Part

3501  1|                   Érdeklődéssel hallgattam a madarainak, ruháinak meg
3502  1|                   madarainak, ruháinak meg a virágainak történetét. Ő
3503  1|         érdeklődéssel hallgatta, amiket én a falusi embereinkről beszélgettem.
3504  1|                   tetszett az neki, amiket a fákról, bogarakról, virágokról
3505  1|           bogarakról, virágokról tudtam. Ő a fákról nem tudott többet,
3506  1|              kopaszok és hogy tűzre valók; a bogárféléket pedig egyáltalán
3507  1|                  hogyan élnek, micsoda más a természete és a gondolkodása
3508  1|                micsoda más a természete és a gondolkodása minden teremtésnek,
3509  1|                   napon igen megharagított a szamaras Tóth Antal. Mióta
3510  1|                urasághoz, mindig ott lóg ő a konyha körül, s hol kukoricát
3511  1|                 fát aprít, hol vizet hord. A cigány Laci is befordult
3512  1|                  szükség, de annál nagyobb a szükség a kenyérre cigányéknál.
3513  1|                    annál nagyobb a szükség a kenyérre cigányéknál. Kap
3514  1|             délután ott álltunk Boriskával a tornácon és néztük a szállongó
3515  1|            Boriskával a tornácon és néztük a szállongó hópelyheket. Egyszer
3516  1|         hópelyheket. Egyszer csak kifordul a Laci gyerek a konyhából.
3517  1|                csak kifordul a Laci gyerek a konyhából. Egy nagy karaj
3518  1|                   nagy karaj kenyér feszül a tarisznyájában. Kerek és
3519  1|                    íme, könnyek is ömlenek a szeméből.~- Mi bajod, Lacikám?~
3520  1|               valamelyik cseléd megütötte.~A gyerek felemeli a fejét
3521  1|               megütötte.~A gyerek felemeli a fejét és hozzám jön. Az
3522  1|                  sírj - feleltem letörülve a zsebkendőmmel a könnyeit -,
3523  1|                  letörülve a zsebkendőmmel a könnyeit -, az a szó, amit
3524  1|             zsebkendőmmel a könnyeit -, az a szó, amit Tóth Antal mondott,
3525  1|                   is éppen akkor lépett ki a konyhából. Korpás dézsát
3526  1|                 orra alatt. Hallotta, amit a kis cigánygyereknek mondtam.
3527  1|                    Megállott. Egyet vakart a füle tövén.~- Minden délután
3528  1|                   Minden délután idejön ez a vakarcs - duhogta. - Aztán
3529  1|                 feleltem -, sebet tud adni a gyereknek! Hanem attól a
3530  1|                   a gyereknek! Hanem attól a szótól, amit erre dobál,
3531  1|                    lesz ám szennyes, hanem a kend lelke! Ha ugyan van
3532  1|        visszafordulok, látom, hogy Boriska a két tenyerébe simogatja
3533  1|                    két tenyerébe simogatja a kis cigánygyerek arcát,
3534  1|                  arca olyan halavány, mint a hó.~Néhány nap múlva elutazott.
3535  1|                 Fejér Pál ideadta nekem is a levelét, amit írt nemsokára
3536  1|                  mennyire megszerettem azt a kis falut és benne az egyszerű
3537  1|                     Azelőtt mindig az volt a kívánságom, hogy selymes
3538  1|               előneve van és címert nyomat a vizitkártyájára -, most
3539  1|                 tudnék magamnak varrni, és a kalapot is magam készíteném
3540  1|                    szegény asszony legyek?~A jövő tavasszal kedves bátyám,
3541  1|                    lemenni és ott tölteném a nyarat is. A kis cigány
3542  1|                  ott tölteném a nyarat is. A kis cigány Lacinak mellékelten
3543  2|                                            A HÓPEHELY~A föld az éjjel
3544  2|                                 A HÓPEHELY~A föld az éjjel csonttá fagyott.
3545  2|                  az éjjel csonttá fagyott. A nap is mintha fázott volna,
3546  2|                    volna, nem mert kibújni a felhők közül. Csak egy tányérforma
3547  2|                    nagy kavargó pelyhekben a szürke felhők terhe: az
3548  2|               ablaknál álltam és pipáztam. A kis kapu megkattant. A folyosón
3549  2|                     A kis kapu megkattant. A folyosón a gyerekcsizmák
3550  2|                kapu megkattant. A folyosón a gyerekcsizmák sűrűn kopogtak.~-
3551  2|       gyerekcsizmák sűrűn kopogtak.~- Esik a hó! - kiáltozták egymásnak
3552  2|             egymásnak odakünn -, kiszakadt a Jézuska dunnája!~A Barcza
3553  2|               kiszakadt a Jézuska dunnája!~A Barcza gyerek ki is nyújtotta
3554  2|              Barcza gyerek ki is nyújtotta a kezét, és elfogott egy pelyhet.
3555  2|                   pelyhet. Be akarta hozni a markában az iskolába.~Hanem
3556  2|            elcsöndesültek. Szótlanul ültek a helyökre. Piros arcok, piros
3557  2|                mindennek lehet örülni, még a hóesésnek is!~Az örömük
3558  2|                 megvidámított. Milyen bohó a gyermek! S micsoda érzékeny
3559  2|                gyermek! S micsoda érzékeny a lelke minden változás iránt!
3560  2|                  csekélységre megperdülnek a kerekei. Nekik merőben más
3561  2|                 kerekei. Nekik merőben más a világuk, mint a miénk. A
3562  2|                merőben más a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink
3563  2|                   a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink nekik semmiségek,
3564  2|              nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik. A gyermek
3565  2|                 azok nekik a nagy valamik. A gyermek kacag olyanokon,
3566  2|                   sír olyanokon, amiken mi a homlokunkat se ráncoljuk.
