Part

 1  1|   Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet
 2  1|         tudja. Dehát honnan tudja?~Érzem, hogy ez a kérdőjel kicsi
 3  1| Valahányszor a gyöngyvirág illatát érzem, mindig valami csodálatos
 4  1|         hol a virágok vállain, úgy érzem, mintha őt jobban megilletné
 5  1|          is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek
 6  1|            mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna
 7  1|     homályra száll a szobában. Úgy érzem, mintha én is elmúlóban
 8  1|          ilyen fényes kövecskével!~Érzem, hogy köd száll a tekintetem
 9  2|    kálvinista templomban magyarnak érzem az Istent is.~A beszédek
10  2|           mint az ember!~Már régen érzem, hogy van valami rokonság
11  2|  ismerhetem a teremtés titkait, de érzem, hogy az az értelmes erő,
12  2|            ahogy lefekszem, megint érzem a húzást. Az esticsillag
13  2|  kakukkfűben a halottak lélegzetét érzem. S mintha valami suttogó