1-500 | 501-1000 | 1001-1007
Part
501 1| téged szeretnek.~Tóth Antal is éppen akkor lépett ki a
502 1| cigánygyereknek mondtam. Úgy is mondtam, hogy hallja. Megállott.
503 1| Fejér Pál ideadta nekem is a levelét, amit írt nemsokára
504 1| magamnak varrni, és a kalapot is magam készíteném el, de
505 1| és ott tölteném a nyarat is. A kis cigány Lacinak mellékelten
506 2| éjjel csonttá fagyott. A nap is mintha fázott volna, nem
507 2| dunnája!~A Barcza gyerek ki is nyújtotta a kezét, és elfogott
508 2| örülni, még a hóesésnek is!~Az örömük engem is megvidámított.
509 2| hóesésnek is!~Az örömük engem is megvidámított. Milyen bohó
510 2| olyanokon, amiken mi nem is mosolygunk, és sír olyanokon,
511 2| ne szólítsam aznap! - ezt is tudják a gyerekek. Hanem
512 2| szomszéd, hogy másodszor is meg kellett szólítanom.
513 2| foltos ruhájú kis teremtésnek is éppen olyan a szíve, mint
514 2| De haj, az emberi lélek is úgy száll a földre, mint
515 2| varrás. Cipője meg nincs is. Nem is volt soha. Nem is
516 2| Cipője meg nincs is. Nem is volt soha. Nem is lesz soha.
517 2| is. Nem is volt soha. Nem is lesz soha. A havon is mezítláb
518 2| Nem is lesz soha. A havon is mezítláb fog futni, mint
519 2| Mikor kilép az ajtón, föl is emeli künn a kis rongyos
520 2| inge alól.~- Hát kend most is részeg? - kérdem tőle.~Rám
521 2| hogy beteg a leánya?~- Azt is tudom! - mondja a fejével
522 2| beteg leszek, eljösz-e te is? Meglátogatod-e a tanítódat?~
523 2| törülve. - Az ember most is a kocsmában van.~- Már jön
524 2| megpróbáltam. Már szentelt vizet is itattam vele. Nem használt.
525 2| mi földesurunknak -, maga is jómódú birtokos. Olyan,
526 2| De jóízű pipás ember.~Ő is beszélt egy kutyatörténetet.~-
527 2| ő maga nem volt tót. Meg is bicskázta volna, aki azt
528 2| ember volt az! Még a szeme is mindig kötekedésre állott.~
529 2| tőle a tulajdon szomszédja is.~Hát mondom, csak tengődött.
530 2| kért, hogy az asszonynak is adjak valami munkát a gép
531 2| akarta lenyomintani. Hát le is ment a kéve, de lement a
532 2| a kéve, de lement a lába is.~Már az ősz elején jártunk,
533 2| nyomorodott meg, de énnálam, az is igaz.~Pénzt adjak neki?~
534 2| voltam, még a tajtékpipámat is!~Tíz nap múlva ott volt
535 2| köztük a lengyel himnusz is. Mátyás elindult világgá.~
536 2| szakadt vége. Már a szivart is kifizettem, az állat egyre
537 2| Megismerem benne Mátyást.~De ő is megismer engem. Kapja a
538 2| Akkor látom, hogy a faduda is ott áll az udvar sarkában,
539 2| nem akar táncolni.~- Nem is arravaló a kutya.~Felelet
540 2| ellopta tőle. Másodszor is elhagyta.~- Bizonyosan avval
541 2| elhagyta.~- Bizonyosan avval is úgy bánt, mint evvel a kutyával.~-
542 2| megérti az emberi beszédet is.~Veszett kutya garázdálkodott
543 2| nálunk járt, mondom neki is, hogy a kutya érti a beszédet.~
544 2| uzsonnáztunk az udvaron, s a kutya is ott bóklászott az asztal
545 2| az asztalnál. Az öspörös is ott volt. Mindnyájan nevettünk.~
546 2| keresztben állt a szájában, s le is ütötte a borostyánszopókát
547 2| Ne - azt mondja -, nem is kutya ez, hanem ember.~(
548 2| hanem kitalálja a gondolatot is. Mondjuk például, hozzon
549 2| kutya szájába?~Persze ebben is volt egy kis hamisság. A
550 2| alatt emelgette. De végre is hozza. A foga úgy vacog
551 2| ilyen kutya volt.~Mátyás is bezzeg megbánta, hogy eladta:
552 2| összefogódznak és keringélnek.~Magam is kiülök néha a verőfénybe
553 2| portékája. Cipőjük nincs is. Kávé helyett krumpli, vagy
554 2| Hanem a kicsinyek világába is kerül néha újság. A nagyok
555 2| az udvaron.~Cigány Laci is abbahagyta a hegedülést.
556 2| ilyen játékot. De én magam is falusi iskolás voltam valamikor
557 2| a négy-öt éves gyerekek is ezt játsszák.~Hanem egyszer
558 2| már benn, némelyik kétszer is, de Laci mintha köztük se
559 2| nem szeretik, mert nagyon is szereti az egész iskola.
560 2| Neki jó a használt írótoll is, amellyel megajándékozzák.