3567  2|                    nevet rajta. És sír, ha a tolla elgörbül, ha csúfolják,
3568  2|                  kellemesen hat rá - akkor a könnyein át mosolyog.~Ahogy
3569  2|                    az iskolán, látom, hogy a második pad elején még mindig
3570  2|                 pad elején még mindig üres a hely.~A kis Kovács Rozi
3571  2|                    még mindig üres a hely.~A kis Kovács Rozi ülne ottan,
3572  2|                    Kovács Rozi ülne ottan, a részeges Alsó-Kovács leánykája.
3573  2|                szemű fehér egér. Ő az első a padban. Abban a padban ő
3574  2|                    az első a padban. Abban a padban ő vizsgálja meg minden
3575  2|                 hogy tiszta-e minden­kinek a keze, nincs-e pehely valakinek
3576  2|                   nincs-e pehely valakinek a haján, és hogy megírta-e
3577  2|                  megírta-e mindenki otthon a feladatot? Hát ez nagy tisztesség.
3578  2|                    Hát ez nagy tisztesség. A minap egy délután új szomszédot
3579  2|              délután új szomszédot kapott. A fülébe sugdosott és nevetgélt
3580  2|                    Meg kellett szólítanom.~A megszólítás nem ritka ügy
3581  2|           szólítsam aznap! - ezt is tudják a gyerekek. Hanem biz, az
3582  2|                    Rozimat annyira izgatta a kedves új szomszéd, hogy
3583  2|                     Azt mondtam neki, hogy a tanítás után maradjon az
3584  2|               maradjon az iskolában.~Akkor a mosolygó kék szemek aggódó
3585  2|                    Tanítás után kikísértem a kapun a gyerekeket. Egyét
3586  2|                    után kikísértem a kapun a gyerekeket. Egyét sétáltam
3587  2|                udvaron. Aztán visszatértem a fogolyhoz:~Ült a helyén
3588  2|              visszatértem a fogolyhoz:~Ült a helyén a második padban
3589  2|                    fogolyhoz:~Ült a helyén a második padban az első helyen
3590  2|               Megállt előttem és lesütötte a szemét.~Nem szólok azonnal.
3591  2|             azonnal. Jobban beszél énnálam a saját szíve.~Oh, mert az
3592  2|                 teremtésnek is éppen olyan a szíve, mint a bársonyba
3593  2|                  éppen olyan a szíve, mint a bársonyba öltözött grófleánykáé.
3594  2|           bársonyba öltözött grófleánykáé. A gyermekarc meg a gyermekszív.
3595  2|             grófleánykáé. A gyermekarc meg a gyermekszív. Ezt a teremtő
3596  2|          gyermekarc meg a gyermekszív. Ezt a teremtő egyenlően porciózta
3597  2|                 Milyen finom az arca ennek a kis parasztgyermeknek! Milyen
3598  2|                    Milyen nagy, tiszta kék a szeme! Milyen finom vonalú
3599  2|          orrocskája! Milyen hullámos rajzú a kis piros ajaka! S milyen
3600  2|                milyen vele született bájos a fejének minden mozdulata!
3601  2|               születik, gyönyörűsége volna a szalonoknak.~De haj, az
3602  2|                  emberi lélek is úgy száll a földre, mint a hópehely!
3603  2|                   úgy száll a földre, mint a hópehely! A kegyetlen véletlenség
3604  2|                   földre, mint a hópehely! A kegyetlen véletlenség ideejtette
3605  2|                  véletlenség ideejtette őt a részeges Alsó-Kovács hajlékába.
3606  2|            részeges Alsó-Kovács hajlékába. A ruhája csak az, ami a nyáron
3607  2|           hajlékába. A ruhája csak az, ami a nyáron volt: vörös-babos
3608  2|                    soha. Nem is lesz soha. A havon is mezítláb fog futni,
3609  2|               szigorúnak kell lennem, mert a csöndesség az első törvény
3610  2|                  iskolában.~- Mit fogadtál a minap ezen a helyen?~Áll
3611  2|                  Mit fogadtál a minap ezen a helyen?~Áll előttem némán,
3612  2|                   Megérdemled-e, hogy azon a helyen ülj?~- Nem - suttogja
3613  2|             változás. Én ám tudom, hogy ez a szó úgy szíven csapta őt,
3614  2|                   ajtón, föl is emeli künn a kis rongyos kék vászon kötényt
3615  2|                 rongyos kék vászon kötényt a szeméhez.~Másnap nem jött
3616  2|               elküldtem az anyjához, azzal a hírrel tért vissza, hogy
3617  2|                   hírrel tért vissza, hogy a leánykát reggel, mikor iskolába
3618  2|                  valami kutya belekergette a patakba, s hogy mikorra
3619  2|                    s hogy mikorra hazaért, a ruha zörgősre fagyott a
3620  2|                    a ruha zörgősre fagyott a testén.~Hát mondom, így
3621  2|                 mondom, így eszembe jutott a kis Kovács Rozi. És nézem
3622  2|              Kovács Rozi. És nézem eközben a havazást. Nem telik belé
3623  2|                  belé negyedóra, már fehér a föld. A virágkórók bundába
3624  2|               negyedóra, már fehér a föld. A virágkórók bundába öltözték.
