Part
1 1| heti élet a jövendőben.~Az öreg Kevi a zsákon ül és elmélázva
2 1| Imre.~A kettő munkában; az öreg csöndes szemlélődésben.
3 1| koszorúzottan ülnek a szekérben. Az öreg Kevi a szekér hátulján lógatja
4 1| mintha ünnep volna. Még az öreg nagyszakállú, vak koldusunk
5 1| libák a füvet csipkedik. Az öreg lúd vezeti őket. Nem csekély
6 1| meggondolhatja akárki. Lám az öreg lúd minden pillanatban féloldalt
7 1| nyakát nyújtogatja hozzá, az öreg meg brúgózik mellette. Erre
8 1| találtam az öregapjával. Az öreg csak üldögélt, a gyerek
9 1| buldogéhoz. Csakhogy az öreg már megfehéredett. A fején
10 1| zimankós idő nincsen, az öreg mindig eljön a gyerekkel
11 1| Sietve felöltözködött. Az öreg leült az árnyékba az út
12 1| köz, köd, eke, kár.~Az öreg világtalan hallgatva ül
13 1| átfogta két sovány, eres, öreg kezével. És mintha a felhőkre
14 1| Látjátok - mondotta az öreg Bordács a pipájával az égre
15 1| melyik felhőben látja az öreg a sárkányt?~Egy rozsdás
16 1| cikcakkos istennyilák.~- Öreg - mondom neki -, látott
17 1| előolvassa a zivatart.~Az öreg ezt olyan meggyőződéssel
18 1| ott senki, aki a komoly öreg szavában kételkedett volna.~-
19 1| elmémben, hogy meghagyjam-e az öreg Bordácsnak a sárkányos diákját,
20 1| felelt tartózkodó hangon az öreg -, ámbátor egyszer láttam
21 1| eggyel.~A tuskón ült az öreg, az egyik lábát áttéve a
22 1| ennél?~De persze nekem az öreg szava nem volt szentírás,
23 1| Az más könyv - mondja az öreg, jelentősen rándítva borzas,
24 1| csillapító hangon, mert az öreg kényelmetlenül kezdett pislogni,
25 1| amelyen tejet vehet.~Az öreg a földre nézett és egyet
26 1| diadalmasan nézett rám.~Az öreg Bordács hozzám fordult,
27 1| tábortűz mellett, és az öreg Borza János sűrű keresztvetések
28 1| eszébe. Hiába biztatta az öreg Kossuth-szakáll. Csak feküdt
29 1| lecsüggesztve, bágyadtan nézett az öreg juhász csizmájára.~- Hát
30 1| megijedt - csóválta a fejét az öreg Borza.~S leheveredett mellém
31 1| erő meg rejtelem...~Az öreg hasonfekszik a subán. Félkönyökön
32 1| diákok kóborolnak. Beszélt az öreg az éghasadásról is, mikor
33 1| hallatott.~- No - szólalt meg az öreg Borza félálmosan -, mégis
34 1| Aratnak.~A templomba csak két öreg jár: egy meggörnyedt anyóka
35 1| betotyog a templomba, az öreg apókának már ott remeg a
36 1| is mosolygó. Nem minden öregasszony ilyen, csak ez
37 1| Paizs János volt, az az öreg remegő fejű bácsi, aki az
38 1| körüllengi a nyakát.~Az öreg leány előretotyog három
39 1| percnyi csöndbe beleköhint az öreg Paizs. A templom visszhangzik
40 1| szénaillattal együtt.~A két öreg csöndesen ül a helyén. Az
41 1| csöndesen ül a helyén. Az öreg Paizs néha elmélázva nézi
42 1| Paizs néha elmélázva nézi az öreg nőt. A feje olyankor fölváltva
43 1| hetekkel előbb megegyezett az öreg Mucza cigánnyal - fél liter
44 1| helyettesíti.~- Csak ballagj, öreg, a juhok után. Aztán ha
45 1| Egyéb dolgod semmi.~Az öreg Mucza gutaütéstől félig
46 1| most mán hazaballaghatsz, öreg. A jövő esztendőre megint
47 1| De hát mégse a cigány. Az öreg ilyen lyukon bemászni nem
48 1| is olyan fajta cigány az öreg. Rá se szorult: hízik az
49 1| az ecsetjét letéve - egy öreg bácsit láttam, ha azt lefesthetném,
50 1| tessék befejezni a képet. Az öreg ülni fog.~- Dehogy is festek
