Part
1 1| a levegőbe és nyerített, mint a kiscsikó.~Ma délután valamennyi
2 1| csöndes, békés vidámság, mint az erdő vidámsága, mikor
3 1| embereink komolyak és mélázók, mint az erdő fái. Az erdő fáinak
4 1| barázdák egymást követik, mint az én írásom a papíroson.
5 1| csibe bújt elő, olyanok mint a kanári madarak. Öt kis
6 1| egy széles, fényes sugara, mint egy kifeszített sárga selyemszőnyeg.
7 1| szólunk hozzá, féloldalt néz, mint a kacsa, de mint a szép
8 1| féloldalt néz, mint a kacsa, de mint a szép kacsa.~A kútvödröt
9 1| arca jobban kipirosodott, mint az Imréé.~ ~
10 1| asszony, de jámbor és félénk, mint akinek kék a szeme.~- Nincs
11 1| mosolyogva -, olyan az, mint a fürj.~- No, csak ne tagadja,
12 1| kincset nem hagyhat a fiának, mint a sok szép tudást, meg az
13 1| most indult kinyílásnak, mint ahogy a rózsa kinyílik,
14 1| visszahúzódik a gyerek esze, mint a csigabiga, lelkem, aztán
15 1| iskolában. A haja úgy állott, mint egy csomó zsindelyszeg,
16 1| zsindelyszeg, és meg volt mosdatva, mint valami királyfi. Az arcáról
17 1| kajszibarackfám meg pompás fehérben, mint valami hercegi menyasszony.~
18 1| meg a fűz több mézport ád, mint máskor. És bizonyára megújsá
19 1| libák. Éppen olyan a színük, mint a láncvirágé. Mintha a láncvirág
20 1| fantázia. Tündérek nincsenek, mint ahogy mindenről azt mondjuk,
21 1| Ha olyanok az angyalok, mint aminőknek a keresztény képzelet
22 1| megilletné az emberi név, mint bennünket, nehéz testű,
23 1| ül ott a hálója közepén, mint a lesipuskás az erdőben.
24 1| hálójába. Úgy sírt ott, mint az ember.~Kiszabadítottam.~*~
25 1| lehet, mert a szeme olyan, mint a kőszén, fekete, fényes
26 1| fején hosszú ősz hajszálak, mint a sziklai árvaleányhaj.
27 1| milyen?~- Milyen? Hát olyan, mint minden sárkány. Bele van
28 1| van takaródzva a föjhőbe, mint mink a subába, oszt arra
29 1| ilyen nekünk és többet ér, mint amennyit a tudomány ád érte.
30 1| szava nem volt szentírás, mint a többinek.~Tovább firtattam:~-
31 1| baja esett. Úgy ismertem, mint magát.~- No hát most hallunk
32 1| úgy elnyilamodott onnan, mint a veszött fene.~A szénagyűjtő
33 1| a fejüket; hajladoznak, mint a susogó leányok. Egy lilaszínű
34 1| dolgozik és alszik, épp úgy, mint az ember.~A méhes deszkáján
35 1| gomolyodik a virágok fölött és mint valami kék labda forog föl-
36 1| maradt szétesett szárnyakkal, mint a két kék virágszirom. Soha
37 1| valahogyan a boldog emberrel, mint ahogy a szenvedő állat azonos
38 1| hajlonganak a parázsban mint a hernyók. Aztán újra csend.
39 1| inkább magának beszélve, mint nekem.~- Micsoda nyírfaág? -
40 1| olyan formásan megszabottak, mint a könyvregények. A mi
41 1| János megrázta a fejét, mint aki álomból ébred. De vállat
42 1| arca is olyan halvány volt, mint a fal.~- Lidi - szólott
43 1| selyemkendő. Csak az arca fehér, mint a pergamen. Nyugodt, ráncos
44 1| Megérzem én azt, uram, mint Paizs a szelet.~- Sohase
45 1| tartják, hogy olyan gyerek, mint Fercsi, nincs több sem a
46 1| jóleső italt tudnátok húzni, mint ezek húznak itt a csöcsös
47 1| nyugalmat tudnátok találni, mint ezek itt a vadkörtefa két
48 1| a fűszálat. Játszottak, mint a gyerekek.~- Nini - mondja
49 1| csípése olyan volt a kezemen, mint a tűszúrás.~A szamár eltűnt
50 1| Mert a forgószél nem egyéb, mint az ördög meg egy boszorkány.
