Part

 1  1|   szerető gondossággal szólogat nekik: kott-kotty - ami bizonnyal
 2  1|      bogarakban! Mennyi gond az nekik, hogy merre, hol keressék
 3  1|         álmodtam...~- Beszélhet nekik - mondja nevetve a János -,
 4  1|    András zákányos fejjel húzta nekik a vizet. Aztán maga is ivott,
 5  1|       igen megörült. Azt mondta nekik, hogy egy tüzes kos fog
 6  1|         itt terít télen asztalt nekik. Elközelget az ősz. Az október
 7  1|        érzésnek jeleivel.~Intek nekik, hogy álljanak fel. Egyszerre
 8  2|         megperdülnek a kerekei. Nekik merőben más a világuk, mint
 9  2|       miénk. A mi nagy dolgaink nekik semmiségek, és amik nekünk
10  2|         nekünk semmiségek, azok nekik a nagy valamik. A gyermek
11  2|        István meg a Pista olyan nekik, mint az úri ruha: ismerik,
12  2|  gyermekeit és halkan brúgózott nekik. Mink az Andrissal csodálkozva
13  2| vendéget.~- Gyermekeim - mondom nekik -, ez a bácsi szintén tanító