Part

 1  1|              mi kenyerünket...~És az Úr olvassa az írást a magasból.~
 2  1|              nagyméltóságú miniszter úr akarja ezt, meg a nagyságos
 3  1|             a nagyságos tanfelügyelő úr, meg a tisztelendő esperes
 4  1|            meg a tisztelendő esperes úr. Jobban szerettem volna
 5  1|              nagyméltóságú miniszter úr, sem a nagyságos tanfelügyelő
 6  1|             a nagyságos tanfelügyelő úr, sem a főtisztelendő esperes
 7  1|              a főtisztelendő esperes úr.~Így hát a babiloni rabságról
 8  1|         Nincs több gyermekem, tanító úr, aztán a libáimnak most
 9  1|       legelőn át, akárha a nagyságos úr is, alig egypár lépést vonultak
10  1|               hogy mi történt?~- Egy úr van a faluvégén - lihegi
11  1|  kipirosodottan -, képet csinál.~Egy úr, aki képet csinál - nem
12  1|          miénket fiatalosan.~- Ez az úr - mondom a festőre mutatva -
13  1|              is képet szeretne ez az úr festeni.~- Nem vagyok én
14  1|              azt pedig nem csinál az úr - felelte az öreg haragosan -,
15  1|            vagyunk itten. Ez a festő úr eljött messze földről, hogy
16  1|            akármi bolondot. A tanító úr kedvéért megteszem.~Fölállott
17  1|           firkálja a recefet. Doktor úr, mondok, még el se mondtam
18  1|          négy pejlovat.~Micsoda nagy úr!~Csupa méltóság és csupa
19  1|             könnyű azt kitalálni: az Úr, aki a gólyának és fecskének
20  1|           alásan, tekintetes kisbíró úr - mondja a vajda, a süvegét
21  1|       bolondot ne mondjon - márpedig úr előtt könnyen rátéved az
22  1|       mélázással gondol mindig reád! Úr lesz belőled, ő csak ezt
23  1|              ki az a szép tekintetes úr?~- Hát ki volna: az én fiam.~
24  1|      említett; mikor a mellette levő úr szivarral kínálta, mind
25  1|             a nagytiszteletű lelkész úr házánál.~Farkas Bálint volt
26  1|             van, ahogy a tiszteletes úr mondja. De mikor mán egy-két
27  1|               És így végződik:~- „Az Úr megszabadít téged, és az
28  1|          hogy indul-e már a plébános úr? Egyszercsak megrántja a
29  1|            szép is volt az, mikor az Úr elküldötte az ő követét
30  1|                Itthon van-e a mester úr?~Ez a mély férfihang, akármi
31  1|        gondolni. De aszongya a Csóka úr, nincs itt sömmi kotlani
32  1|            nem tartozok, hanem Csóka úr. Avval elmondom a török-bankó
33  1|              Mondok, hát ha a jegyző úr is azt mondja, hogy enyim
34  2|               Maga ugye a tekintetes úr?...~A kertek felől erős
35  2|            Pedig volt nekem jócskán: úr, paraszt egyformán. Valamennyi
36  2|        egyszer ütötte pofon a káplár úr a rajz krikz minyiszter
37  2|             igaz, hogy Vass kapitány úr őt tette köztünk leghamarabb
38  2|            nyugodni, kivált a káplár úr. Rákiáltott, hogy aszongya:~-
39  2| kénytelen-kölletlen odaült. A káplár úr meg fölvette a poharat és
40  2|        egészségedre, Nacza.~A káplár úr nem tudta, hogy Jancsi a
41  2|             No - azt mondja a káplár úr -, úgy lett vóna szép, hogy
42  2|        keresztet. Ott vót a kapitány úr is. A katonabanda is szólott.~
43  2|           van Dani. A minap a jegyző úr panaszkodott, hogy egy iskolásfiú
44  2|            egy se. Úri háza sincsen. Úr nincs is benne más, csak
45  2|             fölnéz:~- Hát jó, tanító úr, kijövök este egy percre,
46  2|         morgott bennem a becsület:~- Úr vagy te? Tisztességes ember
47  2|          hittem, hogy ilyen a tanító úr - susogta szelíd szemrehányó
48  2|            ez a bácsi szintén tanító úr. Meglátogatott engem, és
49  2|              gyerek, akivel a tanító úr beszélt.~És meglehetős komolyan