3625  2|               virágkórók bundába öltözték. A háztetők fehér paplannal
3626  2|                paplannal vannak letakarva. A szilvafák olyanok, mint
3627  2|              virágoznak.~*~Amióta beteg az a leányka, mindennap elküldök
3628  2|                gyereket, hogy kérdezze meg a nevemben: hogyan van?~Ma
3629  2|            nevemben: hogyan van?~Ma délben a Gál gyerek volt ott. Azzal
3630  2|                 Gál gyerek volt ott. Azzal a hírrel tért vissza, hogy
3631  2|                   hírrel tért vissza, hogy a Rozika már nem tud szólni
3632  2|                   nem tud szólni se.~Fogom a kalapomat, botomat. Megyek
3633  2|              kalapomat, botomat. Megyek át a patakon, a falu alsó részén.
3634  2|              botomat. Megyek át a patakon, a falu alsó részén. Az úton
3635  2|                   Ott támogatja fél vállal a keresztet. A sapkája a hóban,
3636  2|                    fél vállal a keresztet. A sapkája a hóban, a ködmene
3637  2|              vállal a keresztet. A sapkája a hóban, a ködmene nyitva;
3638  2|              keresztet. A sapkája a hóban, a ködmene nyitva; kilátszik
3639  2|                  ködmene nyitva; kilátszik a meztelen melle az inge alól.~-
3640  2|                  vagyok!~- Hiszen alig áll a lábán, szerencsétlen!~-
3641  2|                  igaz, mer állok! - mondja a mutatóujját fölemelve.~-
3642  2|                      Nem tudja, hogy beteg a leánya?~- Azt is tudom! -
3643  2|                     Azt is tudom! - mondja a fejével bután bólintva. -
3644  2|              bólintva. - Majd meggyógyítja a jaó Isten!~No, ezzel nem
3645  2|                  nem lehet beszélni.~Ahogy a kapuhoz érek, visszapillantok
3646  2|                   már akkor négykézláb áll a hóban. Bizonyosan a süvegét
3647  2|                    áll a hóban. Bizonyosan a süvegét akarja fölvenni.~
3648  2|                   süvegét akarja fölvenni.~A leányka ott fekszik az ablaknál.
3649  2|                betakarva.~Hanyatt fekszik.~A két keze a dunyhán. A szeme
3650  2|                Hanyatt fekszik.~A két keze a dunyhán. A szeme bezárva.~
3651  2|             fekszik.~A két keze a dunyhán. A szeme bezárva.~Fekszik mozdulatlanul.~
3652  2|                   asszony bólint:~- Ébren.~A hangomra a leányka fölnyitja
3653  2|                bólint:~- Ébren.~A hangomra a leányka fölnyitja a szemét.
3654  2|               hangomra a leányka fölnyitja a szemét. Mind a két kezét
3655  2|                   fölnyitja a szemét. Mind a két kezét fölemelve nyújtja
3656  2|                   Én aztán összefogom mind a két kezét és belesimogatom
3657  2|                 két kezét és belesimogatom a tenyerembe.~- Rozika - mondom -,
3658  2|                  ha meggyógyulsz.~Istenem, a te sok szomorúságod közt
3659  2|                    szomorúságod közt nincs a világon semmi se szomorúbb,
3660  2|                   semmi se szomorúbb, mint a beteg gyermek arca!~- Látod,
3661  2|             eljösz-e te is? Meglátogatod-e a tanítódat?~A szeme behunyásával
3662  2|                Meglátogatod-e a tanítódat?~A szeme behunyásával jelzi,
3663  2|          behunyásával jelzi, hogy eljön.~- A helyeden nem ül ám senki.
3664  2|               Csöndes leszel és szófogadó. A te tanítód mindig szeret
3665  2|                reám.~*~Az asszony kikísért a kapuig.~- Ne keseregjen -
3666  2|                Egyetlen gyermekem - rebegi a szemét a kötényével törülve. -
3667  2|                gyermekem - rebegi a szemét a kötényével törülve. - Az
3668  2|                törülve. - Az ember most is a kocsmában van.~- Már jön
3669  2|                  gyújtok meg, ha meghal ez a kis teremtés? Elitta az
3670  2|                  teremtés? Elitta az ember a nyáron a szentölt gyertyát,
3671  2|                   Elitta az ember a nyáron a szentölt gyertyát, mind
3672  2|                    szentölt gyertyát, mind a kettőt.~*~Estefelé diktálásra
3673  2|                  Estefelé diktálásra írtak a gyerekek, mikor az ablakom
3674  2|              ablakom alatt nagy lépésekkel a bakter ment el. A fején
3675  2|               lépésekkel a bakter ment el. A fején fekete báránybőr süveg,
3676  2|                    fekete báránybőr süveg, a szájában füstölgő pipa.
3677  2|               szájában füstölgő pipa. Ment a templom felé.~Nem tudtam
3678  2|                     hogy diktáljon tovább. A gyerek fölkelt, és egyik
3679  2|                  fölkelt, és egyik kezében a könyvet tartva, másik kezével
3680  2|                    kezével szokása szerint a tarisznyaszíjat fogdosva
3681  2|          tarisznyaszíjat fogdosva diktálta a szavakat.~Egyszer aztán
3682  2|                   Egyszer aztán megcsendül a lélekharang.~Imre elhallgat.~
3683  2|                   ÁLLAT~Hajtóvadászat volt a szomszédban. Egy vadász
3684  2|                   oldalba lőtte véletlenül a másiknak a kutyáját. Azokban
3685  2|                lőtte véletlenül a másiknak a kutyáját. Azokban a napokban
3686  2|               másiknak a kutyáját. Azokban a napokban gyakran beszéltünk
3687  2|                napokban gyakran beszéltünk a kutyákról.~Egy délután Dobay
3688  2|                   ült nálunk - keresztapja a mi földesurunknak -, maga
3689  2|                  szűrszabó telepedett azon a télen a falunkba. Nem éppen
3690  2|                    telepedett azon a télen a falunkba. Nem éppen fiatal,
3691  2|                 fiatal, bajusztalan ember. A vezeték­nevét bizony már
3692  2|                  mokány ember volt az! Még a szeme is mindig kötekedésre
3693  2|              állott.~Mért telepedett éppen a mi falunkba? - már nem tudom.