51 1| egyenesen Keviékhez.~Az öreg az udvaron ült, egy fatönkön,
52 1| Jókedvvel nyújtotta ráncos öreg kezét, és meg is szorította
53 1| reánk.~- Ej - mondotta -, öreg vagyok én már arra, itt
54 1| fessék.~- Éppen azért, mert öreg kend - szólalt meg most
55 1| Micsoda? - duzzant fel az öreg. - Hóhért akarnak belőlem
56 1| csinál az úr - felelte az öreg haragosan -, tisztölöm az
57 1| felelt valamivel enyhébben az öreg -, vén lóból nem való poroszkát
58 1| De bátyámuram, ahova öreg kell, ott nem állhat meg
59 1| igaz-e?~Ezt megértette az öreg, de azért mégis bement és
60 1| egész; - de azért már az öreg Keviné összecsapja a kezét.~-
61 1| ezelőtt húsz esztendővel.~Az öreg Kevi nem bánja, akármilyen
62 1| most azt kenik.~Tartja az öreg a fülit nyugalmasan.~A csodálkozás
63 1| hát a mi Duli Péterünk nem öreg még, és sajnálkozással gondolom,
64 1| félmezítláb egynéhányat lépett az öreg tigris felé. A kocsi árnyékában
65 1| ember vonta magára: egy öreg búcsús, aki tikácsol, és
66 1| lehajtva.~- Engem is.~Az ülő öreg fölemelte a fejét:~- Gyógyítod?~-
67 1| beirányozódni újra a kocsmába.~Az öreg fölemelte akkor az pálinkásüveget.
68 1| szőlőhegy alatt legelnek. Az öreg Kömpe a domb tetején hever
69 1| akkoriban kincsről álmodott. Egy öreg cigányasszonyt látott álmában,
70 1| Künn voltak Keviék is: az öreg Kevi, a Pál, meg az Imre.
71 1| szívogatta a pipáját.~Az öreg Kevi is megszólalt:~- Böcsületbe
72 1| kertje végén állottak az öreg girbegörbe ágú barackfa
73 1| majdcsaknem igaz volt. Az öreg Keviné eljött az anyámhoz
74 1| ott állt mellette az ősz öreg Kevi is.~Ha csak magában
75 1| magában állt volna ott az öreg, azt gondoltam volna, hogy
76 1| belecsapott barátságosan az öreg Kevinek a tenyerébe.~ ~
77 1| hajszolják ki az udvarokból. Egy öreg zöldkendős cigányasszony
78 1| Maga a hely félelmes. Az öreg gyerekek különös jelentőséggel
79 1| kút mellé, a fatönkre. Az öreg megül ott szinte mozdulatlanul;
80 1| nekem felel.~Olyankor az öreg a fejét még föllebb emeli.
81 1| A gyerek megmutatja.~Az öreg cigány csak nézi, nézi,
82 1| micsoda szomorú látvány az öreg arcú ifjú, akit a sors elvezetett
83 1| rajta a hideg, mikor az öreg azt mondja: fédörbajsz,
84 1| arcában is van valami az öreg fekete kutyáéból, csakhogy
85 1| anyját megbecsülhesse. Az öreg Istenes nehezen mozdul már,
86 1| barátainak:~- Nézzétek, ez a jó öreg paraszt, ez az én apám!~
87 1| ez az én apám!~Haj, de az öreg paraszt már akkor egynéhányszor
88 1| oda, hogy rágyújtson, az öreg boldogan mosolyogva vette
89 1| elválasztódnak egymástól!~Az öreg megérzi, hogy a fia nem
90 1| Mert fene ember volt az öreg pap! Ő nevelte a falunk
91 1| Isten engedje - mondotta az öreg pap a poharát fölemelve -,
92 1| mért nem iszol? - szólt az öreg pap jókedvűen.~- Fogadásom
93 1| iszom én többet!~III.~Az öreg pap meghalt. Új jött a helyébe.
94 1| Megértette kend, amit mondtam?~Az öreg bólintott:~- Megértettem.~
95 1| KEVI PÁL HALÁLA~Az öreg még odavolt. A szőlőbe ment
96 1| sűrűbben tünedeztek elő, és az öreg még mindig nem tért vissza.~
97 1| Bizony, fiam - felelte az öreg bágyadtan -, nekem már aligha
98 1| Pál.~Mert érezte, hogy az öreg ereje megfogyatkozott, és
99 1| Nem mese - felelte az öreg -, a saját fülemmel hallottam.
