Part

 1  1|          takaródzva a föjhőbe, mint mink a subába, oszt arra száll,
 2  1|      törülgetve harmatos orcáját -, mink, lelkem, egy rossz szóval
 3  1|             a mennyei meleg házába. Mink csak az élőit látjuk, amint
 4  1|        szeretem.~*~Lehet, hogy majd mink is, mikor a másvilágra kerülünk
 5  1|       nyomtattak. De nem tudjuk ezt mink és nem törődnek ezzel a
 6  2|      tányérral kért az asztalnál, s mink belevetettük a csontot.~
 7  2|            Kend az, Kadari bácsi?~- Mink vagyunk, Marci - felel egy
 8  2|           vagyunk.~Elmondjuk.~- Hát mink kinél vagyunk? - kérdezem
 9  2|        feleség kellene az ő fiának. Mink meg azt feleltük rá, hogy
10  2|            Immáron elballag az idő. Mink is messze lakunk.~- Nono -
11  2|             ünnepi komolyan -, hogy mink összeismerkedtünk evvel
12  2|            apácának.~- És a nóta?~- Mink is csak körülbelül abból
13  2|             világot a télben! Talán mink vagyunk az utolsó emberek!
14  2|       vagyunk az utolsó emberek! Ha mink is elmúlunk, a mindent intéző
15  2| hunyorgással nézett alá a magasból.~Mink aztán az Andrissal nagy
16  2|             halkan brúgózott nekik. Mink az Andrissal csodálkozva
17  2|           fejével, mint aki részeg.~Mink aztán sokat danoltunk. Apám
18  2|        Mikor aztán a bor elfogyott, mink is lefeküdtünk.~Hogy a Jancsinak
19  2|        rómaiak okos emberek voltak, mink pedig műveletlenek vagyunk.
20  2|             bizony nem így történt. Mink mind a ketten elholtan bámultunk