Part

 1  1| szöszkefejű Dezső, az volt egymaga szomorú. Szelíd irigységgel nézte
 2  1|           egymást.~Ha Szűcs András szomorú volt, a kutyája is lógatta
 3  1|        udvaron.~Bozókiné is betér. Szomorú kis sovány asszony. Nem
 4  1|       formátlan, hanem a szelíd és szomorú Burucz András.~- Hogy van
 5  1|        elmerengésbe mélyed.~Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész
 6  1|            a madár! Egész testével szomorú.~A minap aztán sok gólyát
 7  1|         Lidije meg a Keviék Imréje szomorú.~Az Imre már iskolásgyerek
 8  1|      idegen szokásokba. De micsoda szomorú látvány az öreg arcú ifjú,
 9  1|          rózsaszínű árnyék. Szőke, szomorú, nem is szép: valami németes
10  1|    mosolyog, mikor fél, haragszik, szomorú, türelmetlen, szenvedő,
11  1|      magamat. Tanítóné! Oh, milyen szomorú cím ez, kisasszony és milyen
12  1|           ez, kisasszony és milyen szomorú állapot! Kell egy új ruha -
13  2|       tanítód mindig szeret téged.~Szomorú kék szeme könnyesen, boldogan
14  2|             mert az asszony mindig szomorú.~Mért szomorú?~Nem tudom.~
15  2|       asszony mindig szomorú.~Mért szomorú?~Nem tudom.~Az ura jó ember
16  2|        taraja sápadt, étvágytalan, szomorú.~Eléje tétettem a vizet
17  2|           az öreg még mindig olyan szomorú, csöndes és lassú járású,
18  2|            vállát.~- Nézze - szólt szomorú mosolygással -, mit kell