561 2| rövidre fogyott palavesszők is őhozzá kerülnek.~Tintát
562 2| őhozzá kerülnek.~Tintát is kérencsél mindig egy nyakatörött
563 2| persze, ha emlegetik. A fiú is tagadja. De nincs tovább.
564 2| lány tetszik meg, a lány is mást választ. De néha megmaradnak
565 2| hogy bármilyen kedvelt társ is volt a Laci gyerek, ő sose
566 2| nézzetek már egyszer a Lacira is!~Mert a játék változatosságához
567 2| ártatlan szívek talán meg is dobbannak ilyenkor. Az arcuk
568 2| nem lett volna így, de az is bizonyos, hogy a gyermekek
569 2| igen tarka. Még harisnyája is van, noha egyik piros, a
570 2| napsugaras napon ott keringél ő is a Kékparadicsomos játékban.
571 2| kocsinak a hátulsó kerekét is.~Néhány perc múlva megint
572 2| hogy a kocsin ott ül a fia is meg a menye is. Borjút vittek
573 2| ül a fia is meg a menye is. Borjút vittek a vásárra,
574 2| odavoltak gyónni. Az öreg is azért ment ma be. Meggyónt,
575 2| padlóhíd a faluvégén. Nappal is vigyázva kell rajta áthajtani.~
576 2| gyeplőt, nehogy a mi lovaink is megijedjenek. Aztán mind
577 2| a sötétségbe. Két férfi is ballag a kocsisommal. Az
578 2| eltört, meg az egyik kerék is.~A süveges ember fölemeli
579 2| öregnek a subája, alól, véres is. Az asszony, az a Szűz Mária
580 2| óbégat.~A süveges ember engem is megvilágít. Akkor látom,
581 2| kezét, lábát; a sánta lábát is fölemelte.~- Semmise - azt
582 2| azt mondja.~- De a kerék is rossz - szólt a fejét rázva
583 2| szekrényt, aztán a kocsit. Magam is megindultam velök az idegen
584 2| rongyot.~- Van langyos víz is - szólt a ház asszonya,
585 2| visszafordul:~- A papunk is gyógyít.~- Nohát, akkor
586 2| elővéve.~És ahogy leül ő is az asztalhoz, büszkén teszi
587 2| hozzá:~- Esküdt vagyok.~- Én is - mondja Kadari, hasonlóképpen
588 2| két ágy van, meg dívány is.~Egyet szí a pipáján és
589 2| Szép, derék legény.~Kadari is erősíti a felesége szavát:~-
590 2| Tudna járni sántítás nélkül is, ha akarna, de már úgy megszokta,
591 2| eljöttek. Megnézték a szőlőt is. Aztán, hogy még jobban
592 2| összebarátkoztunk, hát az unokámat is igen megszerették. Aztán
593 2| talán megtartjuk a kézfogót is egyúttal.~- Ily hamarosan?~-
594 2| meg egyetlen leány. Itt is húsz lánc föld, amott is
595 2| is húsz lánc föld, amott is annyi. Negyven lánc lesz
596 2| legjobban számolni. Az írása is takaros. A nagybetűket szereti
597 2| kedvemért, akkor aztán magam is rágyújtok a velem hozott
598 2| számba vétetődik.~De a leány is tudja ám, hogy nagyságos
599 2| ez estén. És hát elvégre is az ilyén csókolom-képű kerek
600 2| legjobban a parasztnak.~De el is van ám bájolva a legény!
601 2| kanalazna rá a fűrészporból is.~Pestához intéztem aztán
602 2| csak Pestának mondom én is, az apját meg Estvánnak,
603 2| meg Estvánnak, mert ők is így nevezik egymást. Az
604 2| legény büszkén. - Tavaly is ültettünk.~- Katona voltál-e?~
605 2| Talán egy év múlva már ez is gyermeket tart a kebelén,
606 2| a tiszta, sima homlokon is megjelenik a gondok első
607 2| karéj kenyérért, s annak is a felét eltörni, és odaadni
608 2| időhaladtával hét-nyolc szájacska is csipog a fészekben! Akkor
609 2| beszéd között. Mintha nem is azért jöttek volna. S ha
610 2| ezután Soósékhoz, és Soósék is Kadariékhoz. Lesznek komák,
611 2| de most már Soós Estvánék is kimennek, hogy megnézzék
612 2| Izmos, tagos, dologra való is, és ahogy látom őket: békességes
613 2| bizonyosabb. De hát a bizonyosság is akkor bizonyosság igazában,
614 2| bizonyosság igazában, ha más is bizonyosnak mondja.~A két
615 2| Immáron elballag az idő. Mink is messze lakunk.~- Nono -
616 2| családdal, elhoztam ide a fiamat is.~- Jól tette - mondják egyértelműen
617 2| minekutána az első ember is úgy volt a paradicsomkertbe...~
618 2| hallgatódik. Még a lámpa lángja is magasabbra áll, mintha
619 2| kozniok. Hogy a két fiatal is tetszik egymásnak, azt már
620 2| lehetnél a szónak, de azt is gondold meg, hogy a ti kedves
621 2| szülők beszélgetnek, ők is ismerkedjenek.~- Ugyan,
622 2| hogy szól valamit, aztán én is felelek.~- Azt gondolta,
623 2| rápillantottam, hát láttam, hogy ő is piros, oszt csak a csizmáját
624 2| mint a mályva. Az orra is piros volt: kicsípte a hideg.~
625 2| Kószó Jancsi mellett. Jancsi is hétesztendős fiú. Eleven
626 2| csendesen kell ülnie, akkor is könnyebb a lelkének, ha
627 2| a légyre.~De éppen azért is ül Marci mellett. Marci
628 2| készülődések alatt hárman is elkapják előle az új irkát
629 2| megnézik. Zrínyi Miklóst is megnézik, az egyszeregyet
630 2| megnézik, az egyszeregyet is megnézik. Megolvassák, hány
631 2| mindnyájan látták. S azt is látták, hogy az én két szemem
632 2| tarisznyát. A birsalmán is végighúzta a spongyát. Aztán
633 2| hogy a Jancsi homlokán is van egy babszemnyi folt.