51 1| kutya azonnal felpattant, s mint valami ágyúból kilőtt szőrgolyó
52 1| hosszú vóna az ő lába is, mint a miénk, nem kellene neki
53 1| akkora volna az a kutya, mint a vakondok, akkor is rátalált
54 1| hízik az uraság konyháján, mint a légy. Valamelyik legény
55 1| olajjal.~- Olajjal?~- Igen, mint a templomban láthatta kend
56 1| Éppen akkorák és csakazok, mint reggel, de mondom, megváltoztak.
57 1| Mikor meg állanak, olyanok mint a fák meg a bokrok, aminthogy
58 1| bokor is olyan némelyik, mint az ember.~De a fák is úgy
59 1| Vargáék kútágasán is a gémfa, mint egy nagy teleszkóp mered
60 1| jobban tudom én mi a baja, mint a felesége -, fizet egy
61 1| csak akkora kis üveggel, mint a kisujjom. Hát aztán lássa
62 1| árkok annyi bajt okoznának, mint neki. Nappal a szamár hordja
63 1| vele, mert úgy táncolt, mint az ördög. De végtére is
64 1| miatyánkot. Olyan igaz, mint ahogy itt ülök.~- No, én
65 1| egész Duli-had olyan szálas, mint ő volna, ha kifeszítené
66 1| nem teszi többé. Olyan, mint a szomorúfűzfa. Különben
67 1| lassankint megmagánosodik, mint a sziget a tengeren.~Nem
68 1| még mélyebben sötétlik, mint máskor. A hídon megállott
69 1| A szakálla az álla alatt mint a seprő. Hasonlítana a tigrishez
70 1| sárga és erejefogyott, mint ő!~Odalépett hozzá és ő
71 1| megfáradt ebben a beszédben, mint aki a hegy meredekén haladva
72 1| üveget, és inkább csorgatva, mint ivogatva, fenékig kiüresítette.~
73 1| szemmel nézett maga elé, mint aki valami dallamra gondolt,
74 1| gólyaorrú fű megkunkorodik, mint a dugóhúzó, s a fűkalászok
75 1| fölemelt fővel vigyázott, mint valami generális.~Nem tellett
76 1| darabig mozdulatlanul ült, mint ahogy a faragott kövek ülnek
77 1| gyümölcsfáim is olyanok, mint az öregemberek: egyik, mint
78 1| mint az öregemberek: egyik, mint a sárga öregember; a másik,
79 1| sárga öregember; a másik, mint a piros öregember.~A két
80 1| egypárszor körülkanyarodtak fenn, mint a búcsúsok. Bizonnyal a
81 1| a többinél. A szeme kék, mint nálunk majdnem minden nőé.
82 1| volt. Imre meg úgy járt, mint a komor bika, mikor öklelni
83 1| mesélgetnek is egymásnak, mint a mi embereink a búbos mellett,
84 1| bizonyára jobb a dolguk, mint a cigányoknak. Hej, a szegény
85 1| mostohagyermekei a természetnek, mint a pókok, legyek meg egyéb
86 1| GYEREKEK~Az iskolám olyan már, mint a zengő méhkas. A pap kihirdette,
87 1| elfoglalni senki. Innen őrzi, mint valami káplár, az egész
88 1| Úgy olvasni meg számolni, mint ő, nem tud senki. Büszke
89 1| persze nem olyan könnyű az, mint a vályogvetés. Mégis, hogy
90 1| vannak a zsebében. Szilaj, mint a csikó, de persze a körülötte
91 1| mezítláb járt a nyáron, mint a csirke.~Visszatért csakúgy.~-
92 1| iskolába vezetem.~- Hogy és mint vannak odahaza?~- Köszönöm
93 1| gyisznó, azután úgy eszik, mint a farkas; vagy pedig megdöglik,
94 1| Talán be akarod fonni, mint a leányok?~A másik meg azt
95 1| fiaiknak:~- Olyan légy, mint Istenes Imre.~A városban
96 1| és megállott. Szétnézett, mint a haragos ítélet a devernyázó
97 1| megjelenése úgy hatott rájok, mint a hideg szél. Elcsöndesedtek,
98 1| ember is úgy állott előtte, mint a gyerek.~- Hát ti - dördült
99 1| csak állott alázatosan, mint a tetten kapott gyerek,
100 1| termett volna, most meg olyan, mint aki meszet árul.~A falubeliek
101 1| öreget magához. Leültette, mint az első gazdákat szokás.