3694  2|                       már nem tudom. Talán a felesége miatt, hogy a feleségét
3695  2|               Talán a felesége miatt, hogy a feleségét nem merte hazavinni.
3696  2|              hazavinni. Szép teremtés volt a felesége, de bizony ahogy
3697  2|                ahogy később megtudtuk, nem a liliomos kertbül szerezte.
3698  2|                  arra számított, hogy nagy a falu, sok szűr kell bele.
3699  2|                szűr kell bele. Nem ösmerte a parasztnak a természetét,
3700  2|                   Nem ösmerte a parasztnak a természetét, hogy szűrt
3701  2|                Mátyásnak el kellett vinnie a kész szűrt a vásárba. Ott
3702  2|                kellett vinnie a kész szűrt a vásárba. Ott vette meg tőle
3703  2|                vásárba. Ott vette meg tőle a tulajdon szomszédja is.~
3704  2|                  aratás ideje. Fölállítjuk a gépet. Mindenre van ember,
3705  2|               ember, csak etető nincs még. A gépész azt mondja, hogy
3706  2|            etetőnek erős, ügyes ember kell a gépre.~Gondolkodom, hogy
3707  2|                   így tűnődve sétálok haza a kertek alján a legelőn át,
3708  2|                sétálok haza a kertek alján a legelőn át, látom, hogy
3709  2|                    No, nem lehet más, csak a Mátyás felesége.~Megszólítom:~-
3710  2|                 napot, galambom! Maga ugye a Mátyásné?~Fölemeli az arcát.
3711  2|              sincsen. Ha gomba nem teremne a réten, meleget se főzhetnénk.
3712  2|                   se főzhetnénk. Maga ugye a tekintetes úr?...~A kertek
3713  2|                   ugye a tekintetes úr?...~A kertek felől erős kiáltás
3714  2|                  velem.~- Féltékeny?~- Az, a bolond.~- És most magát
3715  2|                 velem beszélt?~- Engem?~Az a hang, amellyel ezt a szót
3716  2|                    Az a hang, amellyel ezt a szót mondta, meggyőzött
3717  2|                     meggyőzött arról, hogy a szűrszabó nem veri a feleségét.~-
3718  2|                  hogy a szűrszabó nem veri a feleségét.~- Gyerünk - mondottam -,
3719  2|               ember ott pipázott ingujjban a kert sarkán, és úgy nézett
3720  2|                    és úgy nézett rám, mint a dühös bika.~- Mátyás - mondom
3721  2|                erős és ügyes ember kellene a gépre, etetőnek. Magára
3722  2|          asszonynak is adjak valami munkát a gép mellett.~A következő
3723  2|               valami munkát a gép mellett.~A következő napon már ott
3724  2|               következő napon már ott állt a gép tetején az ember, s
3725  2|                   ember, s buzgón eregette a megoldozott gabonakévéket
3726  2|                  megoldozott gabonakévéket a dobba. Az asszonnyal zsákokat
3727  2|               foltoztattam.~Nem kerülte ki a figyelmemet, hogy Mátyás
3728  2|                   Mátyás gyakran rápillant a feleségére a gép tetejéről.~
3729  2|             gyakran rápillant a feleségére a gép tetejéről.~Egyszer a
3730  2|                   a gép tetejéről.~Egyszer a szomszéd tanyáról átjön
3731  2|                    az ispán. Feltűnik neki a menyecske. Míg én az asztagok
3732  2|                  odasomfordál és pödörgeti a bajuszát - beszédbe elegyedik
3733  2|                váltottak még, hallom, hogy a gép nagyot duhan: eltorkollik.
3734  2|          zűrzavaros kiabálás, szaladgálás. A gépész megállítja a gépet.
3735  2|           szaladgálás. A gépész megállítja a gépet. A nagy szíjat ledobják.~
3736  2|                 gépész megállítja a gépet. A nagy szíjat ledobják.~Hát
3737  2|                történt, hogy Mátyásnak nem a munkáján volt a szeme, hanem
3738  2|              Mátyásnak nem a munkáján volt a szeme, hanem a feleségén.
3739  2|               munkáján volt a szeme, hanem a feleségén. Oldatlan kévét
3740  2|           feleségén. Oldatlan kévét dobott a dobba. A gép elfulladt.
3741  2|             Oldatlan kévét dobott a dobba. A gép elfulladt. Mátyás hirtelen
3742  2|                 elfulladt. Mátyás hirtelen a lábával akarta lenyomintani.
3743  2|               lenyomintani. Hát le is ment a kéve, de lement a lába is.~
3744  2|                  is ment a kéve, de lement a lába is.~Már az ősz elején
3745  2|          Gondolkoztam: mitévő legyek vele?~A maga hibájából nyomorodott
3746  2|         Akármennyit adok, kevesellni fogja a lábáért.~Eltartsam holtig?~
3747  2|                   az ilyen féltékeny ember a háznál: nem lehet tudni,
3748  2|             muzsikál, az asszony meg szedi a pénzt.~Érdeklődéssel hallgatott.