634 2| Aztán egy másik asszony is jött: Harmaciné, egy fiatal
635 2| fekete szemű asszony.~Az is megállott egy percre, s
636 2| ötesztendős és hát én csak azért is megtettem kérését, mert
637 2| eszembe, hogy két rabom is van.~Nézek az iskolába,
638 2| dudorodik még a birsalma is.~Leülök egy székre.~A két
639 2| aligha értette; de a hangnak is van értelme, mikor a hang
640 2| könyékig a tarisznyába. Jancsi is megállt, s várakozón nézte
641 2| hogy a parasztok közül is megszólal valaki; s többnyire
642 2| ünnep koronája.~Átmentem én is.~Az új kálvinista pap gyermekkori
643 2| meg jóbarátom. Különben is mindig szívesen hallgatom
644 2| embernek születtem és szeretem is az én minden művészettel
645 2| magyarnak érzem az Istent is.~A beszédek alatt végigsétált
646 2| emberek, akik öregségükben is épp olyan szépek, mint ifjúságukban
647 2| ez az öreg parasztember is: úgy szállott rá az élet
648 2| tolják talán hátra? De nem is szegény: lám ahogy kibontja
649 2| De hallod: Mihálynak is öreg az már.~- Pedig ő már
650 2| marad, ha száz esztendeig él is. Különben az Aranyos név
651 2| tartja cselédképpen.~- Arra is gondoltam, hogy börtönlakott
652 2| Híres ember ám ez! Nóta is van róla. Az elejét néhol
653 2| megnevezni. A bíróság akkor is együtt ül, fölvezettetik
654 2| méltóságos bárónéhoz, ott is a kisasszonyhoz, hogy nem
655 2| bíróság összetanakodik. Végre is emberéletről van szó. Lovat
656 2| a bíróság elé. Az anyja is vele van. Azt mondja a bíróságnak,
657 2| apácának.~- És a nóta?~- Mink is csak körülbelül abból tudtuk
658 2| utolsó emberek! Ha mink is elmúlunk, a mindent intéző
659 2| idén egy tulipánhagymát is tettem a cserépbe. Öntöztem.
660 2| földből. Egy napon már széjjel is nyitja üde vöröses palástját,
661 2| az anyjáé. A vezetékneve is az anyjáé. Az anyja cseléd
662 2| vele megy ez a kisleány is, kap húsz fillért a munkájáért.~
663 2| a virágon.~Ez a kisleány is olyan mint a tulipán. Az
664 2| csókolgatják meg egymással is csókoltatják.~Odament az
665 2| neki, előjött még a kertből is. Ha Andris négykézlábra
666 2| teteje meg a fala kissé meg is dőlt, mintha át kívánkozna
667 2| szomszédba. Meg egy rossz kút is állt az udvar közepén, s
668 2| szerettem mosdani. Nincs is abban semmi jó, hogy hideg
669 2| magamra bíztak, és hát én meg is mosdottam becsületesen -
670 2| Leszel még kutyábbul is! - mondotta a pipáját a
671 2| mozdulata volt az. De az is lehet, hogy csak a bajuszát
672 2| Hegyesre szokta pödörni.~Végre is a nagy Juli leány szabadította
673 2| megcsókolta az orcáját jobbról is, balról is.~A hófehér ingből
674 2| orcáját jobbról is, balról is.~A hófehér ingből előduzzadtak
675 2| karjai, és ahogy akkor rám is rámpillantott, olyan volt
676 2| buldogg kutyája volt, s neki is, a kutyának is mindig vicsorgóra
677 2| volt, s neki is, a kutyának is mindig vicsorgóra állott
678 2| ifiúr milyen tiszta! A Micó is mosdik, nézd, milyen szépen.~
679 2| a kutya fölágaskodott, ő is állt már. A szemét a kutyára
680 2| és ráköpött. Közben pofon is teremtette.~Cigány majd
681 2| megbotránkozásában.~No, szoros is lett volna a Micó macskának
682 2| kellett a templomba. Juli is felöltözött már akkorra.