100 1| Biztatták, hogy aludjék, de az öreg nem aludt. Föl-fölnyitotta
101 1| Az asszony odahajolt.~Az öreg erőtlen, susogó hangon szólott:~-
102 1| faluban tudták a hírt, hogy az öreg Kevi hogy járt. Az udvaron
103 1| meghajigáltam, hogy ne vonyítson.~Az öreg a sok vánkossal körültámasztottan,
104 1| világosságában hasonlított az öreg Leó pápához. Olyan mosolygó,
105 1| Ne sírjatok - susogta az öreg.~A felesége azonban odaborult
106 1| azonban odaborult arccal az öreg kezére és úgy jajongott:~-
107 1| pitvarból kihallatszik olykor az öreg Keviné halk zokogása.~A
108 1| mennyország örömébe.”~Az öreg már ekkor félig lehunyt
109 1| elment, fölemelte az ujját az öreg és az ajkai mozogtak.~A
110 1| A kardomat - susogta az öreg.~- Odatesszük - rebegte
111 1| nagykendős asszony megfogta az öreg kezét:~- Pali bácsi.~Az
112 1| kezét:~- Pali bácsi.~Az öreg fölemelte a szempilláit.~-
113 1| izenőnek engedett helyet.~Az öreg hallgatta mindezeket az
114 1| az ágy előtt és fogta az öreg kezét. Egyszer aztán elbocsátotta
115 1| talált, s abban egy olyan öregasszonyt, akinek mohos volt
116 1| Borza. Az a: Borza János az öreg juhász, aki télen-nyáron
117 2| vagyunk, Marci - felel egy öreg hang.~Az Imádságos Kadari
118 2| Imádságos Kadari szólt, az öreg negyvennyolcas, akinek a
119 2| leány van a háznál!) Az öreg az új nagyoltárképet ment
120 2| sokan odavoltak gyónni. Az öreg is azért ment ma be. Meggyónt,
121 2| káromkodj! - morgott az öreg.~De hogy az asszony jajgatott,
122 2| apádnak! - fakad ki rá az öreg -, mert úgy váglak kupán...
123 2| gyöjjenek be hozzám. Az öreg véres; a kocsi összetört;
124 2| beleegyezek - mondom -, de hát az öreg... Valami baja történt.~
125 2| Valami baja történt.~Az öreg fel-alá mozgatta kezét,
126 2| Megnézem, mitől vérzik az öreg?~Az út rögös volt a házig,
127 2| között, a földön húzta.~Az öreg Kadari valami rögbe lépett,
128 2| Sültalmaillat, s bundaszag. Az öreg Kadarit székre ültetjük.
129 2| csordít rá:~- Ne féljen, öreg - mondja jólelkűen -, nem
130 2| Az - mondja elbámulva az öreg -, az a golyó, amit belém
131 2| ádvent-vasárnapi litánia után az öreg Kadari mozog utánam a földig
132 2| templomból. Még mindig sántít az öreg. Tudna járni sántítás nélkül
133 2| emberek - dörmögi boldogan az öreg Kadari.~- A földjüket megnéztük,
134 2| teszi hozzá jókedvűen az öreg.~- Hát - mondja Soós Estván,
135 2| ifjúságukban voltak. És ez az öreg parasztember is: úgy szállott
136 2| De hallod: Mihálynak is öreg az már.~- Pedig ő már csak
137 2| se gyereke, csak éppen az öreg rokonát tartja cselédképpen.~-
138 2| mindegy. Az a valóság, hogy az öreg juhászlegény volt az özvegy
139 2| bizony nem tudom, mert az öreg sose mondja el. A nóta az,
140 2| tartozik. Lehet, hogy az öreg jegyzőéknél ötlött belém
141 2| belém ez a gondolat. Az öreg jegyzőnek buldogg kutyája
142 2| ládát meg az ágyat.~Hogy az öreg se nem békített, se szemre
143 2| a felrakásban.~Mikor az öreg visszaült a kocsiba, Imre
144 2| akar mondani. Azonban az öreg meggyihikelte a lovakat
145 2| vén szamár, mint valami öreg angol. Tóth Antal pipára
146 2| reggeliznek el az emberek.~Az öreg Kerülő-Szabó is ott zsúpol.
