
1343  1|              belegyökeredzett volna a lába a földbe.~Este aztán ballagott
1344  1|               földbe.~Este aztán ballagott a faluba. Tudakozódott, hogy
1345  1|                Tudakozódott, hogy ki látta a kutyáját?~Sokan látták.
1346  1|                legény. Azt is látták, hogy a bürün igyekezett által a
1347  1|                   a bürün igyekezett által a kutya, de beleesett a vízbe.~
1348  1|                által a kutya, de beleesett a vízbe.~Szűcs András még
1349  1|                  egynéhányszor elhallgatta a történetet. A fejét rázogatta.
1350  1|                  elhallgatta a történetet. A fejét rázogatta. Elment
1351  1|                    fejét rázogatta. Elment a bürüig.~Megállt ott nagybúsan,
1352  1|                    ott nagybúsan, s nézett a vízre.~Sóhajtott.~Vakargatta
1353  1|               vízre.~Sóhajtott.~Vakargatta a füle tövét.~Mert csak ő
1354  1|                 azt; hogy nem volt veszett a szegény jó Maros kutya.
1355  1|                  Hej, dehogy volt veszett: a bárányt kereste az, a veres
1356  1|             veszett: a bárányt kereste az, a veres szemű bárányt. Mármost
1357  1|              Mármost vagy azért ölte magát a vízbe, hogy nem találta
1358  1|                                      FESTŐ A FALUN~Ma, ahogy kilépek
1359  1|             kilépek az utcára, látom, hogy a gyerekek mind az alvég felé
1360  1|                    felé futnak. Megállítom a Burucz gyereket, hogy mi
1361  1|                   mi történt?~- Egy úr van a faluvégén - lihegi kipirosodottan -,
1362  1|           Csakhamar rá is akadtam.~Ott ült a libalegelőn, a fűzfák között.
1363  1|                     Ott ült a libalegelőn, a fűzfák között. Előtte egy
1364  1|                  Könczöl Pista hadonászott a botjával, hogy távol tartsa
1365  1|                botjával, hogy távol tartsa a gyerekeket. Azok persze
1366  1|                     Azok persze fölmásztak a fára; onnan lesték, hogyan
1367  1|                onnan lesték, hogyan készül a csuda? Ki hitte volna, hogy
1368  1|                    apró pálcikákkal izélik a képet. Egy hét múlva minden
1369  1|                   múlva minden gyerek fest a faluban.~A festő fiatal
1370  1|              minden gyerek fest a faluban.~A festő fiatal szőke ember
1371  1|                 látni nyáron az országban. A fején széles karimájú puha
1372  1|                széles karimájú puha kalap, a kabátja meg bársonyból való,
1373  1|                Amint figyelmeztették, hogy a tanító jön, letette az ecsetjét
1374  1|                itthon.~- Hogy vetődött ide a mi kis elrejtett falunkba?~-
1375  1|                 Járok jobbra-balra, amerre a szél hord. Tanulgatok. Még
1376  1|               talán azért beszélgethetünk.~A rétnek egy darabját festette:
1377  1|              rétnek egy darabját festette: a hidat, a nyárfát, meg egynéhány
1378  1|                darabját festette: a hidat, a nyárfát, meg egynéhány fűzfát,
1379  1|             nyárfát, meg egynéhány fűzfát, a víz mellett. Fölvette az
1380  1|               sohase járt magamféle ember. A falu tele van szebbnél szebb
1381  1|                   Isten tudja, mit értenek a modell szón. A maguk nyelvén
1382  1|                 mit értenek a modell szón. A maguk nyelvén kell azokkal
1383  1|                    leküzdötte egy hatosért a félelmét, de azt is elvitték
1384  1|                    mondták neki: ne engedd a képedet megrontani, te ostoba.
1385  1|                  fűzfák.~- Majd segítek én a bajon, csak tessék megmutatni,
1386  1|                   nem adnám egy országért. A nevét is tudom. Valami Kévési
1387  1|                    Szép hajlott agg ember. A haja csupa fehérség. Az
1388  1|                       Kevi?~- Az az, Kevi. A templom mellett lakik. A
1389  1|                   A templom mellett lakik. A kármint az orra körül kékesbe
1390  1|                  Hát csak tessék befejezni a képet. Az öreg ülni fog.~-
1391  1|                 kötelez uram, ha az öreget a pemzlimre juttatja.~Elrakta
1392  1|                pemzlimre juttatja.~Elrakta a holmiját, s mentünk egyenesen
1393  1|         sugárverésében, és pipázott. Ahogy a kis ajtón beléptünk, föl
1394  1|               különben visszafordulunk. Ez a fenyegetés jólesett neki.