3749  2|                   említésére komorodott el a szeme.~- Az asszony? - mondotta
3750  2|                   volt velem, míg bevittek a kórházba. Aztán egypárszor
3751  2|                 kórházba. Aztán egypárszor a kapusnál kérdezős­ködött,
3752  2|                ködött, hogy meghaltam-e?~S a levegőbe intett, mint mikor
3753  2|             eladott, míg beteg voltam, még a tajtékpipámat is!~Tíz nap
3754  2|                     Tíz nap múlva ott volt a faduda. Úgy szólt, mint
3755  2|                 orgona és cifra volt, mint a görög oltár. Valami hat
3756  2|                    nóta volt benne, köztük a lengyel himnusz is. Mátyás
3757  2|                  esztendő múlva bent járok a megyegyűlésen. Hát ahogy
3758  2|                   kis utcán szivart veszek a trafikban, hallom, hogy
3759  2|                  az állatsírást nem bírom. A szenvedő ember csak részvétet
3760  2|                csak részvétet kelt bennem; a szenvedő állat látása gyötör.~
3761  2|                    állat látása gyötör.~És a kutya visított, sikoltozott.~
3762  2|                   de nem szakadt vége. Már a szivart is kifizettem, az
3763  2|                   az állat egyre üvöltött. A szemben-szomszédos deszkakerítéses
3764  2|          deszkakerítéses kis házban verték a kutyát. Nem állhat­tam meg,
3765  2|                katonaruhás koldusféle veri a kutyát.~- Ne, disznó! Ne,
3766  2|                  gyalázatos!~Bottal verte.~A kutya minden ütésre felsivalkodott,
3767  2|          félreugrott, de megint visszatért a gazdája lábához. Az meg
3768  2|                   Hé, atyafi! - kiáltom be a kerítésen.~Az ember fölemeli
3769  2|               kerítésen.~Az ember fölemeli a fejét. Az arca ki van vörösödve.
3770  2|                   is megismer engem. Kapja a sapkáját és alázatosan köszön.~-
3771  2|                  köszön.~- Mért bántja azt a szegény kutyát?~- Nem bántom,
3772  2|              keservesen?~- Táncra tanítom, a menkü üsse meg, de nem akar.~
3773  2|                    akar.~Akkor látom, hogy a faduda is ott áll az udvar
3774  2|                folytatja:~- Ha táncolna ez a kutya, tízannyit keresnék.
3775  2|                táncolni.~- Nem is arravaló a kutya.~Felelet helyett odalépett
3776  2|                  Felelet helyett odalépett a fadudához és bizonyára az
3777  2|                  én tiszteletemre rákezdte a lengyel himnuszt.~A kutya
3778  2|               rákezdte a lengyel himnuszt.~A kutya fölkelt. Elvette a
3779  2|                   A kutya fölkelt. Elvette a gazdája kezéből a sapkát.
3780  2|                  Elvette a gazdája kezéből a sapkát. Megfogta az árnyékbőrnél.
3781  2|                      mennyiért adná el ezt a kutyát?~Mosolygott. Gondolkodott.~-
3782  2|        Gondolkodott.~- Öt pengőért odaadom a tekintetes úrnak.~- Hát
3783  2|                   Hát jó, hozza el délután a Koronába.~Így került hozzám
3784  2|                Koronába.~Így került hozzám a kutya.~Az ember aztán elbeszélte,
3785  2|               ember aztán elbeszélte, hogy a fadudával már száz forintot
3786  2|                 száz forintot szerzett, de a feleségével ismét összetalálkozott,
3787  2|                    is úgy bánt, mint evvel a kutyával.~- Nem én, uram.
3788  2|                rossz szóval nem bántottam. A kutya az más. A kutya nem
3789  2|                 bántottam. A kutya az más. A kutya nem érti a szót, csak
3790  2|                   az más. A kutya nem érti a szót, csak a botot.~De nem
3791  2|                kutya nem érti a szót, csak a botot.~De nem volt igaz
3792  2|                    botot.~De nem volt igaz a Mátyás véleménye! Én egyszer
3793  2|               egyszer rávilágosodtam, hogy a kutya megérti az emberi
3794  2|               kutya garázdálkodott egyszer a faluban, s hogy az állatorvos
3795  2|                   az állatorvosra mereszti a szemét és újra vakkant.~-
3796  2|               szemét és újra vakkant.~- Ez a kutya érti a beszédet! -
3797  2|                 vakkant.~- Ez a kutya érti a beszédet! - szóltam meglepődve.~-
3798  2|                bizonyosan macska futott át a háztetőn.~No, ez annyiban
3799  2|                 fogva gyakran próbálgattam a kutyát. Nem mondom, hogy
3800  2|                   Nem mondom, hogy mindazt a százezer szót megérti, ami
3801  2|                 százezer szót megérti, ami a szótárban van, de a köznapi
3802  2|                    ami a szótárban van, de a köznapi élet kifejezéseit
3803  2|             Próbálja meg akárki, beszéljen a kutyáról. Mihelyt ez a szó:
3804  2|           beszéljen a kutyáról. Mihelyt ez a szó: kutya elhangzik, a
3805  2|                    a szó: kutya elhangzik, a kutya egyszerre hegyezi
3806  2|                    kutya egyszerre hegyezi a fülét, s odafigyel.~Sokáig
3807  2|                 nekem senki.~Egyszer, hogy a tanfelügyelő nálunk járt,
3808  2|                 járt, mondom neki is, hogy a kutya érti a beszédet.~Nem
3809  2|                 neki is, hogy a kutya érti a beszédet.~Nem hitte.~Azt
3810  2|                   hitte.~Azt mondja:~- Nem a beszédet érti a kutya, csak
3811  2|              mondja:~- Nem a beszédet érti a kutya, csak a hangot.~-
3812  2|                beszédet érti a kutya, csak a hangot.~- Hát mibe fogad,
3813  2|                       Hát mibe fogad, hogy a beszédet érti?~- Tíz forintba.~-
3814  2|                     hogy amit mondani akar a kutyának, azt nekem mondja
3815  2|               mondja halkan, és én adom át a szót a kutyának. A kutya
3816  2|               halkan, és én adom át a szót a kutyának. A kutya nevét
3817  2|                 adom át a szót a kutyának. A kutya nevét pedig nem szabad
3818  2|                      Hentzinek neveztem el a kutyámat.)~Éppen kint uzsonnáztunk
3819  2|                 uzsonnáztunk az udvaron, s a kutya is ott bóklászott
3820  2|                   megjegyzést mondani erre a kutyára.~A tanfelügyelő
3821  2|                    mondani erre a kutyára.~A tanfelügyelő hátradől a
3822  2|                    A tanfelügyelő hátradől a széken, és fél szemmel a
3823  2|                   a széken, és fél szemmel a kutyára néz. Így szól:~-
3824  2|                kutyára néz. Így szól:~- Ez a disznó dög mindig a lábunk
3825  2|                     Ez a disznó dög mindig a lábunk alatt jár. Meg kellene
3826  2|               korbácsolni!~Hentzi fölemeli a fejét; a tanfelügyelőre
3827  2|                   Hentzi fölemeli a fejét; a tanfelügyelőre néz. A farkát
3828  2|               fejét; a tanfelügyelőre néz. A farkát a lába közé húzza.