683 2| 1 ló, 1 ember. Az udvar is megváltozott azóta: köröskörül
684 2| fekete fejöket. A kertek is sárgák voltak már akkor,
685 2| csoportban követték őket. Én is köztük. Mögötte az anyja
686 2| pandúrokat, még a feleségét is. Hogy aztán a fejszét elvették
687 2| leányért. De már akkor állani is alig bírt a lábán.~Leült
688 2| csordás másnap és harmadnap is itta a pálinkát. Nem akart
689 2| már az istálló tetejére is fölfutott a láng. Én mindent
690 2| lábát, ahogy lógott. És az is lefelé nézett. Micó háttal
691 2| egy kis kölykével. Azzal is lekúszott.~A láng akkor
692 2| szinte forrt az udvaron is.~De Micó mégis csak megint
693 2| falra. Az ajtó akkor már nem is látszott. Micó keserves
694 2| Máskor nincs ideje rá.~De az is lehet, hogy Baracs Imre
695 2| pucoválta a tornácon. A haja is ragyogóra van kenve és bal
696 2| templomba menőket. A kutyája is ott ül a kerítésnél. A léc
697 2| mind beköszönnek.~Mert nem is lehet olyan ház előtt bepillantás
698 2| csak ott látják az asszonyt is a tornácon?~Szokatlan valami
699 2| őket. De talán ezt a módit is eltanulják már az uraktól,
700 2| cúgos cipőt.~Hát a lányok is beköszönnek. Úgy köszönnek
701 2| tekintettel. Baracs Imre elvégre is alig több harminc esztendősnél.
702 2| Aztán a bajuszát hétköznapon is hegyesen viseli, amióta
703 2| jelenti, hogy törvényesen is elválik tőle.~Baracs Imre
704 2| az utolsó templomba menő is ellépett a ház előtt, Baracs
705 2| mint régen! Még csak nem is fakóbb. Ott eskették őket
706 2| ne fújja. Hát a szél nem is fújta meg Jancsikát, hanem
707 2| elzöldült a nagy csatára. Nem is kérdezte, hogy mitől ég
708 2| rányelvel az anyjára, őt is elfutotta a méreg, és felkapta
709 2| egyetlen leány volt. Baracs nem is kapta meg másképpen, csak
710 2| inkább nem ivott. Éltek is jámboran, boldog békességben.
711 2| papházat feltetőzték, neki is innia kellett a pap egészségére.
712 2| ivott öt esztendeje. Jól is esett neki.~Az ütésre megbolondult
713 2| Részeg voltál - mondta a pap is -, bizonyos, hogy te voltál
714 2| visszatérjen hozzád.~- Hát bort nem is iszok én többet; száradjon
715 2| felelte Imre -, de az is igaz ám, hogy rossz kutya
716 2| szakadt köztük a sógorságnak is.~Hát azóta se hallott Baracs
717 2| meglassúdott. Egyszer meg is állt és szétvert botjával
718 2| fordultak.~Most már ha meglátják is, ne gondolják, hogy szégyenkezik
719 2| Oda se néz. Mintha nem is ő vinné a pélpát, hanem
720 2| szemébe néz ő akárkinek is, de bemenni nem szándékozik.~
721 2| apját száz szűrös ember közt is.~De hát a Jancsi gyerek
722 2| még a rozsdás rossz kasza is csakúgy áll ki a padláslyukon.
723 2| portájához, és hát a madár is ott ül le, ahol akar.~A
724 2| kijöhetett volna szűr nélkül is, de hadd lássa az apja,
725 2| Beeresztődik a konyhába is.~A gyerek lecsúszik az apja
726 2| Egy kis rozmaringillatot is érez. De nem néz fel.~-
727 2| gyüjjön be kend, odabe is szólhat a fiával.~- Nem
728 2| gondolja Baracs Imre. S tán ki is mondaná, ha beszédbe akarna
729 2| hogy nem hozzám jött. Nem is azért hívom, hanem, hogy
730 2| gyerekhez fordulva -, te is azt akarod-e, hogy bemenjek?~-
731 2| Ott van mán kendnek a bor is az asztalon.~ ~
732 2| tornácoszlopoknak. Magam is megbámultam. Akkor gondoltam
733 2| gondolatával, csak hordozza. Én is csak úgy tél derekán hozakodtam
734 2| megfordítani, az már magában is nagy költség. Azután a vesszők
735 2| belekerül húsz forintba is.~Hát biz, az nagy pénz.
736 2| telet anélkül elképzelni nem is lehet. Azt a bekecset ketten
737 2| ember, becsületes ember is. Talán életében se volt
738 2| vehet. Még az iskolaszékbe is beválasztják talán.~- Hát
739 2| Antal?~- Elvégzem én magam is.~- Kemény munka lesz. A
740 2| Tóth Antalt verték meg. Ki is dobták a kocsmából.~No,
741 2| csoda, ha egyszer iszik is.~Dolgozott az ember szorgalmasan.~
742 2| szorgalmasan.~Lám, milyen a sors is: ezt az embert olyan faluba
743 2| volna a lelke üdvösségét is.~- De hiszen én sohase láttam
744 2| még az urát. Aztán elvégre is leszokott az már az italról.