1395  1|                kezét, és meg is szorította a miénket fiatalosan.~- Ez
1396  1|            fiatalosan.~- Ez az úr - mondom a festőre mutatva - olyan
1397  1|                      Olajjal?~- Igen, mint a templomban láthatta kend
1398  1|                   templomban láthatta kend a szenteket.~- No, derék.~-
1399  1|                    én már arra, itt vannak a fiaim, azokat fessék.~-
1400  1|                    kend - szólalt meg most a festő -, azért tetszik nekem.
1401  1|            kigyelmedből. Új felfogás! Csak a félszemire vak, és serlegek
1402  1|                   között ülve tűzzel zengi a hősök dicséretét.~- Micsoda? -
1403  1|                Homér nevű görögöt - mondja a festő.~- Görögöt - szörnyedzik
1404  1|               értsen félre kigyelmed, csak a kép lesz az - békítettem
1405  1|                 hogy bár csak elnémulna ez a festő egy negyedórára. Azonban
1406  1|                mindenképpen segíteni akart a rábeszélés munkájában.~-
1407  1|                   egész - mondotta -, hogy a kigyelmed fejéhez megfelelő
1408  1|                  Hallgasson, uram - mondom a festőnek -, csak én hadd
1409  1|                    csak én hadd beszéljek.~A festő erre leült nagybúsan
1410  1|                 festő erre leült nagybúsan a kútkávára, és előszedte
1411  1|                  és előszedte az ecsetjét: a rozzant pajtát kezdte festeni.~
1412  1|             rozzant pajtát kezdte festeni.~A házból már ekkor előjöttek
1413  1|                 csatában vagyunk itten. Ez a festő úr eljött messze földről,
1414  1|                eljött messze földről, hogy a mi falunkban egy pár képet
1415  1|            falunkban egy pár képet fessen. A legszebb gyereket, a legszebb
1416  1|               fessen. A legszebb gyereket, a legszebb asszonyt meg a
1417  1|                    a legszebb asszonyt meg a legszebb öregembert akarja
1418  1|                    hogy Kevi bácsit ítélte a legszebbnek az öregek között.
1419  1|                  milyen dicsőség lenne ott a külső országban, ha kifüggesztené
1420  1|                országban, ha kifüggesztené a képet, aztán azt mondaná:
1421  1|                    piros öregemberek élnek a magyar földön! No, sok dicséret
1422  1|                dicséret meg áldás szállana a Kevi bácsi fejére. Még az
1423  1|          kérleléssel az öregasszony.~- Ott a fiatalja - felelt valamivel
1424  1|                   kell, ott nem állhat meg a fiatal. Mit szólna kend
1425  1|                legénynek festenék?~- Nini, a pajtánk! - kiáltott az Imre
1426  1|                    kiáltott az Imre legény a festő mögött. A pajta csakugyan
1427  1|                Imre legény a festő mögött. A pajta csakugyan ott sárgállott
1428  1|               csakugyan ott sárgállott már a festő vásznán. Még a lombos
1429  1|                   már a festő vásznán. Még a lombos nagy diófa is ott
1430  1|                    nagy diófa is ott állt.~A kép az öregnek is tetszett.~-
1431  1|                   belőlem akármi bolondot. A tanító úr kedvéért megteszem.~
1432  1|                    megteszem.~Fölállott és a szoba felé indult.~- Add
1433  1|                   ünneplő ruhámat - mondta a feleségének.~- Nem kell
1434  1|                   kell felöltöznie - szólt a festő -, hiszen csak a fejét
1435  1|               szólt a festő -, hiszen csak a fejét festem le.~- Fejemet?