102 1| meg csak olyan becsületes, mint a többi.~Föltette kalapját,
103 1| is. Megjelent a dombon, mint valami árnyék. Aztán lefelé
104 1| bandukolt, sokkal lassabban, mint ahogyan szokott.~Pál eléje
105 1| a ház fölött áll. Olyan, mint valami égből alánéző orca.
106 1| betűhöz képest olyan piciny, mint a toronyhoz képest a hordóabroncs;
107 1| úgy elfelejtöttem én azt, mint Tóth Antal a nagy efföt.~ ~
108 1| persze több mesét tudnak, mint a fiatalok, meg szebbeket
109 1| kanászlegénynek több esze volt, mint a többinek: ötven szöget
110 1| nem szebb, se nem jobb, mint te vagy -, hanem csak azért,
111 1| való színes gondolatok - mint ahogy a lángocskák is rend
112 1| lábamnál. Úgy szereti a tüzet, mint én. Összeguborodva fekszik
113 1| unalmas és nem fárasztó, mint az emberi hangversenyek.~
114 1| gyönyörködik az aranyló parázsban, mint én, és ilyenkor bizonyára
115 1| úgy leng a múltak fölött, mint a tó fölött a madár.~Ahogy
116 1| nem is nézhet másképpen, mint szomorúan. Az egyedülvalóságnak
117 1| meleg. A kályha úgy mormol, mint a fonó-macska.~A kisködmenek,
118 1| mintha még aludna. A földgömb mint valami görögdinnye áll az
119 1| Mária!~Ki szent malaszttal,~Mint gyöngy-harmattal~Neveltettél
120 1| képzeletében olyanná formálta, mint amilyen leányok a Tisza-Duna
121 1| kifehérlik a mi népünk közül, mint a liliom a tulipánok közül.
122 1| bolondnak ismeri a bárónét, mint a falubeliek valamennyien.~
123 1| báróné arca piros volt, mint a pünkösdi rózsa. A fején
124 1| kibomolva lengett a levegőben, mint a zászló.~Azt mondják, azért
125 1| hozzám jön, pedig olyan, mint az eleven parázs.~A földesúrnál
126 1| fejét, és a levegőbe néz, mint Liszt szokta. Csak akkor
127 1| zene halk és hullámos már, mint a hárfajáték. Ime, a tengeri
128 1| kétszázrúl, az aztán annyi, mint a készpénz. Kérdöm tőle,
129 1| kedvetlenséget okozok vele - mint például kegyednek, aki engem
130 1| elvégre is nem olyan munka, mint a tortacsinálás. A házasságra
131 1| Annyi libát meg kacsát, mint itt van az udvaron, sohasem
132 1| csakúgy beszélgettem vele, mint a többivel. Érdeklődéssel
133 1| küzdenek és szenvednek, mint az emberek, édes figyelemmel
134 1| az arca olyan halavány, mint a hó.~Néhány nap múlva elutazott.
135 2| iránt! Az ő lelkük olyan, mint valami finom kis gép, amely
136 2| Nekik merőben más a világuk, mint a miénk. A mi nagy dolgaink
137 2| is éppen olyan a szíve, mint a bársonyba öltözött grófleánykáé.
