Part
1 1| felénk egy nagy fehér felhő. Azok a gólyáink. És száll egy
2 1| száll egy nagy fekete felhő. Azok a fecskéink.~A napnak már
3 1| gyerekeket küldenék vízért és azok beleveszekednének.~- Hagyjad,
4 1| talpig hófehér csipkében. Azok a menyasszonyok. Más fák
5 1| halavány piros selyemben. Azok a vőlegények. A lábuknál
6 1| elgondolkozva. A boldogság csillagai azok. S a boldog állat azonos
7 1| távol tartsa a gyerekeket. Azok persze fölmásztak a fára;
8 1| ernyős kocsi is van velök. Azok most az udvaron állanak.
9 1| csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor
10 1| Köszöntek a Fodor-hadnak. Azok is visszaköszöntek, de kezet
11 1| A kis mezei pókok hálói azok. A kis mezei pókok is érzik
12 1| Hej, a szegény cigányok, azok majdcsaknem olyan mostohagyermekei
13 1| alól -, hanem az idősebbek, azok kezüket, lábukat a hónuk
14 1| számokkal horgolja a fiát. Azok a számok persze leginkább
15 1| Nini, a paraszt - mondják azok -, milyen hosszú hajat eresztett!
16 1| csak megjött - felelték azok -, bizonyosan behítták valamelyik
17 1| nem - felelte -, én önt azok után, amiket hallottam,
18 1| többet, csak annyit, hogy azok nyáron zöldek, télen kopaszok
19 1| minden teremtésnek, és hogy azok is úgy éreznek, küzdenek
20 2| amik nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik. A
21 2| nevetnivaló. Az állatnak csak azok a betegségei, amik az embernek.
22 2| lakott nálok. Eltakarodtak azok. Csak a ház falán maradt
23 2| gyerekek iránt óvatos. (Azok a bolondos gyerekek mindig
24 2| három olyan nagyocska. De azok mind vidámak voltak és kedvesek,
25 2| a földön! Az ész dolgai, azok mind hidegek, s akármilyen
26 2| mivelünk. Arra forgunk, amerre azok akarják!~Mindössze annyit
27 2| gömbölyűbb. A szemei csak azok a hűséges nyílt kutyaszemek.~-
28 2| Asszony vagyok.~Pedig azok az okos fekete kutyaszemek
|