Part

501  2|                tanító úr, kijövök este egy percre, de csak egy percre.
502  2|               este egy percre, de csak egy percre. De ígérje meg, hogy
503  2|                félig csillagos. Olykor egy cserebogár búg el mellettem,
504  2|                Hallgatott.~Én letörtem egy virágfürtöt az orgonasövényről
505  2|             kifordult a karomból, csak egy pillanatra éreztem a dereka
506  2|             hát nem volt míder. Mintha egy liliombokrot öleltem volna
507  2|            álltam, úgy éreztem, mintha egy nagy jácint mellett állnék.
508  2|               te? Nem szégyenled, hogy egy mezítlábos parasztleánynak
509  2|              Az emberi életnek is csak egy tavasza van. Ha elmúlik
510  2|                Mert való igaz az, hogy egy ördög meg egy angyal kíséri
511  2|            igaz az, hogy egy ördög meg egy angyal kíséri az embert.
512  2|               árt a becsületnek. De ha egy leány haja szálát véletlenül
513  2|               leánynak, hogy nekem még egy esztendőt tanulnom kell.
514  2|              élet elmúlik, és hogy van egy parasztember a világon,
515  2|            kántornak azt mondtam, hogy egy hétig ne fogadjon helyettem
516  2|        fizettek volna. No, vissza: még egy esztendőre!~Hát visszatértem
517  2|           mester lehetnék valahol, még egy évre odakényszeríte­nek
518  2|        koccanást hallok.~Odapillantok.~Egy női árnyék.~Kinyitom az
519  2|         marad-e? - kérdezte remegve.~- Egy évig, Juliska.~- Egy évig?
520  2|                   Egy évig, Juliska.~- Egy évig? Hát akkor én most
521  2|               akármi lesz is velem, de egy évig legalább boldog leszek!~
522  2|             részeg! Mint a részeg, aki egy ideig csak aprópénzt veteget
523  2|              ahol éjjel ember nem jár.~Egy szép őszi éjjelen a temetőben
524  2|          Juliska késett. Én unalmamban egy rég elhunyt földesúrnak
525  2|         kiállnom magáért!~Fehér vállán egy lefelé húzódó széles kék
526  2|               vásáron meglátta Julcsát egy szomszéd vármegyéből való
527  2|              ez a mi ismeretségünk. Én egy hónap múlva minden bizonnyal
528  2|               bürök és más efféle. Meg egy épületomladék.~Odavonultunk
529  2|          Odavonultunk a bürök közé, és egy kövön ülve beszélgettünk.~
530  2|              ám Julival. Búcsún voltam egy helyen, ott láttam, amint
531  2|              helyen, ott láttam, amint egy öregasszonnyal a templom
532  2|            meglátott engem. Az ujjának egy mozdulatával kért, hogy
533  2|          mondtam neki, hogy legalábbis egy hétig gondolja meg, amit
534  2|               fejjel, szomorúan. Hanem egy hét múlva csak beállított
535  2|             felesége vagy, nem is...~- Egy rossz szót se szólt.~- Hm.
536  2|          bámultak. Vártam, hogy Miklós egy pár kedves szót intéz hozzájok.
537  2|            Harmaci gyereket, adok neki egy krajcárt.~Hogy erre figyelmesen
538  2|          szemével.~- Netek mindeniknek egy krajcár - mondja Miklós. -
539  2|                is kívánja.~Nálunk csak egy gödör meg egy fakereszt
540  2|              Nálunk csak egy gödör meg egy fakereszt jár a halottnak.
541  2|              elhelyezésére ide másolok egy feliratot:~Itt~nyuksz~-ik~
542  2|                eszt~endőbe~Minden betű egy krajcárt kóstál. Innen van
543  2|             gyermek­korom­ban egyetlen egy kőemlék volt ott a fakeresztek
544  2|             mert lókötő lett a fiából. Egy napon ott találták ezt a
545  2|            állanak mindenfelé.~Itt-ott egy olyan ismerősre akadok,
546  2|             meghalunk, mindegyikünknek egy négyszögöl kis birtoka.
547  2|               a vállán. Pipázik. Ez az egy ember van a faluban, aki