147 2| a tetejére jutottak, az öreg megcsúszott a síkos új szalmán,
148 2| közül.~- Megütődött kend?~Az öreg csak néz elkékülten: Percekig
149 2| oh szegény Máté bácsi!~Az öreg fekszik, mint a holt.~-
150 2| asszony.~- Belől - rebegi az öreg. - Csak már a Pesta jönne.~
151 2| helyrehozná.~- Nem - felelte az öreg.~Feküdt hanyatt, mozdulatlanul.
152 2| arról beszéltek, hogy az öreg micsoda érdemes ember volt.
153 2| asszonyok visszatérhetnek.~Az öreg arca sárga, de nyugodt.
154 2| szólnak is hozzája, s az öreg kezdi hallani.~De ím az
155 2| kezdi hallani.~De ím az öreg egyet pillant, és az asszonyokra
156 2| Besüt a pitarba is. Az öreg nézi a napfényes eget nyugodtan,
157 2| mintha vasból volna. Az öreg is ilyen barna, erős bajszú
158 2| ilyen fehér, lógó bajszú öreg lesz valamikor.~Pesta leszáll.
159 2| Így - feleli bágyadtan az öreg.~Nézik egymást szótlanul.~
160 2| egymást szótlanul.~Aztán az öreg fölemeli lassan és nehezen
161 2| édesapám! - feleli a fiú, az öreg kezét a magáéba véve.~Mennyi
162 2| Akar-e még mondani valamit az öreg?~Nem.~A fiú se mond neki
163 2| nézik egymást, mígnem az öreg szeme elhomályosodik.~S
164 2| susogása között elballag az öreg lélek a másik világra.~ ~
165 2| mikor azt láttam, hogy az öreg még mindig olyan szomorú,
166 2| szólnom kellett:~- Petykó, öreg Petykóm, hol vagy? Gyere
167 2| vele:~- Jobban vagy-e már, öreg Petykóm? Hátha orvost hívatnék
168 2| hogy a cseléd menjen?~Az öreg szakállas mintha értette
169 2| Egy tüskés szemöldökű kis öreg paraszt volt az eladó. Száz
170 2| felelte csökönyösen az öreg. - Jobb kettő, mint egy.
171 2| ezér a szamárér - mondja az öreg. - Mer ennél jobb szamár
172 2| is más faluban lakik.~Az öreg magára maradt. Szivarozva
173 2| két üveg bort rendelt az öreg. Az egyiket a cimbalmosnak
174 2| zöngicsélt szerszámán. Az öreg is ivott. Megtörölte a bajuszát;
175 2| három nótát dalolt el az öreg, s eközben a nagy üveg bor
176 2| állítja a verbungot.~Az öreg összecsattogtatta rá a tenyerét,
177 2| Egyszer csak feligazodik az öreg és leveti a bekecsét. Kiáll
178 2| igyék egy üveg bort.~Az öreg se nem lát, se nem hall
179 2| ment vóna máshova...~Az öreg bágyadtan és kedvetlenül
180 2| a bekecs alá nyúl és az öreg mellényéből kiszedi a pénzt
181 2| Co fel, vén lator!~Az öreg fölkelt. Az asztalról fölvette
182 2| ismerek benne. Él-e még az öreg Tatár?~- Az énekes?~- Az.~-
183 2| vezérli a búcsúsokat.~- Hát az öreg Váróci?~- Koldul most is.~-
184 2| persze csak nyáron. Hát az öreg Kevi?~- Meghalt.~- Hát Harmacziék?
185 2| olyannak. Este holdfényben, öreg fák között minden megváltozik.
186 2| parasztlélek gondolkodása. Az öreg, valahányszor az utcán találkoztunk,
187 2| agyonüthetett volna az öreg bennünket anélkül, hogy
188 2| az árnyékában ültünk, az öreg csak állt a garádon és körülnézett,
189 2| nem német feküdt, hanem az öreg Szegfüné. Bánatában halt
190 2| Szegfüné. Bánatában halt meg az öregasszony, mert lókötő lett
191 2| később halt meg, mint az öreg Szegfüné, de nálunk sem
192 2| és szomorúfűzek alatt az öreg Durai. Ásó van a vállán.
|