138 2| lélek is úgy száll a földre, mint a hópehely! A kegyetlen
139 2| havon is mezítláb fog futni, mint még valami öt társa. S így
140 2| letakarva. A szilvafák olyanok, mint tavasszal, mikor virágoznak.~*~
141 2| világon semmi se szomorúbb, mint a beteg gyermek arca!~-
142 2| jómódú birtokos. Olyan, mint valami magyar ruhába öltözött
143 2| sarkán, és úgy nézett rám, mint a dühös bika.~- Mátyás -
144 2| meghaltam-e?~S a levegőbe intett, mint mikor az ember legyet hajt
145 2| volt a faduda. Úgy szólt, mint az orgona és cifra volt,
146 2| az orgona és cifra volt, mint a görög oltár. Valami hat
147 2| Bizonyosan avval is úgy bánt, mint evvel a kutyával.~- Nem
148 2| Hentzinek ragyogott a szeme, mint a gyémánt.~- Hozd ki a pipámat:
149 2| csibukot.~Hentzi ugrott, mint a villám. A következő percben
150 2| A foga úgy vacog rajta, mint a telegráfmasina. De azért
151 2| kutyát. A kutya ugrált, mint a bolond a duda körül.~-
152 2| milyen könnyű a forgásuk! Mint a virágpehely! És a szmokingos
153 2| selyemmel födött szíveket, mint itt a Cigány Laci két kis
154 2| üvegbe. Néha több a tintája, mint akárkinek.~Hát mondom: szeretik
155 2| van a kör közepén. Áll, mint a tájékozatlan ember az
156 2| állanak. Úgy állanak sorban, mint valami idomtalan óriások,
157 2| érünk utol. Parasztkocsi, mint a miénk. Hátul egy nagy
158 2| Annyi ennek egy mázsa búza, mint másnak egy font.~A pap megérkezik.
159 2| látnak többet egymáson, mint ha egyszer nézik meg.~Faluhelyen
160 2| jobban igazgatja a parasztot, mint minden iskola és minden
161 2| Kissé gömbölyűbb a képe, mint a Vénuszoké. Az ajkai duzzadtabbak,
162 2| Az ajkai duzzadtabbak, mint a parasztnőké szokott lenni.~
163 2| meg a Pista olyan nekik, mint az úri ruha: ismerik, de
164 2| állanak a jövő fátyola előtt, mint az okos gazdagok. A maga
165 2| hallja kend Esvány lesz, mint az apja.~No, szép sor az
166 2| kenyér nem fán terem nálunk, mint boldog Afrikában. Nálunk
167 2| Több eszed van teneked, mint Soósék egész falujoknak.
168 2| legényre. A legény piros, mint a főtt rák. A leány újra
169 2| gyűrődjön. Az irka sárga volt, mint a citrom. A keze piros volt,
170 2| citrom. A keze piros volt, mint a mályva. Az orra is piros
171 2| A gyerekek beszélgetnek, mint az emberek, komolyan, tréfásan,
172 2| rátekintőnek a szeme közé kaffant, mint a kutya szokott kaffantani
173 2| vélni, hogy mindent tud, mint a püspök. Nem tud pedig
174 2| odatörült. Több rákenődött, mint amennyi ott volt, de ez
175 2| Állnak előttem olyan arccal, mint a latrok szoktak az akasztófa
176 2| sokkal kisebbnek tudja, mint a Marciét.~- Nem láttam,
177 2| emberen, aki hátrább ült, mint a vele egykorúak.~Szokatlan
178 2| öregségükben is épp olyan szépek, mint ifjúságukban voltak. És
179 2| szállott rá az élet tele, mint a fenyőfára a hó.~Eleinte
180 2| subája épp olyan szabású, mint az idevalóké. Csak nem a
181 2| Harmadnapra már akkora, mint a datolya magva. Egyre kijjebb
182 2| növény úgy szereti a napot, mint az ember!~Már régen érzem,
183 2| megfagyna künn a hidegben, mint a virág. A virág él a meleg
184 2| virág él a meleg szobában, mint az ember.~És nőtt a tulipán.~
185 2| felé. A nap felé hajlott, mint a gyermek az anyja felé.~
186 2| ablakon a napfényes télbe, mint én.~Nem ismerhetem a teremtés
187 2| Ez a kisleány is olyan mint a tulipán. Az arca gömbölyű
188 2| Andris annyi idős volt, mint én: hétesztendős, de sokkal
189 2| hátára és dagasztott ottan, mint ahogy az asszonyok dagasztják
190 2| olyan volt nekem a szeme, mint a Micó macskáé.~De lehet,
191 2| fülén. Szakasztott úgy tett, mint a katona szokott az istálóajtóban,
192 2| vörös. A többi cirmos volt, mint az anyjuk.~A házból akkor
193 2| görgedeztek. Sápadt volt, mint a falevelek.~- Mi lelte
194 2| Sápadt volt, még sápadtabb, mint máskor. A felső szoknyája
195 2| kifelé komoly nyugalommal, mint a gazdája.~Kék ruhás emberek,
196 2| eltanulják már az uraktól, mint az asszonyok a kávéivást,
197 2| beköszönnek. Úgy köszönnek rá, mint a legényekre szoktak: tapadó
198 2| köszöntésére komolyabban, mint a lányokéra meg a férfiakéra.
