Part
1 1| semmilyen se. Sokára eszüdtek rá, hogy a tojásokat meg kell
2 1| gólyavirág, és néhány nap múlva rá megérkezett a gólya. Az
3 1| előzte meg.~Alig egy percre rá általcikázott az égen az
4 1| közelében, hát suhintson rá vele.~- Hát még kend is
5 1| meglátogattam. Kedvem volt volna rá, hogy megtanítsam olvasni.
6 1| Azonban ő csak a fejét rázta rá.~- Nem akarok pap lenni -
7 1| Illés.~- Az lesz - felelt rá az egyik arató -, hangyákat
8 1| sarlóját.~Egyik se szólt rá semmit. Magam is tudtam,
9 1| volt, és nem is gondolt rá, hogy valaha megházasodik.
10 1| gyereknek: úgy lármázott rá, mintha mingyártos-mingyárt
11 1| a cudar dögnek! - mérged rá Szűcs András.~S kapja a
12 1| olyan fajta cigány az öreg. Rá se szorult: hízik az uraság
13 1| megtömte már a pipáját. Rá is gyújtott. Le is nyomta
14 1| arrafelé néztem. Csakhamar rá is akadtam.~Ott ült a libalegelőn,
15 1| Ilonkát.~- Nem tudom, lesz-e rá időm - felelt a festő -,
16 1| meghatottan.~- Hogyne ismernék rá tanító uram - felelte -,
17 1| hiba, hogy nem olvastam rá a kövekre a miatyánkot.
18 1| megismeri. No, nem kíváncsi rá. Ha éppen nézi is, az csak
19 1| beszélni.~Kömpe nem nézett rá: egy kóródarabbal tisztogatta
20 1| Ránézett a subájára, úgy nézett rá, mintha most látná először.
21 1| mély meggyőződéssel -, míg rá nem adják az utolsó kenyőcsöt,
22 1| öklelni készül.~Néhány hétre rá egy este Keviék a vetéstől
23 1| tél hideg orkánja, ürgéék rá se hederítenek. Alszanak,
24 1| nem tud senki. Büszke is rá az apja. Nyáron a déli pihenőkön,
25 1| tegyen vele valamit. Hát az rá is olvasott, meg kifüstölte
26 1| az Istentől? Feleljen meg rá kinek-kinek a lelke! De
27 1| megkínálta. Ügyetlenül gyújtott rá és ügyetlenül is tartotta
28 1| hát mindenki fölébredt rá a faluban.~A pap másnap
29 1| pindurka pántlikát csinál rá. Az így megmunkált hórihorgas
30 1| fejbiccentéssel fejezi ki rá az elismerést.~A pipák meg
31 1| mondja, olyan bankó, amire rá köll írni, hogy mennyit
32 1| cigánygyerek arcát, és néz rá nagy szemmel, csodálkozón.
33 1| levelét, amit írt nemsokára rá hogy elutazott. Elolvastam
34 2| közben valami kellemesen hat rá - akkor a könnyein át mosolyog.~
35 2| hogy be ne hajoljak, s rá ne kiáltsak az állatkínzóra.~
36 2| visszaadjam.~Bosszúsan kiáltottam rá:~- Hentzi! Hentzi! Nem jössz
37 2| teremtésit az apádnak! - fakad ki rá az öreg -, mert úgy váglak
38 2| a sebet és vizet csordít rá:~- Ne féljen, öreg - mondja
39 2| fiának. Mink meg azt feleltük rá, hogy bár ennek meg olyan
40 2| venni! - bizonyára kanalazna rá a fűrészporból is.~Pestához
41 2| parasztember is: úgy szállott rá az élet tele, mint a fenyőfára
42 2| habzott.~- Téglával - felelt rá maga a katona.~És végigsimította
43 2| elfelejti. Én se gondoltam volna rá soha, ha negyednapra meg
44 2| parasztembernek. Máskor nincs ideje rá.~De az is lehet, hogy Baracs
45 2| beköszönnek. Úgy köszönnek rá, mint a legényekre szoktak:
46 2| meg.~Tóth Antal bólintott rá.~- Úgy is jó.~- De csakis
47 2| kalácsot küldötték.~Meghíttam rá őt meg a káplár urat. Aztán
48 2| Jancsira aznap este jött rá az első bolondóra, felkapta
49 2| Naczát.~- Igaz - feleltem rá. - De hát ki tehet róla,
50 2| mond neki semmit. Csak néz rá nedves szemmel.~És így nézik
51 2| tulajdon édesanyja lépett úgy rá a nyakára, hogy alig bírtuk
52 2| Csak akkor fordult megint rá a tekintetem, mikor azt
53 2| Sokszor eltűnődve néztem rá, hogy mért olyan elvadult,
54 2| cimbalmos azt a nótát zördítette rá, hogy:~Garibaldi, Garibaldi
55 2| Az öreg összecsattogtatta rá a tenyerét, s egy intéssel
56 2| A história~Emlékszel tán rá, hogy mikor harmadévesek
57 2| elő.~Megdöbbenve néztem rá. Ő a mellemre hajtotta a
58 2| ketten elholtan bámultunk rá a bürök sűrűjében. Vártuk,
59 2| híreket nem bizonyíthatja rá senki sem.~És hát hallottam
60 2| Szervusz!~Tán két esztendőre rá az elválásunk után találkoztam
61 2| Hogy erre figyelmesen nézek rá, a zsebében zavartan kaparászva
|