745 2| italról. Ha most az egyszer ki is rúgott a hámból, másodszor
746 2| legények megverték. Most is ott a vére a havon. A felesége
747 2| egy éjjel elszórja! Meg is verik ráadásul. Hát okos
748 2| én okos.~- No ugye, maga is látja már.~- Persze, hogy
749 2| tartotta a tenyerét. Én is szívesen olvastam belé a
750 2| legyingetett.~- Éppen azt mondta ő is, hogy az ő verejtéke, hát
751 2| kellett volna vinnie.~- El is vittem én. De szétvágta
752 2| ember lett belőle.~A papom is fordíttatott szőlőt, de
753 2| Antal bólintott rá.~- Úgy is jó.~- De csakis úgy jó,
754 2| bekecsem nem lesz. Akkor is csak egy pohárral iszok.~
755 2| mondja -, hát hogy addig is ne szomjazzon...~Megitta
756 2| órára vártuk haza. De már be is alkonyodott; Tóth Antal
757 2| kocsija.~Arra gondolok, hogy ő is az állomáson járt.~Délben
758 2| tőle!~- De még a bekecsit is lehúzom! - feleli az ember.~
759 2| Vártuk mi aztán Sándor Pált is.~De az se jött.~Vártuk este.~
760 2| jött.~Vártuk este.~Éjjel is hallgatództam.~Semmi hír.~
761 2| szamaras kordén. A kisbíró is pityókosan szivarozik a
762 2| Még mikor én odaérkeztem is, ott pikuláztatott Tóth
763 2| nyájokat. Hálistennek magam is egészséges vagyok, csak
764 2| lomból való kalácsmaradék is szerencsésen megérkezett,
765 2| legyen. Ha móringja nincs is a Naczának, vagyis most
766 2| ipa, se napa nem lesz, az is fölér néhány hold földi
767 2| kimondani, de amiatt minket is sűrűn pofoztak, gyakrabban
768 2| még manikulás őrmester is lehet öregségére. De Jancsi
769 2| Jancsi nem akart.~Pedig én is beszéltem neki, hogy se
770 2| volt, még a kisasszonyok is utána néztek az ablakból,
771 2| a kalácsot meg a borból is ittunk egyet, elővettük
772 2| kézfogójárul való a kalács.~No, jól is mulattunk volna. Hanem,
773 2| hogy véletlenül a pintest is leütötte, pedig még majdcsaknem
774 2| ha, egyébről nem, arról is gondolhattam volna, hogy
775 2| Hallgass, mert ránk szólnak.~El is hallgatott, de kis időre
776 2| a lakodalmi aprólék, őt is megkínáltam. De nem evett.
777 2| evett. Pedig a kalácsbúl is kínáltam. Csak a levelet
778 2| danoltunk. Apám nótáját is eldanoltuk, hogy:~Tisza
779 2| lefeküdni,~Meg a te nótádat is eldanoltuk, Nacza ángyom,
780 2| tudja az égbe.~A káplárnak is megtetszett a Nacza nótája,
781 2| Jancsinak -, erre mán neked is kell innod. Mert, mondok,
782 2| hát féligmeddig testvéred is volt a Nacza, mert az is
783 2| is volt a Nacza, mert az is falu árvája, te is falu
784 2| mert az is falu árvája, te is falu árvája vagy. Hát az
785 2| Jancsi megint lefeküdt. Nem is erőltettük többet.~Mikor
786 2| aztán a bor elfogyott, mink is lefeküdtünk.~Hogy a Jancsinak
787 2| hogy tisztelem őket én is.~Máskor hozzávágtam volna
788 2| kis idő múlva:~- Apádat is, anyádat is, bátyádat is,
789 2| múlva:~- Apádat is, anyádat is, bátyádat is, Naczát is.~
790 2| is, anyádat is, bátyádat is, Naczát is.~De ezt már csak
791 2| is, bátyádat is, Naczát is.~De ezt már csak nyögve
792 2| keresztet. Ott vót a kapitány úr is. A katonabanda is szólott.~
793 2| kapitány úr is. A katonabanda is szólott.~Én az egész falu
794 2| a sírjába. Maguk helyett is, édes szülőim, kendért is,
795 2| is, édes szülőim, kendért is, bátyám, érted is, Nacza
796 2| kendért is, bátyám, érted is, Nacza ángyom.~Ezzel maradok
797 2| emberek nem oltották. Ki is oltana szélben szalmatetőt!
798 2| ül ottan.) Két kis gyerek is van a háznál.~A tető jól
799 2| emberek.~Az öreg Kerülő-Szabó is ott zsúpol. Hetvenöt esztendős
800 2| kilátszott az Sz. M. betű is. Még katona korában iratta
801 2| Vállas barna legény. Ő is volt katona. Neki is vannak
802 2| Ő is volt katona. Neki is vannak betűk a karján. Csakhogy
803 2| emberek elmentek már Pestáért is, a papért is.~A faluban
804 2| már Pestáért is, a papért is.~A faluban gyorsan híre
805 2| katonáskodott. Pádovában is járt. Bíró kétszer is volt,
806 2| Pádovában is járt. Bíró kétszer is volt, esküdt harminc esztendőn
807 2| harminc esztendőn át. Neki is érdeme, hogy fölépült az
808 2| Komolyan pipáznak. A cigány is ott ül nagy meghatottan.
