Part

 1  1|          olvasni tanítja.~Milyen különös így nyári reggeleken a templom!
 2  1|     Senki se látta.~No, ez mégis különös. Kutyát, macskát nem szokás
 3  1|        az ég felé. Nappal ez nem különös: valaki megmerítette a vödröt
 4  1|         VELED, GÓLYAMADÁR~Valami különös szomorúság borzong át a
 5  1|         Hát ebben nincs is semmi különös. Az ember megbocsáthat a
 6  1|       félelmes. Az öreg gyerekek különös jelentőséggel emlegetik.
 7  1|         a másik egy-egy virágot. Különös, hogy a nőben mindenütt
 8  1|     csendítés hallatszik. Milyen különös a hangja ilyenkor a csengőnek!
 9  1|    talpán, aki odavitte.~- Semmi különös nincs benne.~- Hát hozd
10  1|      mindig csak virágokat fest, különös hajlású s növésű virágokat,
11  1| hullámzást, a báróné nem ismeri.~Különös, hogy a nők az ujjaik gyorsaságát
12  1|          néz és mosolyog. Milyen különös mosolygás! Az egész feje,
13  2|           Bibliai fej. De valami különös komolyság ül rajta. Az az
14  2|       dobták a kocsmából.~No, ez különös. Ez az ember se kocsmázni,
15  2|    veszünk egy malackát.~Micsoda különös valami a falusi boldogság!
16  2|      nyugodtan nézett a szemébe.~Különös volt ez nekem. Az iskolában
17  2|          Mi lehet az oka ennek a különös viselkedésnek!?~Eszembe
18  2|        mikor látogatásra hívtam, különös mosolygással rázta a fejét:~-
19  2|       Nem félek - rebegte valami különös meleg hangon.~De lehet,
20  2|     rajtam végig.~A leány valami különös lágyságú panaszos hangon