1436  1|                   meg láb nélkül?~Intettem a festőnek, hogy hallgasson.~-
1437  1|                  diktálta ezt: ha lefestik a ruháját, ha nem, mégiscsak
1438  1|                amelyben megörökítik.~Leült a karosszékbe és mozdulatlan
1439  1|                    maradt. Átengedte magát a festésnek.~Az udvaron áhítatos
1440  1|                    udvaron áhítatos csend. A festő biztos és gyors kézzel
1441  1|                  gyors kézzel kerekíti meg a vászonon a fej határ­vonalait;
1442  1|                    kerekíti meg a vászonon a fej határ­vonalait; az orrot,
1443  1|                  és bajuszt fölárnyékolja, a fejet vadgesztenyeszínű
1444  1|                  Mán kezdődik - jegyzi meg a csizmadia a kerítésen áthajolva -,
1445  1|                     jegyzi meg a csizmadia a kerítésen áthajolva -, de
1446  1|           áthajolva -, de még nem formája.~A festő csakhamar megpirosítja
1447  1|                   az arcot, és megfehéríti a hajat. A ráncok még nem
1448  1|                    és megfehéríti a hajat. A ráncok még nem látszanak:
1449  1|                    öreg Keviné összecsapja a kezét.~- Jaj nekem, ilyen
1450  1|             esztendővel; nyugodtan pipázik a karosszékben.~A néző egyre
1451  1|                    pipázik a karosszékben.~A néző egyre több és több
1452  1|                    Nem tudom, miért van ma a fekete ünnepi ruhában, de
1453  1|              ünnepi ruhában, de abban van. A többi asszonyféle ha be
1454  1|                   be is pillant, csakhamar a dolgára siet. Az az egy
1455  1|                  Az az egy ott marad: nézi a képet figyelemmel.~- Mit
1456  1|               semmit se fizetünk, csak úgy a maga mulattából festi az
1457  1|                      Meg ne billentse kend a fülit - szól a kerítésen
1458  1|              billentse kend a fülit - szól a kerítésen könyöklő csizmadia -,
1459  1|                  azt kenik.~Tartja az öreg a fülit nyugalmasan.~A csodálkozás
1460  1|                  öreg a fülit nyugalmasan.~A csodálkozás nőttön nő. Alig
1461  1|                       No, kend kétszer van a világon, Kevi bácsi - mondja
1462  1|               világon, Kevi bácsi - mondja a csizmadia.~- Ha kész lesz,
1463  1|           felakasztják kendet - jegyzi meg a bakter.~Erre már az öreget
1464  1|                  már az öreget is elhagyja a nyugodalom. Fölkél és odatotyog
1465  1|            nyugodalom. Fölkél és odatotyog a képhez. A fejét csóválja.~-
1466  1|              Fölkél és odatotyog a képhez. A fejét csóválja.~- Ilyen
1467  1|                   Még nem egészen - feleli a festő -, holnap megint eljövök.
1468  1|                megszárad és aztán jön csak a bitüm.~- Mi jön?~- Nohát
1469  1|                   bitüm.~- Mi jön?~- Nohát a szurok. Bekenem itt-ott
1470  1|              árnyékát, hogy mélyebb legyen a szeme, bátyámuram.~Az utcán
1471  1|                    Bozókiné jött mindenütt a sarkunkban.~- Lelkem, jó
1472  1|              Lelkem, jó uram - szólalt meg a hídnál.~Aztán, hogy megálltunk,
1473  1|                hogy megálltunk, összetette a két kezét:~- Szépen megkérném,
1474  1|                    lesz-e rá időm - felelt a festő -, melyik a kisleánya?~-
1475  1|                   felelt a festő -, melyik a kisleánya?~- Meghalt, lelkem,
1476  1|                     hogy annak elfulladott a szava -, szép kis kék szemű
1477  1|                dolog - mondta vállat vonva a festő -, van valami fotográfiája?~-
1478  1|                mentünk hazafelé, elmondtam a festőnek, hogy a kislány
1479  1|                 elmondtam a festőnek, hogy a kislány nemcsak az anyjának
1480  1|               anyjának volt kedves, igazán a legkedvesebb kis kék szemű
1481  1|                 kék szemű szőke leány volt a faluban. Torokgyík ragadta
1482  1|            szegénykét.~Aztán másra fordult a beszéd. A vadászatról beszéltünk.
1483  1|                    másra fordult a beszéd. A vadászatról beszéltünk.
1484  1|             beszéltünk. Nálunk az idén sok a vadkacsa. Estefelé ki is
1485  1|            vadkacsa. Estefelé ki is vittem a festőt; csónakra ültünk
1486  1|                 csónakra ültünk és lestünk a nádasban vadkacsára.~A festő
1487  1|             lestünk a nádasban vadkacsára.~A festő nem akart vadászni.
1488  1|                  festő nem akart vadászni. A nádasnak az esti képét figyelte.
1489  1|                   esti képét figyelte. Meg a napnyugvást a náderdőn.~
1490  1|                figyelte. Meg a napnyugvást a náderdőn.~Egyszer, ahogy
1491  1|                  elhallgattunk, azt mondja a festő:~- Hasonlított az
1492  1|                    festő:~- Hasonlított az a kisleány az anyjára?~- Éppen
1493  1|                Lehetséges volna?~- Hogyne: a haj szőkébb lesz, a szemei
1494  1|                Hogyne: a haj szőkébb lesz, a szemei nagyobbak és kékebbek;
1495  1|              szemei nagyobbak és kékebbek; a szemöldökét vékonyabbra
1496  1|                   arcbőr átlátszó fehér és a nyakacska vékony.~És nekiállott
1497  1|                    nekiállott másnap, hogy a holt gyermek arcképét megfesse.~
1498  1|                 tudta, hogyha ül, megkapja a leánya arcképét.~Hát hogyne
1499  1|              hogyne ült volna!~Mikor aztán a kép elkészült, a festő egy
1500  1|               Mikor aztán a kép elkészült, a festő egy nagy zöld kendőből