809 2| vízben. Talán már szólnak is hozzája, s az öreg kezdi
810 2| a fákon. Besüt a pitarba is. Az öreg nézi a napfényes
811 2| zömök ember. A bajusza most is egyenesre van húzva, mintha
812 2| mintha vasból volna. Az öreg is ilyen barna, erős bajszú
813 2| ember volt valamikor. Pesta is ilyen fehér, lógó bajszú
814 2| amely már elmúlt. A másik is talán fél század munkájáról,
815 2| Szerencsétlen kis állat! Tavaly is megsántult, és csak a télen
816 2| Hazajött szegény, mert neki is csak a mi hajlékunk a hajléka.
817 2| beérkezik az udvarra, le is ül mingyárt az egyik georgina
818 2| georgina bokor alá. Tavaly is ott üldögélt, mikor beteg
819 2| született a jámbor, magam is megsajnáltam.~Mégis csak
820 2| csak furcsa, hogy állat is lehet olyan mindenben szerencsétlen,
821 2| ember. Már csirkekorában is sok baj érte szegény fejét.
822 2| locsolni. Aztán mikor felnőtt is, akkor is neki kellett éppen
823 2| mikor felnőtt is, akkor is neki kellett éppen ott állnia,
824 2| elbogarászott napestig.~Nem is ment ki többet az udvarból.
825 2| csak kevéssé sántított, azt is gondoltuk, hogy kiheverte
826 2| kiheverte a baját.~Én aztán nem is törődtem vele többet. Csak
827 2| beteg ember ajka. A tolla is úgy áll rajta, mint a kövér
828 2| költenék rája, már csak azért is, hogy szenvedni ne lássam.~
829 2| szenvedni ne lássam.~Mert embert is nehéz nézni a szenvedésében,
830 2| tenyeréből. Ő aztán hozzám is szelídült annyira, hogy
831 2| képzelődésben élt, hogy ő nem is tyúk, hanem ember. Ahányszor
832 2| kiültem a verőfényre (magam is afféle beteg madár), akkor
833 2| bogarászni, se fürödni. Még hálni is külön hált: a többi a ketrecben,
834 2| a baromfiaknak, akkor ő is odaballagott és evett nagy
835 2| lába alól.~Két házinyulam is van az udvar egy sarkában.
836 2| sorvadt, az irigységgel is alábbhagyott. Nem bánta
837 2| szenvedek!~A cselédünknek is megmozdult a lelkiismerete.
838 2| Aztán behunyta a szemét is.~ ~
839 2| komor, tizenöt éves fiú is járt a téli iskolába. Csordásfiú
840 2| Járt több olyan öregfiú is az iskolába. Leány is volt
841 2| öregfiú is az iskolába. Leány is volt vagy három olyan nagyocska.
842 2| való gyűlölködés? Talán őt is veréssel, rugdosással, szitkokkal
843 2| állatok mellett az ember maga is állattá válik? Hogyan lehet
844 2| vad fát csak valamennyire is megnemesíteni?~Nem látszott
845 2| találtam: nem hazudott.~- Ez is valami - gondoltam.~És hogy
846 2| hogy az igaz szóért halálba is mentek már az emberek.~Dani
847 2| urának rabszolgája, a fiainak is. A parasztfiú nem ismerhet
848 2| Mennyire emberibb!~A leány is finomkán mosolygott reá,
849 2| leányok külön csoportban is ülnek, de olykor mégis érintkeznek.
850 2| iskolában rendet és igazmondást is kell tanulnia a gyermeknek.
851 2| tanulnia a gyermeknek. Ha nem is kötelezem a leányt arra,
852 2| nézegeti a körmét. Talán az is tud róla: de nincs kötelezve
853 2| fiúk során. A két fiúcska is nyugodt. Tehát azoknak már
854 2| hazudtak valamit.~Danira is pillantok. Az nyugodtan
855 2| hogy Veronnak még a füle is piros. Kínlódó arccal pislog
856 2| A szeme pilláján már meg is csillan az első könnycsepp:~
857 2| ácsorgott már két paraszt is meg a cigány. A cigány nem
858 2| talán az övé volt, de az is lehet, hogy nem az övé,
859 2| álldogált egy kócos vén szamár is. Kétkerekű kordé elé volt
860 2| ha csak egy krajcárral is többet adok érte!~Arra gondoltam,
861 2| házak előtt, s én kétszer is elsétáltam a falu egyik
862 2| végétől a másikig. Végre is beszóltam a kántorház udvarán
863 2| tüstént menjen által.~- Ott is fogat húz?~- Nem. A Szegfűnek
864 2| egész falut végiggyógyítja is előbb. Mert az út köves
865 2| ott ül az én két emberem is a hosszú fenyőfa asztalnál.
866 2| becsusszanik az a cigány is, amelyik a kovácsműhely
867 2| rozsdás húrú cimbalom. Nem is köszön, csak letelepedik
868 2| érkezni. Ebből értem, hogy ő is más faluban lakik.~Az öreg
869 2| öregnek, és hogy a cigány is nem először pengeti neki.
