Part

 1  1|     hogy meg­nézzem micsoda baj esett maguknál?~Tabiné éppen a
 2  1|          akinek a könyvvel baja esett. Úgy ismertem, mint magát.~-
 3  1| reggelre kiterítettük.~Nehezére esett a beszéd, el is hallgatott.~
 4  1|  találkoztunk, meg mikor az eső esett. Gyerekkoromból emlékszem,
 5  2|     forinton vettük. János! Nem esett bajod! Édesapám, nem ütötte
 6  2|        fő - felelem -, hogy nem esett bajuk.~A szélső parasztházból
 7  2|         mély. A szekrénynek nem esett baja, mindössze az egyik
 8  2|       az a Szűz Mária kötényébe esett: se nem sáros, se nem véres.
 9  2|         irkának szerencsére nem esett baja.~Az iskolában halk
10  2|     ivott öt esztendeje. Jól is esett neki.~Az ütésre megbolondult
11  2|   állottam alatta, mikor az eső esett.~- Hát - azt mondja-, láttad-e
12  2|  arasznyi kis hó, amely a minap esett, beázalódott a szalmatetőkbe,
13  2|       lezuhant. A gerendák közé esett, amelyek ott hevertek az
14  2|        azonképp, ahogy a hátára esett. A bekecse szétnyílt az
15  2|         munkát.~- Csak nálam ne esett volna! - szólt az asszony. -
16  2|        meg, és ahogy a mellemre esett, az én ajkam bizony az arcára
17  2|           De nem az volt pedig.~Esett egyszer az eső, és hogy