Part

 1  1|   amennyit a tudomány ád érte. De gondoltam, jobb, ha a nép is abban
 2  1|         hírt hoz a Döme!~Magam is gondoltam, hogy a molnár dohányával
 3  1|           engedte áldozatul.~Arra gondoltam, hogy megütöm a macskát.~
 4  1|         megint az öreget.~És arra gondoltam, hogy bár csak elnémulna
 5  1|           De csak magam. Mert azt gondoltam, hogy ha ketten megyünk,
 6  1|     láthatatlanná válik az ember. Gondoltam, mindgyárt meg is próbálom
 7  1| magamuntában megfogtam egy libát. Gondoltam, ha már nem élhetek libapecsenyével,
 8  1|        többé aludni. Duli Péterre gondoltam, akiről azt mondják, hogy
 9  1|      országút akácfái közül, arra gondoltam, hogy nem lát ez több gólyát
10  1|       állt volna ott az öreg, azt gondoltam volna, hogy vályog kell
11  1|         kicsit elhallgattunk. Azt gondoltam, hogy mán el is aludt. Hát
12  1|       mondja -, hogy a hízóra nem gondoltam, azér vót, mert az Imre
13  1|    vonyított. Ez nem jót jelent - gondoltam -, de hogy beteg nem volt
14  1|       párnám is a fejem alól!~Azt gondoltam, hogy nagy adót vetettek
15  1|    kétszáz helyett, de aztán arra gondoltam, hogy ő ezt mégis jobban
16  1|        mög a Krisztus, én nem úgy gondoltam ám.~- Az mindegy. A városban
17  1|            Mi bajod, Lacikám?~Azt gondoltam, hogy valamelyik cseléd
18  2|           gépre, etetőnek. Magára gondoltam.~Hamarosan megegyeztünk.
19  2|     épkézláb ember volt. Hát arra gondoltam, veszek magának egy fadudát,
20  2|        sikoltozott.~Valaki verte.~Gondoltam, majd csak vége szakad,
21  2|       megveszett.~De én mindgyárt gondoltam, hogy hol van. Megállítom
22  2|       fenyőfára a hó.~Eleinte azt gondoltam, hogy nem falunkbeli, s
23  2|           cselédképpen.~- Arra is gondoltam, hogy börtönlakott ember
24  2|          Tekintetes vármegye, azt gondoltam én, hogy legfeljebb húsz
25  2|          Verik? Vagy mosdatják? - gondoltam ijedt tűnődéssel, ahogy
26  2|            De lehet, hogy csak én gondoltam ezt. Gyerekkoromban úgy
27  2|        hallja és elfelejti. Én se gondoltam volna rá soha, ha negyednapra
28  2|       Magam is megbámultam. Akkor gondoltam arra, hogy a kertem sarkába
29  2|        ember.~- De legalább bor - gondoltam magamban.~Mindössze száz
30  2|      volna.~Én se szóltam semmit. Gondoltam, ki tudja, mikor ivott kedvére?
31  2|      krajcárt. Persze, nem adtam. Gondoltam, majd megcsillapítom egy
32  2|       egyik belehajlik a másikba.~Gondoltam mingyárt, hogy megint bolondján
33  2|          az álmomból? De akkor az gondoltam: zavarodott forma az elméje.
34  2|        hazudott.~- Ez is valami - gondoltam.~És hogy erősítsem benne
35  2|     pénzéből.~De aztán mégis arra gondoltam, hogy az iskolában rendet
36  2|         is többet adok érte!~Arra gondoltam, hogy járkálok egyet, s
37  2|         fel a bekecsét.~- Mingyár gondoltam, mihent mondták, hogy eladta
38  2|      megyek soha.~Így felelt.~Azt gondoltam: tréfál. Az én Miklós barátom
39  2|         ember kezd megborosodni - gondoltam.~De nem találtam el! Később
40  2|          ver, ha gátat talál. Azt gondoltam, a sövény a gát. Csak a
41  2|    magammal.~De lebírtam magamat.~Gondoltam, csak az első nap ilyen
42  2|           apró diákok tanításával gondoltam, hogy fenntarthatom magamat.~
43  2|           Isten veled, Juliska! - gondoltam. - Isten veled, falu tulipánja!
44  2|       Inkább a falban álló szögre gondoltam akkor, ahova felakasszam
45  2|           foltokat a leányán, azt gondoltam volna, hogy nem tud semmit.
46  2|           nyáron a jégfelhő.~Hát, gondoltam, ez nem is csoda. Én gyújtottam
47  2|   otthagytam a falut. Ha Julcsára gondoltam, elnehezült a lelkiismeretem.