Part

 1  1|     Keviéket látom, amint vetnek. Kevi Pálnak lepedő van a nyakába
 2  1| egyet-egyet lépve, a csillagokat.~Kevi Pál csak csekélyke kis árnyékképe
 3  1|        élet a jövendőben.~Az öreg Kevi a zsákon ül és elmélázva
 4  1|        ülnek a szekérben. Az öreg Kevi a szekér hátulján lógatja
 5  1|         sienna! és umbra bőven!~- Kevi?~- Az az, Kevi. A templom
 6  1|           bőven!~- Kevi?~- Az az, Kevi. A templom mellett lakik.
 7  1|         Hát nem egyébért jöttünk, Kevi bácsi, hanem hogy kendről
 8  1|          hát kend lenne az egyik.~Kevi bizalmatlanul nézett reánk.~-
 9  1|      Görögöt - szörnyedzik megint Kevi.~- Ne értsen félre kigyelmed,
10  1|         Én nem tehetek róla, hogy Kevi bácsit ítélte a legszebbnek
11  1|          egy kisfertály óráig, de Kevi bácsi nem akar. Pedig milyen
12  1|     dicséret meg áldás szállana a Kevi bácsi fejére. Még az újságba
13  1|         húsz esztendővel.~Az öreg Kevi nem bánja, akármilyen volt
14  1|       kend kétszer van a világon, Kevi bácsi - mondja a csizmadia.~-
15  1|          tavaszi napon megjelenik Kevi Imre. Beleereszti az ekéjét
16  1|      elkeseredetten káromkodik.~A Kevi gyerek látja mindezt a földnek
17  1|         Fodorét is. Hogy a fiatal Kevi egy barázdát elszántott
18  1|         voltak Keviék is: az öreg Kevi, a Pál, meg az Imre. Köszöntek
19  1|           láncot aztán most a két Kevi vette át: megmérték két
20  1|                hördült meg Fodor.~Kevi Pál megrándult:~- Csak nem
21  1|     szívogatta a pipáját.~Az öreg Kevi is megszólalt:~- Böcsületbe
22  1|           a szeme vérben forgott.~Kevi Pálnak is a fejébe gyülekezett
23  1|          lett a beszéd vége, hogy Kevi Pál megrohanta Fodort és
24  1|       megmeríti abban a korsóját.~Kevi Pál visszapillantott. Megállt.
25  1|         azt mondja:~- Lássuk, no!~Kevi Péter leeresztette az ostort.
26  1|         állt mellette az ősz öreg Kevi is.~Ha csak magában állt
27  1|                                   KEVI PÁL HALÁLA~Az öreg még odavolt.
28  1|          az. Azon kell hazatérnie Kevi Pálnak.~Már akkor jött is.
29  1|        úton kísért a kotlós tyúk.~Kevi Pál elsápadt. A kotlós tyúkot
30  1|        apám - szólt remegő hangon Kevi Pál.~Mert érezte, hogy az
31  1|       tudták a hírt, hogy az öreg Kevi hogy járt. Az udvaron subás
32  1|    fonóban, meg öt legény, köztük Kevi Imre is. Az asztalon faggyúgyertya
33  1|           leszek a te vőlegényed!~Kevi Imre titkon rámosolygott
34  1|      megmozdulnak, de már akkor a Kevi Imre kezében van az. Kevi
35  1|         Kevi Imre kezében van az. Kevi Imre elpirosodott arccal
36  2|          csak nyáron. Hát az öreg Kevi?~- Meghalt.~- Hát Harmacziék?