199 2| rápillant a toronyra. Olyan, mint régen! Még csak nem is fakóbb.
200 2| falu mintha fehérebb volna, mint máskor. De nem fehérebb,
201 2| mingyárt verekedett. Ütött, mint az istennyila. Azt ütötte,
202 2| pélpát, hanem a pélpa őt; mint a gőzös a vonatot.~A falu
203 2| manót járok én föl és alá, mint a tavaszi szellő. A fiamhoz
204 2| házat. A ház éppen olyan, mint ezelőtt hat esztendővel
205 2| éppúgy virul az őszirózsa, mint mikor az asszony leány volt.
206 2| még forró a cserép. De, mint báró Eötvös mondaná: vannak
207 2| elvált az urától, olyan, mint a virágzó faág, amely letörött
208 2| Látszott a távolban az úton, mint oszlik a nép szanaszét.~
209 2| veszekedett. Olyan volt, mint a dühös bika.~- Az a jámbor
210 2| a vasútra?~Hát kit mást, mint Szamaras Tóth Antalt. Az
211 2| tomporára.~Ment a jó vén szamár, mint valami öreg angol. Tóth
212 2| De bizony. Iszik az, mint a lúd.~A szomszéd falu jó
213 2| sűrűn pofoztak, gyakrabban mint a Jancsit. Hát ilyen hazugok
214 2| Csak úgy lógsz a világon, mint a pitykegomb a cérnán.~Akkor
215 2| Hát azt mondja, csak úgy, mint a mesébe van. Mikor ránk
216 2| úgy karikázott a szeme, mint az irgalmasok kórházába
217 2| eszünkbe.~Megnémult aztán, mint a bolondok szoktak. Csak
218 2| Mindenkire bólintott a fejével, mint aki részeg.~Mink aztán sokat
219 2| nálunk úgy szeretnek téged, mint engem. Aztán, mondok, hát
220 2| egészségére.~Erre megrázkódott, mint a kutya az eső után, és
221 2| bácsi!~Az öreg fekszik, mint a holt.~- Hol ütötte meg
222 2| jelennek meg. Úsznak ide-oda, mint a jég a vízben. Talán már
223 2| szerencsétlen, olyan péntekes, mint némelyik ember. Már csirkekorában
224 2| olyan udvaron maradós, mint a föntjáró betegek szoktak
225 2| olyan kékes halvány volt, mint a beteg ember ajka. A tolla
226 2| tolla is úgy áll rajta, mint a kövér ember kabátja a
227 2| szólnom kellett hozzá, mint afféle beteghez. Neki ez
228 2| mellém és eltűnődve néztük, mint hullatja a barackfa a leveleit.~
229 2| másikkal, és visszagügyögött, mint a kis pólyásgyerekek szoktak
230 2| a szegény vén szakállas, mint ahogy minden rossz gyomrú
231 2| okosabbak és elevenebbek voltak, mint ő; hátulra kerültek és úgy
232 2| két lábát egymásra tette, mint az ember szokta a kezét.