3829  2|               tanfelügyelőre néz. A farkát a lába közé húzza. Elsompolyog.
3830  2|            lépésnyire, és néz hol rám, hol a tanfelügyelőre.~Valami öten
3831  2|                 Mindnyájan nevettünk.~Erre a kutya megcsóválta a farkát,
3832  2|                   Erre a kutya megcsóválta a farkát, és visszajön hozzánk.~-
3833  2|                  hozzánk.~- Eredj, hozd ki a pipámat - mondom neki.~S
3834  2|                      mondom neki.~S kérdem a tanfelügyelőtől: melyiket
3835  2|          tanfelügyelőtől: melyiket akarja: a cseréppipát, a csibukot,
3836  2|            melyiket akarja: a cseréppipát, a csibukot, vagy a tajtékpipát?~-
3837  2|              cseréppipát, a csibukot, vagy a tajtékpipát?~- A csibukot -
3838  2|            csibukot, vagy a tajtékpipát?~- A csibukot - feleli a tanfelügyelő.~
3839  2|         tajtékpipát?~- A csibukot - feleli a tanfelügyelő.~No, ezt magam
3840  2|                   se hittem, hogy megteszi a kutya. A mezei kispipámat
3841  2|                     hogy megteszi a kutya. A mezei kispipámat nem egyszer
3842  2|                egyszer kihozattam vele, de a csibukot kelletlenül vette
3843  2|                 csibukot kelletlenül vette a szájába. Nem szerette-e
3844  2|                    szájába. Nem szerette-e a meggyfaszagot, vagy hogy
3845  2|                    vagy hogy már régi volt a szár és nem a meggyfaszagot
3846  2|                    régi volt a szár és nem a meggyfaszagot érezte rajta? -
3847  2|               vigyázz!~Hentzinek ragyogott a szeme, mint a gyémánt.~-
3848  2|                    ragyogott a szeme, mint a gyémánt.~- Hozd ki a pipámat:
3849  2|                  mint a gyémánt.~- Hozd ki a pipámat: a csibukot.~Hentzi
3850  2|              gyémánt.~- Hozd ki a pipámat: a csibukot.~Hentzi ugrott,
3851  2|              csibukot.~Hentzi ugrott, mint a villám. A következő percben
3852  2|              Hentzi ugrott, mint a villám. A következő percben láttuk:
3853  2|                hogyan vergődik az ajtóban. A pipaszár persze keresztben
3854  2|            pipaszár persze keresztben állt a szájában, s le is ütötte
3855  2|                   szájában, s le is ütötte a borostyánszopókát a csibukom
3856  2|                 ütötte a borostyánszopókát a csibukom száráról, de azért
3857  2|                száráról, de azért kihozta.~A tanfelügyelő erre szótlanul
3858  2|        tanfelügyelő erre szótlanul kivette a bugyellárisát, és fizetett.~-
3859  2|                    kutya ez, hanem ember.~(A pénzt az iskolának ajándékoztam.)~-
3860  2|                  még semmi - felelem. - Ez a kutya nemcsak a szót érti,
3861  2|              felelem. - Ez a kutya nemcsak a szót érti, hanem kitalálja
3862  2|                 szót érti, hanem kitalálja a gondolatot is. Mondjuk például,
3863  2|                  is volt egy kis hamisság. A kutyának külön tányérja
3864  2|                   Könnyű volt átszoktatnom a tányérra. Kedves volt, ahogy
3865  2|               tányérra. Kedves volt, ahogy a tányérral kért az asztalnál,
3866  2|             asztalnál, s mink belevetettük a csontot.~No hát ezt már
3867  2|                   és faragcsálom. Leszólok a kutyának, azon a hangon,
3868  2|                  Leszólok a kutyának, azon a hangon, ahogy a csontra
3869  2|             kutyának, azon a hangon, ahogy a csontra szoktam hívni:~-
3870  2|                   szoktam hívni:~- Hentzi!~A kutya örvendve csóválta
3871  2|                    kutya örvendve csóválta a farkát. Véli, hogy a földre
3872  2|              csóválta a farkát. Véli, hogy a földre vetem a csontot.~
3873  2|                  Véli, hogy a földre vetem a csontot.~De én a fejemet
3874  2|              földre vetem a csontot.~De én a fejemet rázom:~- Hozd ki,
3875  2|                   Be az ebédlőbe. Onnan be a konyhába. Egyszer csak megint
3876  2|                csak megint előtűnik. Hozza a tányérat. Nem szereti hozni.
