Part

 1  2|          kocsisom átkiált:~- Kend az, Kadari bácsi?~- Mink vagyunk, Marci -
 2  2|               öreg hang.~Az Imádságos Kadari szólt, az öreg negyvennyolcas,
 3  2|               feleli vissza az ifjabb Kadari -, csak ezen a hídon átjussunk.~
 4  2|               meg, össze­bokrosodtak. Kadari közibök csapott. Akkor az
 5  2|             szép gyönyörű fisonyérom!~Kadari éktelen káromkodással rángatta
 6  2|            hogy az asszony jajgatott, Kadari egyre bőszültebben rángatta
 7  2|             lámpását és ránk világít.~Kadari sáros. Az öregnek a subája,
 8  2|            Azt a Ponciussát! - mondja Kadari a fejét vakarva. - Nem lehetne
 9  2|               a földön húzta.~Az öreg Kadari valami rögbe lépett, mert
10  2|               remegő hangon.~- Mi az, Kadari bácsi?~- A lábam hajlik.~-
11  2|              vagyok.~- Én is - mondja Kadari, hasonlóképpen elővéve a
12  2|          ember.~- Szép, derék legény.~Kadari is erősíti a felesége szavát:~-
13  2| ádvent-vasárnapi litánia után az öreg Kadari mozog utánam a földig érő
14  2|              Soós Pesta egyetlen fiú, Kadari Juliska meg egyetlen leány.
15  2|        Egyetlen fiú, hát kimentődött.~Kadari bólint:~- Hálistennek.~Mindez
16  2|              marad utánuk a szobában. Kadari nagyokat szí a pipáján,
17  2|              dörmögi boldogan az öreg Kadari.~- A földjüket megnéztük,
18  2|               legénynek? - kételkedik Kadari.~A kételkedés hozzám van
19  2|        kételkedés hozzám van intézve. Kadari bizony tudja, hogy tetszik