233 2| vidámak voltak és kedvesek, mint az aprók.~Csak az egy Dani!~
234 2| anyjával.~Az utca sáros volt, mint falun szokott lenni. Ők
235 2| szőke, komoly leány. Félénk, mint a nyúl. Nem mer a szemébe
236 2| csökönyösen az öreg. - Jobb kettő, mint egy. Mert lássa kend, ha
237 2| ütögesse kend hátulról. Megy, mint a veszett fene!~Újságot
238 2| más az igazi parasztnóta, mint a színpadi. A színpadi paraszt
239 2| abbahagyja a táncot. Pislog, mint aki álomból ébred, és egyet
240 2| szóval. Ő szegény olyan volt, mint a felhőbe takart hegy. De
241 2| róla, hogy éppen olyan, mint a mi földünk.~- No, ha az
242 2| sovány képű és barna szemű, mint más parasztleányok. Csak
243 2| ajka kissé kijjebb áll, mint a felső. Mintha fitymálná
244 2| okos. Olyan szeme volt, mint a kutyának. Akkor azonban,
245 2| esztendővel alacsonyabb sorú, mint az urak. A megszólítás fölemelés.~-
246 2| A könyörgése olyan volt, mint a gerlicezokogás. Micsoda
247 2| gömbölyű volt és hajlékony, mint a hattyúé.~Darabig néztem
248 2| karján az ing bokra olyan, mint két csomó fehér gyöngyvirág.~
249 2| változik. Ő olyan volt, mint az úri parkokban a kezetlen
250 2| leány megrázta a fejét, mint aki álomból ébred. Sóhajtott:~-
251 2| susogott. Eltűnt, ugrálva, mint mikor a pipiske ugrál a
252 2| kétlépésnyi távolságban, mint a megriadt őzike és bámulva
253 2| élet ügyeiben olyan okos, mint akármiféle úrinő. Tudja,
254 2| hogy vége az értéknek, mint a vasnak, ha belekap a rozsda.
255 2| Meleg volt az arca és sima, mint a bársony.~- Ne tegye ezt
256 2| leány olyan természetű volt, mint némelyik részeg ember, aki
257 2| esze és több a lelkiereje, mint neked!~S hogy egész nap
258 2| az első nap ilyen nehéz, mint a koplalásban, aztán már
259 2| nincsen olyan versenybirkózás, mint ahogy énbennem mindennap
260 2| orgonakerítésnél a holdfényben, mint ahogy Vénusz kiemelkedik
261 2| Te csak játszol velem, mint a macska az egérrel!~A leány
262 2| éreztem, hogy a szíve úgy ver, mint a kallós malom.~És most
263 2| becsület fogalma is más nálok, mint nálunk. A lopás, ha tyúknál
264 2| valaki, a becsület elolvadt, mint a hó.~Az ilyen fogalom olyan
265 2| fogalom ő bennök. Benne élnek, mint a féreg a gerendában. Ha
266 2| akinek a szívedből több jut, mint nekem jutott.~Azt hittem,
267 2| fordulatosak a regények, mint a könyvekben. De várj, a
268 2| Én azonban bús voltam, mint a kivert bika.~A sorsom
269 2| Csak a nyakamba omlik, mint valami virágos bokor. S
270 2| szívem megszakad!~Olyan volt, mint az őrült. És hát bizonyosan
271 2| boldog leszek!~Olyan volt, mint a részeg! Mint a részeg,
272 2| Olyan volt, mint a részeg! Mint a részeg, aki egy ideig
273 2| sebes szoknyasuhogással, mint szokott, csak lassan, mintha
274 2| Tehetnek-e már többet velem, mint amit eddig tettek?~De nem
275 2| vártam azt, hogy leszúr, mint azt, hogy jónapot kíván.
276 2| a tekintete olyan volt, mint nyáron a jégfelhő.~Hát,
277 2| ebédeltek tarisznyából, mint a parasztok szoktak. És
278 2| Persze, nem örömmel mondta, mint más leányok, hanem szomorúan:~-
279 2| kérdezte, olyan volt a hangja, mint a temetési ének.~- Miért
280 2| nyájasan: nem kelletem magamat, mint ahogy más leányok szokták.
281 2| A paraszt sokkal erősebb mint én, s nálam még csak bot
282 2| szeretettel néztek reám, mint azelőtt. A régi jácint volt.
283 2| parasztasszony körül forog. Mint a planéták a nap körül...~
284 2| végignézett minden soron, mint valami rendőr.~Egyszer aztán
285 2| korábban beadni a gyermekét, mint ahogy a törvény kötelezné.
286 2| kocsira ült, vörös volt, mint a pipacs.~ ~
287 2| márványkővel kirakott cifra kert, mint a budapesti. Az igaz, hogy
288 2| följegyzést, aki később halt meg, mint az öreg Szegfüné, de nálunk
289 2| Most is olyan csendes, mint az a néhány száz lakója.
|