Part
1 1| járó lelkekről nem tudunk semmit se.~Én azt gondolom néha,
2 1| sarlóját.~Egyik se szólt rá semmit. Magam is tudtam, hogy a
3 1| nem kellene neki mondanod semmit. Dehát mán a jó Isten így
4 1| is, csak éppen kérdem.~- Semmit - feleli Keviné -, semmit
5 1| Semmit - feleli Keviné -, semmit se fizetünk, csak úgy a
6 1| hogy...~- Én nem gondolok semmit, de mozdulhat-e mezsgyekő
7 1| Imrével?~- Hogy mit akarok? Semmit - mondok -, csak éppen arra
8 1| után. Apád nem tud erről semmit. Boldog mélázással gondol
9 1| a tekintete nem árul el semmit. A fiatal leányok mind színészek.~
10 2| Hát mondom, nem szóltam semmit. Csak magamban hümmögtem,
11 2| mosolygott, szégyenkezett.~- Semmit.~- Így felelsz-e nekem,
12 2| De igazán nem beszéltünk semmit, mester uram.~- Hát mikor
13 2| püspök. Nem tud pedig szegény semmit, csak éppen a szeme okos.~
14 2| postakocsi?~- Arról én nem tudok semmit.~Hiába: nem vall.~Persze
15 2| amit azután hallottam, semmit sem értettem. Csak arra
16 2| békített, se szemre nem hányt semmit, Imre se szólt többet. A
17 2| történt volna.~Én se szóltam semmit. Gondoltam, ki tudja, mikor
18 2| mondani, de mégse szólt semmit. Fölvette az ásóját, csákányát
19 2| kérlek.~De nem mondott másnap semmit.~Mikor megjött a lakodalmi
20 2| Nem.~A fiú se mond neki semmit. Csak néz rá nedves szemmel.~
21 2| hogy nem szólok az ablakról semmit. A megcsináltatása legalábbis
22 2| Hova gondol?~- Nem gondolok semmit - feleltem. - Fájt talán,
23 2| fiatal nem lát egymásból semmit. Ülnek a sötétség óceánjában.
24 2| gondoltam volna, hogy nem tud semmit. Egyszer meg is szólítottam.
25 2| Az a legény nem tud arról semmit, amit csak ketten tudunk.
26 2| el.~- És ő mit felelt?~- Semmit. Csak bámult. Mikor aztán
27 2| amúgy is: Erre nem szólt semmit, csak elment lógó fejjel,
28 2| értékéről.~De Miklós nem szólt semmit. Állt és végignézett minden
|