Part

 1  1|        méltósággal kereng a magasban. Egyre alább-alább ereszkedik,
 2  1|         lebbenik el előttem. A homály egyre sűrűbb. Az akácfák mintha
 3  1|        pipázik a karosszékben.~A néző egyre több és több az udvaron.~
 4  1|             tovább.~A gyerektársai is egyre a lidérceket, ördögöket
 5  1| végigcsilingelt a szőlőbokrok között. Egyre halkabban szólt. Utoljára
 6  2|               is kifizettem, az állat egyre üvöltött. A szemben-szomszédos
 7  2|             és zörögdögél. A sötétség egyre sűrűbb.~Az ilyen esti utazásokban
 8  2|          aztán kettő, azután három és egyre több és több.~Faluba érkezünk.~
 9  2|             asszony jajgatott, Kadari egyre bőszültebben rángatta a
10  2|     parasztember kezén!~S őt bámultam egyre, mígnem a ködmenszaggal
11  2|         akkora, mint a datolya magva. Egyre kijjebb emelkedik a földből.
12  2|           érez, nem lehet vele bírni. Egyre azon zaklatott, hogy adjak
13  2|      beragyogott az ablakomon, mintha egyre azt susogta volna: Tavasz
14  2|               a fejét rázta.~A legény egyre sűrűbben látogatott oda.
15  2|           múltakat emlegettük. Bennem egyre fogyott a józanság. Megrészegedtem