3877  2|              emelgette. De végre is hozza. A foga úgy vacog rajta, mint
3878  2|                 foga úgy vacog rajta, mint a telegráfmasina. De azért
3879  2|          telegráfmasina. De azért elhozza. A vendégeim elhőkölnek csodálkozásukban.
3880  2|                   csodálkozásukban. Hentzi a farkát örömmel csóválja,
3881  2|                 örömmel csóválja, s tartja a tányérat.~Hát ilyen kutya
3882  2|                  Erre újra írt. Esküdözött a levelében, hogy nem bántja
3883  2|                     hogy nem bántja többet a kutyát, csak adjam vissza.~
3884  2|                  májusi napon befut hozzám a kisbéresem, hogy hozzam
3885  2|                    kisbéresem, hogy hozzam a puskát, mert a Hentzi kutya
3886  2|                 hogy hozzam a puskát, mert a Hentzi kutya megveszett.~
3887  2|                    kutya megveszett.~Nézem a kutyát. Kedvetlen. Néha
3888  2|                 Kedvetlen. Néha félrevonja a szájaszélét és nyöszörög.
3889  2|                  szájaszélét és nyöszörög. A szőre meg borzolódik az
3890  2|             keservesen. Féloldalt fordítja a fejét, és megrándul a szája
3891  2|             fordítja a fejét, és megrándul a szája széle.~- Emberek -
3892  2|                 azt hiszem, nem veszett ez a kutya, csak beteg.~Eléje
3893  2|                  Mingyárt eltaláltam, hogy a foga fáj.~Fogatok. Ülök
3894  2|                    foga fáj.~Fogatok. Ülök a kocsiba. Magam mellé veszem.
3895  2|                Magam mellé veszem. Megyünk a városba a fogorvoshoz.~Nincs
3896  2|                  veszem. Megyünk a városba a fogorvoshoz.~Nincs ezen
3897  2|         nevetnivaló. Az állatnak csak azok a betegségei, amik az embernek.
3898  2|              egyazon orvosság.~Hanem ahogy a városba érünk, mi történik?
3899  2|                  Az egyik házból kihangzik a faduda nótája:~Mert Ponyatovszky
3900  2|                  Mert Ponyatovszky nincsen a csatáján.~Az én kutyám hegyezi
3901  2|             csatáján.~Az én kutyám hegyezi a fülét. A szeme ragyog. Egyszer
3902  2|                    kutyám hegyezi a fülét. A szeme ragyog. Egyszer csak
3903  2|               ragyog. Egyszer csak kiugrik a kocsiból. Elnyargal.~Kiabálok
3904  2|                     fene egye meg - mondja a kocsisom -, csakugyan megveszett.~
3905  2|                   hogy hol van. Megállítom a kocsit. Leszállok. Megyek
3906  2|                  kocsit. Leszállok. Megyek a nóta irányába. Hát már akkor
3907  2|                Mátyás körül. Nem fáj annak a foga! A szájában Mátyás
3908  2|               körül. Nem fáj annak a foga! A szájában Mátyás sapkája.
3909  2|             szájában Mátyás sapkája. Szedi a pénzt. A falábú ember meg
3910  2|                    sapkája. Szedi a pénzt. A falábú ember meg nézi örömtől
3911  2|          kivörösödötten.~Mátyás abbahagyja a nótát és hozzám baktat.
3912  2|                    megint elhagyott.~Nézte a kutyát. A kutya ugrált,
3913  2|                 elhagyott.~Nézte a kutyát. A kutya ugrált, mint a bolond
3914  2|               kutyát. A kutya ugrált, mint a bolond a duda körül.~- Uram -
3915  2|                kutya ugrált, mint a bolond a duda körül.~- Uram - mondotta
3916  2|                      adja vissza nekem ezt a kutyát.~Eszem ágában sem
3917  2|                   Tufferfluchte! Komm her!~A kutya vissza-visszafordította
3918  2|                vissza-visszafordította rám a fejét, de csak ott maradt.
3919  2|                    ott maradt. Csóválgatta a farkát Mátyásnak.~Én aztán
3920  2|                iskolában. Ha napos az idő, a gyermekek az udvarra rohan­
3921  2|            gyermekek az udvarra rohan­nak. A fiúk labdáznak, tótágast
3922  2|               tótágast állanak, átugrálják a fűrészbakot, vagy lovaznak;
3923  2|                fűrészbakot, vagy lovaznak; a leányok meg az apró fiúk
3924  2|          keringélnek.~Magam is kiülök néha a verőfénybe és nézem őket
3925  2|                 hogyan mulatnak.~Mert csak a gyermek mulat egész lelkével,
3926  2|                magának teljes odaadásával. A felnőtt embernek már borba
3927  2|                   már borba kell vesztenie a fele lelkét, hogy a másik
3928  2|              vesztenie a fele lelkét, hogy a másik fele mulathasson.~
3929  2|                  gyermeki arcokon! Ruhájok a falusi boltnak legolcsóbb
3930  2|             helyett krumpli, vagy sült tök a reggelijök. De vajon boldogabbak-e
3931  2|                vajon boldogabbak-e ezeknél a budapesti bársonyruhás gyermekek,
3932  2|          bársonyruhás gyermekek, vagy akár a királyok, császárok gyermekei?~
3933  2|             királyok, császárok gyermekei?~A leánykák néha táncolnak.
3934  2|            fadarabbal hegedül. S mivelhogy a fadarab nem szól, ő zenél
3935  2|                orrán át:~- tnde-tnde...~És a kis mezítlábas leányok mosolygó
3936  2|                táncolnak.~De milyen könnyű a forgásuk! Mint a virágpehely!
