Part
1 1| fényt és meleget áraszt alá. A levegőben csönd és béke.
2 1| A napfény szelíden árad alá a felhők közül. A faluban
3 1| toppanik be az esőről a tornác alá és kisuhintja a vizet a
4 1| esőn át elfutott a félszer alá.~Az a kérdés fordult meg
5 1| A zápor zuhogva ömlött alá. Az aratók elmélázva, hallgatva
6 1| feketén, rendetlenül lógott alá.~- Ilyen kutya nincs több
7 1| a hodályhoz.~Néz a dikó alá.~Nincs ott a kutya.~Körüljárja
8 1| Bizonnyal a falura néztek alá a magasból meg a vidékre,
9 1| kocsiban vöröslő tetemes dunyha alá - néha tíz is pislog a dunyha
10 1| kezüket, lábukat a hónuk alá szívnák, ha lehetne, s a
11 1| a purdék meg a dunyhák alá. És átvonul a rongyos, didergő
12 1| lehúzódott a nagy x lábú asztal alá.~A pap megjelenése úgy hatott
13 1| temetőbe járna hálni, a föld alá.~Köncölné a kis karonülő
14 1| vizitkártyájára -, most szalmafödél alá vágyom, akácfából faragott
15 2| szekrényt, a kocsit a szín alá tolják. Aztán a szobában
16 2| elmondta, hogy a haraszt ló alá kell. Nincs szalmájuk. Minden
17 2| Minden héten kell ennyi a ló alá.~- Hát a maguk ágyába hányszor
18 2| gúnyos hunyorgással nézett alá a magasból.~Mink aztán az
19 2| Leült a földre az eresz alá. Az arcán könnyek görgedeztek.
20 2| életben!~Lekerül a kertek alá, aztán a falu végén fölkanyarodik.
21 2| a manót járok én föl és alá, mint a tavaszi szellő.
22 2| kockás párnát, és a feje alá igazítja.~- Oh, oh szegény
23 2| az egyik georgina bokor alá. Tavaly is ott üldögélt,
24 2| kiválasztott georginája alá állt és ott bóbiskolt vagy
25 2| belopakodhatott a tűzhely alá. Ott melengette a hátát.
26 2| hozzám és vagy beült a szék alá, vagy megállt a lábam mellett,
27 2| össze és terített az állat alá. Arra ültettem, de csak
28 2| helyére. Az asszony a bekecs alá nyúl és az öreg mellényéből
29 2| odakényszerítenek a tudomány tőgye alá! Az ördög égessen meg minden
30 2| rebegte. - Apám a feje alá tette a kulcsot. Meg kellett
31 2| gyermek ránéz.~Miklós az álla alá teszi a kezét.~- Mi a neved,
32 2| temetőben.~Jancsi a föld alá került már azóta. Magam
|