870 2| ez idő alatt a cimbalom is holmi cifrákkal tölti be
871 2| zöngicsélt szerszámán. Az öreg is ivott. Megtörölte a bajuszát;
872 2| eközben a nagy üveg bor előle is kifogyott meg a cimbalmos
873 2| kifogyott meg a cimbalmos mellől is.~Akkor a cimbalmos azt a
874 2| mozgékonyabb. Lám, a süveget is levágja már nagy puffanással
875 2| Látszik rajta, hogy a lelke is táncol.~Mennyi méltóság
876 2| a kedve. Forgatja, kopog is vele, s ahogy összeütögeti,
877 2| prédikál az asszony. - Hová is ment vóna máshova...~Az
878 2| három szivar.~- Még szivar is! Nézze meg az ember! Még
879 2| meg az ember! Még szivar is!!~Fizetett.~A cigánynak
880 2| Fizetett.~A cigánynak is odadobott egy hatost, aztán
881 2| maga áll benne! A kesztyű is rávall, a szétvetett lábbal
882 2| lábbal való büszke állás is! De hogy kerül ide ez az
883 2| pajtások vagyunk, s most is tartjuk a barátságot. Tanítógyűlésen,
884 2| kilépjek és megszólítsam? Végre is kiléptem az ajtón, hogy
885 2| félrejárt a kereke. Hiszen nem is járt benne sohase. Hogy
886 2| rossz emléke, vagy tudom is mije? És most restelli,
887 2| de néha nagy szomorúság is. Az élet minden rózsáját
888 2| öreg Váróci?~- Koldul most is.~- Hozzánk is eljön néha,
889 2| Koldul most is.~- Hozzánk is eljön néha, de persze csak
890 2| verte volna. Ugyan már, hogy is verné! Csöndes nép az.~-
891 2| Hol szerezted? Nagyon is jó!~Vacsora után ismét az
892 2| történetedet.~Egypárszor én is próbáltam efféléket írni,
893 2| Úri háza sincsen. Úr nincs is benne más, csak a pap meg
894 2| templomig, a szomszédból is a mi udvarunkon át jártak
895 2| Azzal a leánnyal én azelőtt is mindennap találkoztam, de
896 2| tetszett nekem. Aztán hát abban is van valami, hogy egy elhagyott
897 2| tőle jószagú az én ládám is!~A leány elkezd könyörögni,
898 2| szóltam neki.~S azzal magam is elfordultam, nehogy a kántor
899 2| leány elsurrant, már meg is bántam, hogy nem adtam vissza
900 2| múldogált. Ha nappal láttam is, nem állhattam vele szóba.
901 2| járdogált. A mellecskéjén is akkor kezdett feszülni az
902 2| fiúöccse volt neki. Meg a nénje is ott lakott az urával együtt.
903 2| rólam semmi rosszat.~Még ez is!~- Ígérem - feleltem hidegen.~
904 2| csomó fehér gyöngyvirág.~Én is csak álltam és néztem.~-
905 2| beszélgettünk, amiket nappal is akárki előtt is elmondhattunk
906 2| amiket nappal is akárki előtt is elmondhattunk volna. És
907 2| érdekes. A lombok susogása is érdekes. Pedig a lombok
908 2| lenebb a parasztbeszédnél is.~Mikor végre megmozdult,
909 2| utána néztem. Még akkor is ott álltam, mikor már a
910 2| hogy fiatal vagyok és ő is fiatal. Mit is mondott Szárdanapál:
911 2| vagyok és ő is fiatal. Mit is mondott Szárdanapál: Egyél,
912 2| mert este mosdok most is -, akkor lehűltem, és leszóltam
913 2| beszélgetéseket. Én elvégre is példaképül állok a községben,
914 2| kendőt, aztán mingyárt hátat is fordítok minden mezei ördögnek.~
915 2| Hát a következő estén át is adtam neki a kendőt. Hanem,
916 2| volna megölelni.~De magam is meg voltam indulva. Öleltem
917 2| a rozsda. De ha napestig is megvoltam abban az eltökélésemben,
918 2| a leányból.~Szereted te is a jácintot? Oh, az csodálatosan
919 2| ha jól meggondoljuk: nem is bolondság, nem is szamárság.
920 2| meggondoljuk: nem is bolondság, nem is szamárság. Hát mi jó van
921 2| s akármilyen okosságok is, mind csak nyugtalanság,
922 2| mind a ketten.~De együgyű is az ember, Istenem!~Hát aztán
923 2| egymást, csak éreztük.~Hát ez is olyan állapot, amiről a
924 2| sötétség óceánjában. És érzik is egymást. A kezek találkoznak.
925 2| ember, aki akármennyit iszik is, akármilyen jókedve van,
926 2| megyek ki többé! Elvégre is ura vagyok a lábamnak. A
927 2| tavasz van! Az emberi életnek is csak egy tavasza van. Ha
928 2| hogy nem látom, de örültem is. Mert való igaz az, hogy
929 2| Már harmadszor.~- Tegnap is vártál?~- Hajnalig.~- Szándékosan
930 2| hajlíthatatlan. A becsület fogalma is más nálok, mint nálunk.
931 2| álltam asszonyokkal, és ő is velök volt és rámnézett.~
932 2| kapált volna csak félnapot is.~Hát már most ítéld meg
933 2| bolondabb volt még nálam is. Mikor arattak, begyalogolt
934 2| Nem.~Abban a faluban ma is az a szokás, hogy a leány
935 2| már jegyesek, a legény oda is járhat a házhoz. Sőt ott
936 2| járhat a házhoz. Sőt ott is hálhat. A leányra senki
937 2| nem történik.~Hát Juliról is tudták, hogy jár valahova.