3937  2|                    könnyű a forgásuk! Mint a virágpehely! És a szmokingos
3938  2|                     Mint a virágpehely! És a szmokingos cigányok bandája
3939  2|             ringatja nagyobb gyönyörűségbe a selyemmel födött szíveket,
3940  2|                  födött szíveket, mint itt a Cigány Laci két kis fadarabja.~
3941  2|                   két kis fadarabja.~Hanem a kicsinyek világába is kerül
3942  2|              világába is kerül néha újság. A nagyok kapnak évenkint két-három
3943  2|               évenkint két-három új nótát, a kicsinyek kapnak egy-egy
3944  2|                  játékaikba.~Honnan kapják a nagyok?~Hozzák az aratásból.~
3945  2|                   aratásból.~Honnan kapják a kicsinyek?~A faluba látogató
3946  2|                 Honnan kapják a kicsinyek?~A faluba látogató vendéggyerekektől.~
3947  2|                 százszor-ezerszer ugyanazt a négy sort, nyolc sort egymás
3948  2|              egymás után.~Így jött egyszer a Kék paradicsom, liliom játék
3949  2|                  Cigány Laci is abbahagyta a hegedülést. Befogták maguk
3950  2|            hegedülést. Befogták maguk közé a körbe. És a fekete szemű
3951  2|            Befogták maguk közé a körbe. És a fekete szemű kis vidám cigánygyerek
3952  2|                     Édesem, sem, sem, sem!~A játék különben csak annyi,
3953  2|                   egy leány magányosan áll a kör közepén. Mikor odajutnak
3954  2|                   közepén. Mikor odajutnak a dalban:~Akit szeretsz, fogd
3955  2|                    meg!~megérint egy fiút. A fiú bemegy hozzá a körbe,
3956  2|                   fiút. A fiú bemegy hozzá a körbe, s vele kezet fogva
3957  2|               valamikor és játszottam ezt.~A szerető fogalma a gyermeknek
3958  2|          játszottam ezt.~A szerető fogalma a gyermeknek nem az, ami a
3959  2|                   a gyermeknek nem az, ami a felnőttnek, hát minek zavarnám
3960  2|          ártatlanságokat? Hiszen nyáron át a mezőn, az utcán, udvarokon
3961  2|                 mezőn, az utcán, udvarokon a négy-öt éves gyerekek is
3962  2|              Cigány Laci soha nem kerül be a körbe. Volt úgy, hogy minden
3963  2|                  Mondom, ez feltűnt nekem.~A gyerek elvégre mind szocialista.
3964  2|                    érzése velünk születik. A gyermek csak a korkülönbség
3965  2|                   születik. A gyermek csak a korkülönbség szerint osztályozza
3966  2|               tintát se vesz soha. Neki jó a használt írótoll is, amellyel
3967  2|                  amellyel megajándékozzák. A rövidre fogyott palavesszők
3968  2|               orvosságos üvegbe. Néha több a tintája, mint akárkinek.~
3969  2|                    gyermekkoromba. Mihelyt a falusi fiú iskolába kerül,
3970  2|                   vagy egy falatot ad neki a tarisznyájából; vagy ha
3971  2|                    hogy az az ő szeretője. A leány pirul persze, ha emlegetik.
3972  2|                pirul persze, ha emlegetik. A fiú is tagadja. De nincs
3973  2|          pillantásuk, vagy ha valamelyikük a társas játékban nyilvánítja,
3974  2|                  az iskolából, változik ez a kapcsolat: a legénynek más
3975  2|                   változik ez a kapcsolat: a legénynek más lány tetszik
3976  2|            legénynek más lány tetszik meg, a lány is mást választ. De
3977  2|               választ. De néha megmaradnak a gyermekkori választásnál,
3978  2|             választásnál, s ezekből válnak a legboldogabb házasok.~Így
3979  2|             bármilyen kedvelt társ is volt a Laci gyerek, ő sose került
3980  2|                   gyerek, ő sose került be a körbe.~Ez kissé bántotta
3981  2|                   körbe.~Ez kissé bántotta a szememet. Nem egyszer a
3982  2|                    a szememet. Nem egyszer a nyelvemen volt, hogy egyszer
3983  2|                 Ugyan nézzetek már egyszer a Lacira is!~Mert a játék
3984  2|                  egyszer a Lacira is!~Mert a játék változatosságához
3985  2|                   mindenik forduljon egyet a körben. A kis ártatlan szívek
3986  2|                  forduljon egyet a körben. A kis ártatlan szívek talán
3987  2|                   tartottam hogy aki éppen a körben áll és a szólításomra
3988  2|                  aki éppen a körben áll és a szólításomra Lacit választja,
3989  2|                    de az is bizonyos, hogy a gyermekek játékát csak rontjuk,
3990  2|                   magamban hümmögtem, hogy a kis cigányt nem ismerik
3991  2|                  történik: október közepén a szomszéd falucskából jön
3992  2|              hatéves feketeszemű Juliskát. A szomszéd falu tíz percnyire
3993  2|               kálvinista iskola van benne. A cigány kénytelen a leánykáját
3994  2|                  benne. A cigány kénytelen a leánykáját hozzám járatni.~
3995  2|               kisasszonykásan van öltözve. A Jézus tudja, melyik kastélyban
3996  2|                  melyik kastélyban szedték a ruháját, de igen tarka.
3997  2|                  is van, noha egyik piros, a másik fekete, de azért csak
3998  2|             hullanak. Azonban az óra végén a leányok csoportosan állják
3999  2|              kabátját, fogdossák, bámulják a gombjait. Ezen megvigasztalódik.~
4000  2|                     Ezen megvigasztalódik.~A fiúk nem sokat törődnek