Part

 1  1|         pompájuk szép és hogy a nap őket nézi.~Mily kedves a napfény!~
 2  1|       csipkedik. Az öreg lúd vezeti őket. Nem csekély gond ám lúdnak
 3  1|           keresztény képzelet festi őket, a lelkük nem lehet más,
 4  1|             fia kezét, és bevezette őket a szobába.~II.~Mi lett az
 5  1|         látták meg a Lidit; se Lidi őket. Ha el is mentek egymás
 6  1|             szabta. Este idetereled őket a vályúhoz, aztán bemennek
 7  1|       fognak.~Szűcs András betereli őket az akolba. A vezérbirkát
 8  1|          akarat szállotta volna meg őket. Rejtelmesek és titkolódzók.
 9  1|      egyiket se.~Megállott és nézte őket.~Talán nem is azért állott
10  1|         István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak,
11  1|            lám, hogy így egybevetem őket, arra gondolok, hogy a válás
12  1|         szavaztak, hogy megvárják-e őket, vagy nélkülök menjenek! -
13  1|             sem. Külön-külön láttam őket gyakorta, de együtt soha.~
14  1|         képest. A természet ellátta őket ésszel meg erős ásókkal:
15  1|  cigányoknak a faluvégén. Nem lehet őket tűrni. Ha engednek a törvényen,
16  1|           Borral és kaláccsal várta őket. Mert árva volt a leány,
17  1| negyvennyolcas kardjára emlékezteti őket. Sokszor megmondotta, hogy
18  1|   megtörténtek-e, vagy csak álmodja őket.~De ilyenkor mindegy is
19  1|          láthatatlan kéz söpörné le őket a parázsról.~A hosszú téli
20  1|         mikor a szalmaszékre ülteti őket, s hogyan fáj a szíve, mikor
21  1|        szerette. Rovaroknak nevezte őket és borzadott tőlük. De mikor
22  2|          néha a verőfénybe és nézem őket pipázgatva, hogyan mulatnak.~
23  2|            hogy egyszer megszólítom őket:~- Ugyan nézzetek már egyszer
24  2|        óriások, s hogy szél lengeti őket, hajladoznak, bókolnak,
25  2|             való is, és ahogy látom őket: békességes család.~- Jó
26  2|        legénynek.~Azután bevezettük őket a belső szobába, hogy míg
27  2|   asszonnyal, aztán magukra hagytam őket.~Mikor bemegyek a szobába,
28  2|            nagy csoportban követték őket. Én is köztük. Mögötte az
29  2|             egyszer a pap összeadta őket. De talán ezt a módit is
30  2|             is fakóbb. Ott eskették őket abban a templomban.~A falu
31  2|           elég, hogy megváltoztassa őket. Máskülönben bárányok. Hát
32  2|              meg Naczát, összefűzte őket egybe.~Ezen a szép köszöntőn
33  2|          irasd bele, hogy tisztelem őket én is.~Máskor hozzávágtam