938 2| hogy egypárszor faggatták is. De ő persze nem mondta
939 2| és - mit tagadjam - én is elérzékenyültem.~- Isten
940 2| jutsz, tíz esztendő múlva is arra fogok gondolni, hogy
941 2| mindenki aludt. A szomszéd ház is csendes volt.~- No, Isten
942 2| már nem bírom, akármi lesz is velem, de egy évig legalább
943 2| kocsimat, s rajta engem is, az apja fölvette a furkósbotot
944 2| azt az urat? Hát tudod azt is, hogy én tréfálni nem szoktam!~
945 2| akarata nincsen. Papnak is mondtam már, hogy nincs
946 2| hallgattam a szavait. Nem is tudtam mit felelni. Csak
947 2| hát leszámoltak vele. Nem is kellett már éjjeleznünk:
948 2| éjjeleznünk: találkozhattunk este is. Csak az apja, különben
949 2| Csak az apja, különben is mogorva ember, az nézett
950 2| nézett rám sötéten.~És ebben is érdekes a parasztlélek gondolkodása.
951 2| tud semmit. Egyszer meg is szólítottam. Felelt röviden
952 2| Hát, gondoltam, ez nem is csoda. Én gyújtottam fel
953 2| öreggel. Vadászni mentem, s ő is ott kaszált egymagában.
954 2| senkinek, sőt magam előtt is restelltem, hogy parasztleány
955 2| egymásnak ügyét-baját. A legény is váltott szót a leánnyal.
956 2| egészséges ember. És vagyonos is?~- Jómódú.~- Neked elvégre
957 2| Jómódú.~- Neked elvégre is az a sorsod, hogy asszony
958 2| és hát megszokod. Boldog is lehetsz vele. Hát csak bánj
959 2| szépen, Julcsa.~A szülői is bizonyára így verseltek
960 2| Jó négy óra pedig kocsin is az út.~Többnyire este érkezett.
961 2| megírod ezt a történetet, jól is teszed, ha így fejezed be,
962 2| Apám, csak őt ne!~Így is drámai. Tudom, hogy az írók
963 2| anélkül, hogy csak a kezünkkel is védtük volna magunkat.~De
964 2| nehéz lépésekkel. Mellettünk is elrobogott. Az épületben
965 2| elrobogott. Az épületben is megfordult, de még a szobámba
966 2| megfordult, de még a szobámba is bement.~És tudod mit mondott
967 2| mondta:~- Ez jó hely. Holnap is itt várjon rám.~Végre otthagytam
968 2| senki sem.~És hát hallottam is aztán, hogy férjhez ment
969 2| együgyű történetke. Nem is érdemes ezt megírni mégse.
970 2| templom árnyékán ebédelt. Ő is meglátott engem. Az ujjának
971 2| Néhány perc múlva ott volt ő is a templom túlsó oldalán.
972 2| szerettem és szeretem most is. De ő már elment innen,
973 2| már elment innen, és nem is tér vissza soha többé. Hát
974 2| mindegy, ha leány maradok is holtomig. De úgy nem megyek
975 2| csak szívből-e vagy amúgy is? Megmondtam neki, hogy amúgy
976 2| Megmondtam neki, hogy amúgy is: Erre nem szólt semmit,
977 2| szemedre nem hányom. De te is esküdjél ám itt meg az örök
978 2| asszony szeme megnedvesült. Én is megrendültem.~- És mióta
979 2| mióta a felesége vagy, nem is...~- Egy rossz szót se szólt.~-
980 2| feleségem; jó családból is való, szép is, kedves is.
981 2| családból is való, szép is, kedves is. És mégis nekem
982 2| is való, szép is, kedves is. És mégis nekem minden érzésem
983 2| vágyakozás, hogy csak egyszer is lássam, mi lett belőle?
984 2| bizonyára, és talán már pálinkát is iszik. Borzalom elgondolni!
985 2| Az ember az omladékban is a régi épületet látja. A
986 2| csak virág, ha elhervad is. Az álom szép, ha elszállott
987 2| álom szép, ha elszállott is...~*~Már szakadozottan és
988 2| fanyaran nevetett.~Hiszen nem is igaz az egész! Csak koholtam!
989 2| akartam mutatni, hogy én is tudnék csinálni történeteket,
990 2| útra készen várt. A kocsija is ott állt a ház előtt. Csak
991 2| hogy megnézzen titeket is. Ő meglátja a ti szemetekből,
992 2| szűrükre. És örülnek, hogy ők is iskolások.~Miklós odalép
993 2| gyermek.~A másik kettőét is megkérdezte, csak úgy röviden
994 2| csak úgy röviden és nem is nyájasan. Aztán hirtelen
995 2| kis Harmaci fiú a sapkáját is hozza a hóna alatt. Megáll
996 2| budapesti. Az igaz, hogy nem is nagyságos urak fekszenek
997 2| a másvilágon sem.~De nem is kívánja.~Nálunk csak egy
998 2| a keresztet. A felírást is ő cselekszi meg, minekutána
999 2| csak éppen, hogy kőkereszt is van ám már a temetőben.~-
1000 2| Annak-e?~- Annak ám. Sajnáljuk is emiatt.~- Hát aztán miért? -
1-500 | 501-1000 | 1001-1007 |